Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Egységesen elfogadhatatlannak tartják a kelet-közép-európai uniós országok, hogy kevesebb pénzt kapjanak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból. Ebben a kérdésben a múlt heti brüsszeli EU-csúcson ugyanazon a véleményen volt Klaus Johannis román elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
2019. december 16., 10:162019. december 16., 10:16
Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség (az üvegházhatás gázkibocsátás felszámolása) 2050-es elérésének célja. Lengyelország kivételével valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát a végrehajtás mellett. A vezetők megállapodtak, hogy jövő júniusban a jelenleginél több információ birtokában visszatérnek a lengyel jóváhagyás kérdésére. A csütörtök esti klímavita tétje azon három tagállam (Magyarország, Csehország és Lengyelország) jóváhagyásának a megszerzése volt, amely a júniusi EU-csúcson konkrét tények és információk hiányában nem volt hajlandó elkötelezni magát a 2050-es klímasemlegességi cél mellett.
Az uniós hírekre szakosodott Bruxinfo hírportál beszámolója szerint a három ország vezetője a zárókövetkeztetések szövegtervezetét több pontban is túlzottan általánosnak tartotta, és úgy ítélte meg, hogy az nem veszi figyelembe kellőképpen a terv megvalósításának igen magas költségeivel összefüggő aggodalmaikat. A három ország közül diplomáciai források szerint a lengyelek és a csehek helyezkedtek a legkeményebb álláspontra, ami azt az alaphelyzetet tükrözi, hogy e két ország számára jelenti talán a legnagyobb kihívást az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átállás.
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően úgy értékelt, sikert értek el, mert megteremtették az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.
A EU csúcsértekezletét „testközelből”, Brüsszelben követte Szajlai Csaba, a budapesti Figyelő című hetilap főszerkesztő-helyettese. A gazdasági szakújságíró lapunk megkeresésére elmondta, bár a csúcson a 2050-es klímacél és zöldmegállapodás mellett a 2021–2027-re szóló közösségi büdzsé is terítéken szerepelt, gyakorlatilag minden maradt a régiben: továbbra is hatályos a nagy vitákat kiváltó finn javaslat.
– tájékoztatott Szajlai Csaba.
A 2021–2027-es közösségi büdzséről szóló javaslatot – amely nagy vitákat váltott ki – a jelenlegi formájában aligha szavazzák meg a tagállamok. „Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország december elejére terjesztette be a javaslatát a költségvetésről. Ennek lényege, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását. Vannak a koncepcióban olyan elemek, amelyeket sem a keleti, sem pedig a nyugati tagállamok nem támogatnak. A kelet-közép-európai uniós országok kevesebb pénzt kapnának a kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból is. Cseppet sem mellesleg, a finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új és önálló forrásokat kell majd teremteni a közös költségvetés finanszírozásához” – foglalta össze a büdzsétervezet problémás elemeit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Szajlai megemlítette, hogy brüsszeli források szerint belépett egy „váratlan” új elem is: a britek kilépésével az Egyesült Királyság gyakorlati uniós tagsága várhatóan nem fog megszűnni 2020 végén, amikor az átmeneti periódus véget ér, hanem egy-két évvel azt meg fogják hosszabbítani. „Mindez pedig azt is jelenti, hogy a briteknek a következő két évben be kell fizetniük a hozzájárulásukat az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy a közös piac és a vámunió tagjai maradjanak” – tette hozzá a gazdasági szakújságíró.
Budapest Főváros Kormányhivatalának adott igazat ítéletében a Fővárosi Törvényszék, amely szerint jogsértő a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezése, ezért hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését.
Fennáll a nukleáris incidens veszélye a kurszki atomerőműnél – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, miután kedden az Ukrajnával határos Kurszk megyében felkereste a Kurcsatovban működő létesítményt.
A holland kormány koronavírus elleni oltási kampányt indított a 60 év felettiek, valamint a rossz egészségi állapotú fiatalabbak számára, az első értesítéseket már kézbesítették az érintett lakosság számára – tájékoztatott a Dutch News hírportál kedden.
Ukrán erők kedden megpróbáltak betörni a dél-oroszországi Belgorod régióba – közölte a SkyNews orosz Telegram-csatornákra hivatkozva.
Moldovának az Európai Unióban a helye, integrációs törekvései megvalósításában számíthat Románia támogatására – hangoztatták pártállásuktól függetlenül a román vezetők kedden, Moldova nemzeti ünnepén.
A Keleti pályaudvar bevezető vágányain kedd reggelre befejezték a helyreállítási munkálatok nagy részét.
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült <a href="https://nepszava.hu/3247976_publicus-intezet-hataron-tuli-magyarok-kepviselet-parlamen
Alacsonyabb szinten, a részletek kidolgozásával folytatódnak a tűzszüneti tárgyalások Kairóban Izrael és a Hamász között, valamint a közvetítőként részt vevő egyiptomi, katari és amerikai küldöttségek részvételével.
Újabb légicsapás-hullámot indított Oroszországa Ukrajna ellen keddre virradóra egy nappal a háború egyik legnagyobb légitámadása után.
Oroszország több mint száz rakétával és mintegy száz csapásmérő Sahid drónnal támadta meg hétfőre virradóan Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúráját – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás