Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Egységesen elfogadhatatlannak tartják a kelet-közép-európai uniós országok, hogy kevesebb pénzt kapjanak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból. Ebben a kérdésben a múlt heti brüsszeli EU-csúcson ugyanazon a véleményen volt Klaus Johannis román elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
2019. december 16., 10:162019. december 16., 10:16
Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség (az üvegházhatás gázkibocsátás felszámolása) 2050-es elérésének célja. Lengyelország kivételével valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát a végrehajtás mellett. A vezetők megállapodtak, hogy jövő júniusban a jelenleginél több információ birtokában visszatérnek a lengyel jóváhagyás kérdésére. A csütörtök esti klímavita tétje azon három tagállam (Magyarország, Csehország és Lengyelország) jóváhagyásának a megszerzése volt, amely a júniusi EU-csúcson konkrét tények és információk hiányában nem volt hajlandó elkötelezni magát a 2050-es klímasemlegességi cél mellett.
Az uniós hírekre szakosodott Bruxinfo hírportál beszámolója szerint a három ország vezetője a zárókövetkeztetések szövegtervezetét több pontban is túlzottan általánosnak tartotta, és úgy ítélte meg, hogy az nem veszi figyelembe kellőképpen a terv megvalósításának igen magas költségeivel összefüggő aggodalmaikat. A három ország közül diplomáciai források szerint a lengyelek és a csehek helyezkedtek a legkeményebb álláspontra, ami azt az alaphelyzetet tükrözi, hogy e két ország számára jelenti talán a legnagyobb kihívást az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átállás.
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően úgy értékelt, sikert értek el, mert megteremtették az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.
A EU csúcsértekezletét „testközelből”, Brüsszelben követte Szajlai Csaba, a budapesti Figyelő című hetilap főszerkesztő-helyettese. A gazdasági szakújságíró lapunk megkeresésére elmondta, bár a csúcson a 2050-es klímacél és zöldmegállapodás mellett a 2021–2027-re szóló közösségi büdzsé is terítéken szerepelt, gyakorlatilag minden maradt a régiben: továbbra is hatályos a nagy vitákat kiváltó finn javaslat.
– tájékoztatott Szajlai Csaba.
A 2021–2027-es közösségi büdzséről szóló javaslatot – amely nagy vitákat váltott ki – a jelenlegi formájában aligha szavazzák meg a tagállamok. „Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország december elejére terjesztette be a javaslatát a költségvetésről. Ennek lényege, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását. Vannak a koncepcióban olyan elemek, amelyeket sem a keleti, sem pedig a nyugati tagállamok nem támogatnak. A kelet-közép-európai uniós országok kevesebb pénzt kapnának a kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból is. Cseppet sem mellesleg, a finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új és önálló forrásokat kell majd teremteni a közös költségvetés finanszírozásához” – foglalta össze a büdzsétervezet problémás elemeit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Szajlai megemlítette, hogy brüsszeli források szerint belépett egy „váratlan” új elem is: a britek kilépésével az Egyesült Királyság gyakorlati uniós tagsága várhatóan nem fog megszűnni 2020 végén, amikor az átmeneti periódus véget ér, hanem egy-két évvel azt meg fogják hosszabbítani. „Mindez pedig azt is jelenti, hogy a briteknek a következő két évben be kell fizetniük a hozzájárulásukat az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy a közös piac és a vámunió tagjai maradjanak” – tette hozzá a gazdasági szakújságíró.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás