Farkas Árpád (1944. április 3. – 2021. február 7.)
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
2024. április 10., 15:552024. április 10., 15:55
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Farkas Árpád-emlékestet tartanak csütörtökön 17 órától. A rendezvényen, amely a fél évszázada létrehozott könyvtár jubileumi eseményeinek sorába illeszkedik, Farkas Árpád életét és műveit idézik fel 17 és 20 óra között. A felolvasáson részt vesznek a költő lányai: Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője és Farkas Réka újságíró.
Kőmíves Noémi háromszéki magyar szakos tanfelügyelő, Farcádi Botond, a Háromszék napilap főszerkesztője, Máthé Kincső rádiós műsorvezető, valamint az érdeklődő közönség. Közönségként, hallgatóságként bármikor be lehet kapcsolódni hosszabb-rövidebb ideig az eseménybe, a felolvasók egy, legtöbb öt percben elmondható Farkas Árpád-szöveget ismertetnek a jelenlevőkkel – közölte a közösségi oldalon a Bod Péter Megyei Könyvtár.
A Hargita megyei Székelyszentmiklóson is megemlékeznek a 80 éve született költőről, aki a kis Nyikó-menti faluban töltötte gyermekkorát.
Ez alkalomból avatják fel a templomkert újonnan, közösségi finanszírozásból készült kapuját is.
A székelyszentmiklósi unitárius templom kertjében 2022 szeptemberében állítottak emléket Farkas Árpádnak
Fotó: Jakab Mónika
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja. 1957 és 1961 között a székelyudvarhelyi volt katolikus gimnázium diákja lesz. 1961 és 1966 között Kolozsváron él, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelennek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepel a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, a közigazgatási átszervezés után induló Megyei Tükör alapító munkatársa. 1990-ben az Igaz Szó utódlapjának, a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-ig, nyugdíjba vonulásáig a Megyei Tükör jogutódjának, a Háromszék napilapnak volt a főszerkesztője.
A költő halála előtt nem sokkal annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.
Farkas Árpád (1944 – 2021) költészetének, személyiségének lényegi vonásait idézte fel az a szombati rendezvény, amelyet a Hargita megyei Székelyszentmiklóson tartottak szombaton.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő esszéi, glosszái, tárcái, valamint a vele készült interjúk olvashatók a nemrég megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kiadványban. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallja a költő, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó j
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!