Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
2022. április 24., 10:212022. április 24., 10:21
2022. április 25., 07:092022. április 25., 07:09
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető, 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 - 57,5 százalék közötti támogatottsággal.
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.
A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem a Nemzeti Tömörülés nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.
Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai „társbérletben” legyen kénytelen kormányozni.
A Romániában élő francia állampolgárok Bukarestben, Kolozsváron és Jászvásáron voksolhatnak a francia elnökválasztáson
A Romániában élő francia állampolgárok Bukarestben, Kolozsváron és Iaşi-ban szavazhatnak a francia elnökválasztás második fordulójában. Az országban a bukaresti francia nagykövetségen, illetve a kolozsvári és a jászvásári (Iaşi) Francia Intézetnél alakítottak ki szavazóhelyiségeket – írja az Agerpres. A franciaországi elnökválasztás április 10-i első fordulója után a francia nagykövetség közölte, hogy a szavazásra regisztrált 3040 francia állampolgár közül 1451-en adták le voksukat. A Romániában voksolók 42,44 százaléka a jelenlegi államfőre, Emmanuel Macronra szavazott, 6,2 százalék pedig Macron második fordulóbeli ellenfelére, Marine Le Penre adta voksát.
Ligia Deca tanügyminiszter szerda este bejelentette, hogy vizsgamentes napokat iktatnak be a jövő évi országos vizsgákon a vizsganapok közé.
A szociáldemokratáknak el kell dönteniük, hogy a következő három hónapban hatékony kormányzást vagy ,,politikai háborút" akarnak-e – jelentette ki szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője.
Mihai Constantin kormányszóvivő szerdán közölte, hogy az idei államfőválasztás előkészítéséhez, megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges teljes összeget 1,39 milliárd lejre becsülik.
Tíz év múlva kezdődhet meg a román légierő F-16-os vadászgépeinek fokozatos lecserélése az ötödik generációs F-35-ösökre – derül ki a bukaresti védelmi tárca által kidolgozott törvénytervezetből.
Több jogszabálytervezetet is kidolgozott az idei súlyos aszály által sújtott gazdákat támogató intézkedésekről a mezőgazdasági minisztérium – jelentette ki a román agrárminiszter a szerdai kormányülésen.
A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem 100 ezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy 20 százalék volt magyar nemzetiségű.
Legalább öt orvost foglalkoztató állandó orvosi rendelőket hoz létre a bukaresti kormány az elszigetelt és nehezen megközelíthető településeken.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülésen megerősítette, hogy október elsejétől adómentessé válnak a 3000 lejnél alacsonyabb összegű nyugdíjak.
Ha államfővé választják, nem feltétlenül a saját pártjából származó politikust kér fel kormányalakításra – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Szinte mindennaposak Romániában a tűzesetek, kigyulladt vonatok, tragikus katasztrófák borzolják a kedélyeket. Az elmúlt évek tragédiáinak ismeretében talán nem is meglepő, hogy az ország az Európai Unión belül a legtöbbet költ tűzvédelemre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!