Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat. A vidéki településeken ez az arány a háromnegyedhez van közelebb – derül ki a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE) adataiból.
2023. december 17., 10:212023. december 17., 10:21
2023. december 17., 14:552023. december 17., 14:55
A romániai háztartások 37,3 százaléka számára az energia túl drágává vált, 2022-ben meghaladta a napi fogyasztási kosár 10 százalékát, miközben 2019-ben még csak 27,4 százalék volt ebben a helyzetben – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett elemzés. Amely szerint
A világjárvány előtt arányuk annyira visszaesett, hogy minden tíz háztartásból alig egy tartozott ebbe a kategóriába, vagyis számuk csaknem megkétszereződött. A szélsőséges tüzelőanyag-szegénységben élő háztartások mintegy 75 százaléka vidéken él. A középosztály is egyre inkább érintett.
Egy másik kérdés, amelyet felvet az elemzés, az energiahatékonyság: a romániai háztartások 21,7 százaléka fogyaszt a szokásosnál (az országos medián a fogyasztási szokások vonatkozásában) több energiát. Ezek általában olyan háztartások, amelyeknek nagy a hőveszteségük, így többet költenek fűtésre, mint kellene.
Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy Romániában majdnem minden nyolcadik otthon (13,1 százalék) komoly problémákkal küzd. Ezek közé tartozik a falak, a padló, az ablakkeretek károsodása, a nedvesség és a falakon keresztül történő szivárgás. A vidéki településeken a helyzet rosszabb, mint városi környezetben.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Felmerül a kérdés, hogy ölthet ekkora méreteket az energiaszegénység, amikor a román kormány az energiaválság begyűrűzése nyomán árplafont vezetett be, amelynek az állami költségvetésre gyakorolt hatása meghaladta a 22 milliárd lejt.
– állítják a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont szakértői, aki szerint ezeket olyan integrált és koherens politikákkal kellene kiegészíteni, amelyek az energiaszegénység strukturális okait célozzák.
Úgy vélik, ehhez a vidéki környezetet megcélzó politikákra, a lakások felújítására és energiahatékonyságának növelésére irányuló, valamint az energiaforrások diverzifikálására és mindenekelőtt a megújuló kapacitások növelésére irányuló programokra lenne szükség. Szükség van továbbá a helyi közösségekkel folytatott párbeszédre, hogy a megoldásokat az egyes települések sajátos igényeihez igazítsák – vonja le a következtetést az elemzés.
Az Európai Bizottság nemrégiben hozta nyilvánosságra az Energiaunió helyzetéről szóló éves jelentését, amely arra a szomorú tényre irányította rá a figyelmet, hogy
A Vg.hu által idézett jelentés szerint az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő mértékű felfűtése. A dokumentum szerint Németországban az energiaszegénység mértéke jelenleg 6,6 százalék, Franciaországban 10,9 százalék, Romániában pedig 15,2 százalék. Eközben Magyarországon azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat csupán 4,7 százalék, amit a rezsicsökkentéssel magyaráznak.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
A dél-koreai székhelyű Hanwha Aerospace, az ázsiai ország legnagyobb katonai eszközöket gyártó cége jövő év elején megkezdi egy páncélozott járműveket előállító gyár építését Romániában.
Az idei év első hét hónapjában 1,013 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 5,9 százalékkal (56 700 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adataiból.
A legfelsőbb bíróság hétfőn úgy döntött, hogy a havi étkezési támogatást nem kell figyelembe venni a közalkalmazottak fizetett szabadságra járó bérének kiszámításakor.
A CFA Románia elemzőinek becslései szerint idén még két alkalommal csökkenni fog az alapkamat, amely így év végére 6 százalékra mérséklődik.
Az év eleji gazdatüntetéseknek lassan beérik az eredménye: az Európai Bizottság a 2027-ben kezdődő új uniós ciklustól több ponton is változtatna a Közös Agrárpolitikán (KAP). Erről beszélt a Krónikának Winkler Gyula EP-képviselő.
Januárra véglegesítik a kiszolgáltatott energiafogyasztóknak szánt támogatások kritériumait – jelentette ki pénteken az energiaügyi miniszter.
Az idei első hét hónapban a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához képest.
Alapvetően a tavalyi formátumban, viszont jelentős változásokkal, nagyobb megpályázható összeggel és önrésszel, rekordköltségvetéssel bonyolítják le idén a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház programot.
Csütörtökön utalják a nyugdíjasok bankszámlájára az újraszámolt nyugdíjakat – tájékoztatott a bukaresti munkaügyi minisztérium.
Románia kompenzációt fog kérni az Európai Uniótól (EU), mivel ebben a térségben az energiaárak jóval magasabbak, mint Nyugat-Európában – jelentette ki egy csütörtöki szakkonferencián az energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!