Még nagyon sok háztartásban nincs légkondi
Fotó: Haáz Vince
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. Az egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet, vagyis azt, hogy egyes fogyasztók nem tudják optimálisan hűteni otthonukat – állapítja meg friss elemzésében a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE).
2023. augusztus 12., 18:262023. augusztus 12., 18:26
A legveszélyeztetettebb csoportok az idősek, a gyermekek és általában az alacsony jövedelmű emberek, akik kevésbé energiahatékony otthonokban élnek, amelyek a forróság hatására valóságos „kemencékké” válnak – irányítja rá a figyelmet az Ecnomica.net gazdasági portál által idézett elemzés, amely szerint
ahol a hőmérséklet általában jelentősen magasabb, mint a vidéki területeken.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nyári energiaszegénység növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami negatív hatással van az érintettek egészségére.
„A hőhullámok a mentális egészségre is kihatnak. A közelmúltban készült tanulmányok a magas hőmérséklet és a fokozott erőszak vagy a megnövekedett öngyilkossági ráta közötti kapcsolatot vizsgálták” – olvasható a megfigyelőközpont által idézett InfoClima elemzésben.
„Az uniós háztartások mintegy 19 százaléka arról számolt be, hogy nyáron túl meleg van. Ez jelentős probléma, tekintettel az elmúlt időszak hőhullámaira” – fogalmazta meg a Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (CORDIS), amely az Európai Bizottság elsődleges forrása az uniós kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektek eredményei terén.
„Az energiaszegénység nem csak azt jelenti, hogy a hideg miatt szenvedsz, hanem azt is, hogy nem tudod elviselni a hőséget. A nyári energiaszegénység aránytalanul nagy mértékben érinti a legkiszolgáltatottabbakat, körük pedig a jövőben valószínűleg növekedni fog, különösen a városi hőszigethatásnak kitett területeken.
– a kutatásban, az adatgyűjtésben, a médiában és végül a politikai döntéshozatalban” – magyarázta Sergio Tirado Herrero, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója egy idei európai parlamenti vitában.
Ahol van légkondi, ott ez meglátszik a villanyszámlában is
Fotó: Haáz Vince
ami valamivel meghaladja az európai átlagot (79,1 százalék). Az eredmények a rendelkezésre álló legfrissebb, 2012-ben gyűjtött adatokon alapulnak, a frissítést 2023-ra tervezik.
Ami a légkondicionálóval felszerelt lakásokban (a ventilátorokat nem veszik számításba) élő lakosság arányát illeti, Romániában ez mindössze 4,9 százalék, azaz kevesebb mint fele a 10,1 százalékos uniós átlagnak. Tény azonban, hogy ebben az esetben az adatokat 2007-ben gyűjtötték, de ezek a legfrissebb rendelkezésre álló adatok.
A légkondicionáló berendezések birtoklása olyan mutató, amely a háztartásoknak hűtési és a fűtési képességének értékelésére használható. Ilyen berendezések birtoklása a hőmérsékleti értékek által okozott kellemetlenségekkel való megbirkózásra és az energiaszegénységből történő kilépésre való jobb képességet jelzi. Mindenesetre a villamosenergia-fogyasztás jelentős növekedéséről számoltak be ott, ahol a háztartások légkondicionálókkal rendelkeznek, amit súlyosbít a hűtésnek, mint alapvető szükségletnek az éghajlatváltozás miatt növekvő jelentősége, ami ahhoz vezet, hogy a háztartások jövedelmének nagyobb hányadát fordítják energiaköltségekre. Az energiaigénynek ez az eltolódása és a hatékony rendszerek beszerzésének nehézsége egyenlőtlenséget és fokozott kiszolgáltatottságot okozhat az alacsony jövedelmű háztartásokban” – húzza alá az EPAH által közzétett jelentés.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
Miközben lassan mindenki kézhez kapja a villamos energia ársapkájának eltörlése nyomán nagyjából duplájára duzzadt villanyszámláját, a lakosságnak szolgáltatott energia árának a csökkentését tűzte zászlajára Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását.
Bírálta csütörtökön a Facebook-oldalán a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénytervezetet Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!