Fotó: Gov.uk
Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal – hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.
2024. február 28., 08:332024. február 28., 08:33
Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat.
A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak.
Radakin nem említett konkrét példákat.
Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy
Shapps hozzátette: ha a brit fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, „hogy elrettentsék Moszkvát vagy Pekinget az agressziótól, akkor nem kis háborúra, hanem komoly háborúra kell számítani”.
Magyarország és Spanyolország sem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával.
Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán tartott beszédében leszögezte: szeretné megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.
„Szeretném határozottan visszautasítani az utóbbi időszak szenzációhajhász szalagcímeit: nem állunk a háború küszöbén Oroszországgal, nem készül senki lerohanni bennünket, és a védelmi minisztériumban sem beszél senki a sorozás bevezetéséről” – fogalmazott.
A tengernagy hangsúlyozta:
A NATO haditengerészetének négyszer annyi hajója és háromszor annyi tengeralattjárója van, mint Oroszországnak, és „felgöngyölítené” az orosz hadiflottát a Barents-tengeren és a balti térségben – fogalmazott beszédében a brit vezérkari főnök. Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy „Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan”.
Sir Tony Radakin elmondta:
– hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére.
Mint arról beszámoltunk, világszerte heves felzúdulást keltette Emmanuel Macron francia elnök hétfő esti kijelentése, amely szerint bár nincs kompromisszum, nem kizárható nyugati csapatok Ukrajnába küldése.
A Kreml jelezte: ez elkerülhetetlenné tenné a NATO és Oroszország közötti katonai összecsapást.
Az Egyesült Államok nem küld katonákat harcolni Ukrajnába – szögezte le kedden a washingtoni Fehér Ház.
– jelentette ki Adrienne Watson, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Hozzátette, hogy az elnök szerint a győzelmet az a katonai segélycsomag hozhatja el, amelyet a kongresszus jelenleg blokkol.
Joe Biden kedden a Fehér Házban fogadta a kongresszus több vezető tisztségviselőjét, hogy költségvetési kérdésekről, köztük az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról egyeztessenek.
A megbeszélés elején az elnök úgy fogalmazott, „a mindennapos tétlenségnek borzasztó következményei vannak” Ukrajnában, és „rettenetes ára” lesz annak, ha az amerikai törvényhozás nem szavazza meg az Ukrajnának szánt legújabb 60 milliárd dolláros támogatást.
Nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, miután Párizsban egy konferencia házigazdája volt, amelyen európai vezetők vitatták meg a kilátásokat.
A nap során korábban több ország – köztük Spanyolország és Magyarország – is jelezte, hogy nem küld csapatokat Ukrajnába. Csatlakozott hozzájuk Bulgária is: kedden Szófiában
„Bolgár csapatok nem mennek oda” . Nem sokkal korábban Rumen Radev államfő is elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek azt a heves vitát kiváltó felvetését, hogy esetleg nyugati csapatokat kell majd Ukrajnába vezényelni.
„Érdeklődéssel és leplezetlen aggodalommal figyeljük az európai vezetők párizsi találkozóját, amelyen elkezdték kipuhatolni a reakciókat nyugati csapatok Ukrajnába vezénylésével kapcsolatban” – jelentette ki Radev Szófiában, szlovén hivatali partnerével, Natasa Pirc Musar köztársasági elnökkel tartott találkozóján.
Radev és az ellenzéki bolgár szocialisták is arra kérték Denkovot, hogy szerdán ismertesse a szófiai parlamentben: mit tartalmaz az Ukrajnával kilátásba helyezett bilaterális biztonsági megállapodás. Denkov hétfőn járt Ukrajnában, és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott.
Francia belügyminiszter: Franciaországnak ma Oroszország a legfőbb ellensége az információs háborúban
Franciaországnak ma Oroszország „a legfőbb ellensége az információs hadviselésben” – jelentette ki Gérald Darmanin francia belügyminiszter kedden.
Az antiszemita incidensek egyre gyakoribbá válása kapcsán a szenátus jogi bizottsága előtt a miniszter „külföldi beavatkozásokra” utalt, és úgy fogalmazott, hogy „tagadhatatlanul” az orosz fenyegetés a legerősebb.
Darmanin felidézte azt az esetet, amikor tavaly októberben a fővárosban, illetve a párizsi régióban több épületre is Dávid-csillagot festettek.
A miniszter szerint ez orosz proxy-k, megbízottak tevékenységének eredménye volt.
„Ez a kémkedésnek egy 2.0-ás, 3.0-ás verziója, amellyel szemben fel kell vennünk a küzdelmet, mert ennek a műfajnak a legrosszabb része, hogy nem ismerjük az eredetét ezeknek a támadásoknak, amelyeket a saját területünkön tapasztalunk” – mondta a francia belügyminiszter.
Darmanin hozzátette, hogy Oroszország „nem csak Franciaországgal szemben vív agresszív információs háborút”. „Sok nyugati ország érintett” – mondta, megjegyezve azt is, hogy „nem Oroszország az egyetlen”, amely ilyen jellegű beavatkozásokat végez, hanem „más ázsiai országokra is jellemző ez a tevékenység”.
November elején a párizsi ügyész közölte, hogy a párizsi és az elővárosi házak falára festett Dávid-csillagokat „egy külföldön élő személy kifejezett kérésére” készíthették.
Nemrég a Le Monde című francia napilap pedig arról írt, hogy értesülése szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányította ezt a műveletet Franciaországban. Az ügy kapcsán egy moldovai párt őrizetbe vettek, és az akció vezetőjeként egy oroszbarát moldovai üzletembert azonosítottak a francia hatóságok.
Egyetért a négy visegrádi ország abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége
A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg – derült ki a prágai kormányfői csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.
Petr Fiala cseh, Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő egyaránt leszögezte, hogy két alapvető tézisben a visegrádiak között egyetértés uralkodik. „Egyetértettünk abban, hogy Oroszország a támadó és Ukrajnának segítségre van szüksége” – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök a találkozó tartalmát ismertetve.
Petr Fiala és Donald Tusk egyaránt hangsúlyozta: országaik minden tekintetben, minden területen, beleértve a fegyverek és a lőszerek szállítását is, folytatják Ukrajna támogatását.
A cseh kormányfő elmondta: Csehország kötelezettséget vállalt, hogy miután az európai országok már nem rendelkeznek szabad lőszertartalékokkal, megszervezi lőszerek beszerzését az európai unión kívüli országokból.
Petr Fiala szerint eddig mintegy 15 ország támogatását sikerült megszerezni, a holland kormány például 100 millió euró nagyságú támogatást ígért a cseh elképzelés megvalósításához.
Donald Tusk a sajtótájékoztatón háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, és azt hangsúlyozta: mindenki előtt világos, hogy ki az agresszor és ki a megtámadott fél.
Orbán Viktor és Robert Fico a béketárgyalások mielőbbi megindítását szorgalmazta.
A cseh miniszterelnök újságíróknak elmondta: a prágai találkozó nagyon őszinte volt, s ennek érdekében az eredeti terveket is megváltoztatták, mert bizonyos dolgokat a kormányfők küldöttségük tagjai nélkül egymás közt vitattak meg, ami hasznosnak bizonyult.
„A visegrádi országok közti különbségek nem olyan nagyok, mint ahogy az korábban látszott” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök, aki néhány napja Szlovákia és Magyarország Ukrajna-politikája kapcsán kétségeit fejezte ki a visegrádi együttműködés folytatását illetően.
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Román embercsempész bukott le vasárnap éjfél táján a Magyarország déli határához közeli Öttömösön, hat közel-keleti migránst szállított. A magyar rendőrség naponta őrizetbe vesz illegális bevándorlókat szállító embercsempészeket.
Tizenegy ember meghalt, köztük két gyermek, az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumiban egy lakóházat érő orosz rakétatámadásban – közölték hétfőn ukrán tisztségviselők.
Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Moszkva fegyveres erői tömeges csapást mértek reggel nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra.
Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – ismertette vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!