A hőség okozta nehézségek világszerte mintegy félmilliárd gyermeket érintenek, a legtöbbet Afrikában
Fotó: Pixabay
A világon minden ötödik gyermeknek ma kétszer annyi szélsőségesen meleg napot kell elszenvednie, mint 60 évvel ezelőtt – derül ki abból a jelentésből, amelyet az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF tett közzé helyi idő szerint kedden New Yorkban.
2024. augusztus 14., 14:092024. augusztus 14., 14:09
A szervezet szakértői emlékeztettek arra, hogy 2023 volt minden idők legmelegebb éve, és idén ez a rekord is megdőlhet.
Számításaik szerint a hőség okozta nehézségek világszerte mintegy félmilliárd gyermeket érintenek,
A fekete kontinens nyugati és középső részén 123 millió kiskorút sújt ez a probléma – arányuk ott megközelíti a 40 százalékot –, és
A légkörkutató intézetek becslései szerint a 2024-es évnek jó esélye van arra, hogy a legmelegebb legyen a valaha mért rekordmeleg esztendők közül.
Az UNICEF illetékesei arra figyelmeztettek, hogy a gyermekek szervezete jóval kevésbé alkalmazkodó a hőség szempontjából, mint a felnőtteké. A szélsőséges meleg ráadásul az oktatást is érinti: csak az idei első hónapokban legalább 80 millió gyermeknek maradtak el tanítási napjai ilyen okokból. A világszervezet a legsérülékenyebb szervezettel rendelkező rétegek kiemelt védelmére szólított fel
Catherine Russell, a gyermekalap főigazgatója pedig a témához kapcsolódva kiemelte annak fontosságát, hogy az általános felmelegedés mérséklésére kidolgozott párizsi egyezmény aláírói tegyenek további lépéseket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Újabb, feltehetően szeméttel teli léggömböket indított Észak-Korea Dél-Korea területe felé szombaton – közölte a dél-koreai hadsereg.
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.
Az Egyesült Államok jóváhagyta az F-35-ös típusú lopakodó vadászrepülőgépek eladását Romániának, a szerződés értéke 7,2 milliárd dollár – derült ki a külügyminisztérium pénteki közleményéből.
Papp Zsolt Györgyöt választotta elnöknek a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteki közgyűlése. Augusztus végén Győrffy Balázs addigi elnök lemondott, miután ittasan megütött egy nőt.
Péntekig 6199 külföldön élő román állampolgár regisztrált az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján, hogy levélben vagy külföldi szavazóhelyiségben szavazhasson az idei államelnök-választáson.
Románia hamarosan Kijev rendelkezésére bocsátja a Patriot légvédelmi rendszert.
A külügyminisztérium tájékoztatja a Belgiumban tartózkodó, oda készülő vagy az országon átutazó román állampolgárokat, hogy a Charleroi repülőtéren csütörtökön kitört sztrájk pénteken is folytatódik.
A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
A dolgozók sztrájkja miatt csütörtökön megbénult Belgium második legnagyobb utasforgalmú repülőtere, a charleroi-i repülőtér, minden járatot töröltek – közölte az RTBF közszolgálati média.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!