Brüsszel emlékeztet arra, hogy a schengeni határokon belüli ellenőrzések újbóli bevezetésének kivételesnek, időben korlátozottnak és végső eszköznek kell lennie. Az illegális migránsok miatt jelenleg hat uniós tagállam alkalmaz ilyen ellenőrzéseket: Franciaország, Ausztria, Németország, Dánia, Szlovákia és Svédország, valamint Norvégia és Izland, amelyek nem uniós, de schengeni tagok.

A kedden közzétett jelentésben a Bizottság azt írja, hogy hivatalos konzultációs folyamatot indít valamennyi érintett tagállammal, és figyelmeztet, hogy

A jelentés további prioritásai között szerepel a külső határok megerősítése, az illegális migránsok hazatoloncolási rendszerének hatékonyabbá tétele és a schengeni igazgatás megerősítése, amelyről az egyes országoknak szóló ajánlásokat is ki kell adni.

és a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem érdekében erősítse meg a szabad mozgást biztosító térség belső biztonságát.

A Bizottság emellett prioritásként kezeli a vízumpolitika jobb kihasználását az illegális migráció elleni küzdelem érdekében, valamint a nem uniós országok vízumpolitikájának az uniós országokéval való összehangolását.

Az Európai Bizottság szerint a június 8-án esedékes schengeni tanácsi ülés „lehetőséget nyújt a miniszterek számára, hogy jóváhagyják a meghatározott politikai prioritásokat”, és sürgette Svédországot és Spanyolországot, amelyek az EU Tanács jelenlegi és következő féléves elnökségét töltik be, hogy folytassák a javasolt prioritások és intézkedések megvalósítását.

Mint ismeretes, a két ország csatlakozását Ausztria ellenzi a legvehemensebben, arra hivatkozik ugyanis, hogy csak tavaly több mint százezer illegális migráns érkezett az országban más EU-tagállamokon keresztül, holott azokban kellett volna regisztrálni őket.

Ezért a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel.

A schengeni bővítésről az EU belügyminiszterei csak egyhangúlag dönthetnek, Gerhard Karner osztrák belügyi tárcavezető viszont a fenti érvekre hivatkozva megvétózta a bővítést a belügyminiszterek december 8-i ülésén, és azóta többször is jelezte: Bécs álláspontja nem változott az ügyben.