Kötetben Farkas Árpád verseinek hátországa: a szó szabadságáról beszélt a Krónikának a Kossuth-díjas költő

Kötetben Farkas Árpád verseinek hátországa: a szó szabadságáról beszélt a Krónikának a Kossuth-díjas költő

„Pásztorbottal a kezemben megálltam a lencse előtt, őrizni Szent Anna tavát" – ez a fotó is szerepel a kötetben

Farkas Árpád Kossuth-díjas költő esszéi, glosszái, tárcái, valamint a vele készült interjúk olvashatók a nemrég megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kiadványban. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallja a költő, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.

Kiss Judit

2021. január 22., 13:502021. január 22., 13:50

A versek egyfajta „hátországa” Farkas Árpád Kossuth-díjas költő nemrég napvilágot látott, prózai írásokat tömörítő gyűjteményes kötete. A több mint hatszáz oldalas, Nem ilyen lovat akartam című kiadvány az irodalomban és közéletben is meghatározó szerepet betöltő költő esszéiből, glosszáiból, tárcáiból, valamint a vele készült interjúkból készült.

A könyv tekintélyes volumenű, szép kivitelezésű, fotókkal illusztrált visszatekintés és kordokumentum, a publicisztikákból az elmúlt évtizedek erdélyi irodalmi mozgásai, a közélet és politika különféle rétegei, Háromszék, Székelyföld, Erdély, a szűkebb régiók és a nagyvilág árnyalatai sejlenek föl Farkas Árpád olvasatában.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadásában 2020-ban Budapesten napvilágot látott kötet sajtótörténeti szempontból is értékes: számos véleményanyag, vezércikk, esszé, kispublicisztika járja körül az elmúlt évtizedek közéleti történéseit, az irodalmi berkekben észlelt mozgásokat, az erdélyi magyar politikai porondon zajló küzdelmeket.

Farkas Árpád prózai szövegei is „versnyelven” íródnak: legyen szó költői szerepekről, kortársakról, az erdélyiség különféle arcairól, író- és költőtársakról – többek közt Kányádi Sándorról, Szilágyi Domokosról, Sütő Andrásról –, az olvasónak az az érzése: prózai köntösbe bújtatott lírát olvas.

És ez a kötetben szereplő mindenféle műfajra érvényes. A kötetben szó esik Farkas Árpád műfordításairól is, részletek olvashatók többek közt az Ana Blandiana költővel folytatott levelezéséből, Nicolae Prelipceanu kortárs román költő verseinek magyarításáról.

Az elmúlt években-évtizedekben megjelent írásokban természetesen megfogalmazódik az is, miként látja Farkas Árpád az erdélyiséget, a régiós tudatot. A Kányádi Sándor temetése után, 2018-ban készült interjúban úgy fogalmaz:

Idézet
miközben egyre mélyülőbb a szakadék a világ gazdag és szegény lakótömbjei között, a világ proletárjainak sem sikerült egyesülniük, s a globalizmus műanyag felhői is foszladozóban fejünk fölül, akként erősödik mindenütt a régiós tudat, éppen a sokszínűség természetközeli igényének jegyében. Mindezekért például, ahogy ebben az időnként feje tetejére álló Magyarországban, úgy Erdély jövőjében is hiszek.”

A szó szabadsága mit sem ér természetesség nélkül

„Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – olvasható a költővel készült egyik interjúban. Farkas Árpádtól azt kérdeztük, miként határozta, határozza meg a versei, illetve a prózai írásai születését a „szó szabadsága”, és egyáltalán, mit jelent számára a „szó szabadsága”.

„Ismét olyan időket élünk, mikor, ha az ember kissé emelkedetten akar szólni, ilyen közhelyek futnak ki a száján. Hiszen a szó szabadsága mit sem ér, ha nem kötőféken tartott vélekedésért naponta megtorolt emberek keresik egymást véle, s nem oly természetességgel használják, miként a levegő jár ki s be szánkon, orrlyukainkon” – fogalmazott a költő.

Farkas Árpád a Nyikó menti Siménfalván született 1944-ben, mint mondja, ezen a vidéken is mindig akadt közvetítője, nem csak okítója és prédikátora a szavakkal becsapható emberi közösségeknek és „az ő lova is „előre-hátra” toporogva kereste, miként száguldoztatná szabadon azt a gyereket, kinek nem sarkantyúja, hanem a történelem szele csapkodta véknyát”.

„És itt állunk megöregedve, újabb múló nemzedék, megkapaszkodva és végigküzdve egy életet a folyamatosan rengő földön, melyen világháború utáni szerződések, béketárgyalások dokumentumai, hazug szavak papírkazlai biztosítanák a nyugodt, kiegyensúlyozott, együtt élő munkás hétköznapokat, ha ama szavak nem vesznének el a sokkal nagyobb örvényben, sokkal nagyobb háborúban, a pénztőke és az ideológiák közötti küzdelemben” – fogalmazott megkeresésünkre a költő.

A világban a jelenleg zajló nagyívű mozgásokra reflektálva azt mondja:

nézzünk csak ki az ablakon, épp most a világ legjobb életminőséget kínáló, tehát legdemokratikusabbnak vélt országa-hatalma lobban már-már polgárháborúba.

„Az Egyesült Államokról beszélek, mely váratlanul a világ nemrég még szabadelvű, gazdagabb országaival együtt azt az újmarxista orcáját kezdi mutogatni felénk, mely nemrég még számunkra ördögpofát jelentett, s melynek közvetlen velejárója a szólásszabadság zsugorodása. Miközben mi rojtos bundasapkával koldulunk egy olyan igazolványt, mely tanúsítja, hogy anyanyelvünkkel, minden rendű-rangú jogainkkal ide valósiak vagyunk. És lészen majd az is egy papiros, ezért vált napjainkban más és erősebb hangsúlyt a szó jelzője, hogy igaz is legyen” – mondta Farkas Árpád.

Régi fotón a hintalovas gyermek

A Nem ilyen lovat akartam című kötet több egységes részre tagolja Farkas Árpád írásait: az Asszonyidő című az 1968–1983 között, a Megyei Tükör, az Igaz Szó, az Utunk című lap hasábjain megjelent publicisztikákat tartalmazza. A Hermafrodita idő az 1990 után született publicisztikákat, közéleti írásokat sorakoztatja fel, amelyek a Háromszék című lapban jelentek meg. A Fekete doboz című fejezet a Látó folyóirat hasábjain napvilágot látott, irodalmi témájú esszéket tömöríti, a Jelentés a völgyből című részben pedig a Farkas Árpáddal készült interjúk olvashatók. A kötetet a Nem ilyen lovat akartam című, 1990-ben a Látóban megjelent írás zárja, amely egyfajta „fénykép-
album”: fekete-fehér fotókon villannak fel életképek, ezeket fogja körül a személyes hangú visszaemlékezés. A Nem ilyen lovat akartam előlapján régi fotó látható, amelyen a pár éves gyermek sarkantyúzza hintalovát, hátlapján pedig a költő elgondolkodó tekintete.

Misszionárius újságírói feladat

Farkas Árpád az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örök érvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként vette át a Kossuth-díjat 2018-ban a Parlamentben.

Idézet
Erdélyiként annyiban vagyunk mások, hogy gondjaink valamelyest speciálisabbak a világ más részén élőknél. Az egyetemes magyar irodalmon nőttünk fel, amely pont annyira szólított meg bennünket, mint amennyire mi meg akarjuk szólítani a környezetünket. Az erdélyi magyar irodalmon Magyarország, illetve az egész európai és kortárs irodalom minden gondja átfolyik”

– fogalmazott 2018-ban Farkas Árpád.

Első verseskötete, a Másnapos ének 1968-ban jelent meg. „Közvetlen mesteremnek Kányádi Sándort és Nagy Lászlót tekintem, szerkesztőként Ilia Mihályt, indulásomhoz a pályán sok köze volt Lászlóffy Aladárnak. Az ő nemzedéke volt az, amelyik az erdélyi irodalomban az ötvenes évek dogmatikus és nevetséges időszaka után fordított egyet a versbeszéden. A mi nemzedékünk már azt mondta: amíg a verslábakat mossák, addig radikálisan mást kell képviselni” – idézte fel a költő.

Második kötetével, az 1971-ben kiadott Jegenyekörrel találta meg saját hangját. Mint mondta, a kilencvenes évektől úgy érezte, nincs tétje a versírásnak, ezért éveken át újságszerkesztéssel foglalkozott. 1990-től a Látó című marosvásárhelyi irodalmi lap szerkesztője volt, majd 1992-től 2010-ig a Háromszék című független sepsiszentgyörgyi napilap főszerkesztője. „Pályám elején rengeteget jártunk az emberek között, közel voltunk a valósághoz, mélyebben megismertük a körülöttünk lévő világot. Később, a kilencvenes évektől olyan kérdésekbe tudtunk belemélyedni, mint a nemzetiségi gondok, ami egyfajta misszionáriusi újságírói feladat volt” – idézte fel Farkas Árpád.

A költő előtt tisztelegnek a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napja alkalmából Farkas Árpád író, költő, műfordító életműve előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata. A Meg kellene bolondulni című előadás a költő verseiből és prózai műveiből mutat be egy csokorra valót közismert színészek előadásában, Kolcsár József szerkesztésében. Az előadóest online bemutatóját pénteken este 7 órától tartják, az érdeklődők a Tamási Áron Színház Facebook-oldalán láthatják a produkciót. A Tamási Áron Színház előadásában Farkas Árpád irodalmi és publicisztikai munkásságának valamennyi jellegzetes motívuma megjelenik a szülőföldről és gyermekkorról szóló vallomásoktól a szerelem és költői-emberi áldozatvállalás mámoráig, az éles társadalomrajz, a művészettel és színházzal kapcsolatos eszmefuttatások.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 19., vasárnap

A kormánypalota kapuján sem engedték át a tüntető, immár sztrájkkal fenyegetőző múzeumi alkalmazottakat

Szombaton késő este ért véget a múzeumi és könyvtári alkalmazottak fővárosi tüntetése.

A kormánypalota kapuján sem engedték át a tüntető, immár sztrájkkal fenyegetőző múzeumi alkalmazottakat
2024. május 18., szombat

Megnyílik az orgonaestek szezonja a brassói Fekete templomban

Szombattól ismét orgonaesteknek ad otthont Brassó egyik fő jelképe, a Fekete templom.

Megnyílik az orgonaestek szezonja a brassói Fekete templomban
2024. május 17., péntek

Nem musical, inkább passiójáték és újjászületés-élmény lesz a Jézus Krisztus szupersztár Kolozsváron

Nem musical, hanem inkább passiójáték lesz a Kolozsvári Magyar Opera készülő, május 30-án bemutatandó előadása, a nagyszabású Jézus Krisztus Szupersztár című produkció – fejtette ki Novák Péter rendező.

Nem musical, inkább passiójáték és újjászületés-élmény lesz a Jézus Krisztus szupersztár Kolozsváron
2024. május 17., péntek

Tizenegy országból érkeznek előadások Temesvár nemzetközi színházi fesztiváljára, a vasárnap kezdődő TESZT-re

A Csiky Gergely Állami Magyar Színház szervezésében május 19-én, vasárnap kezdődik a 15. Temesvári Euroregionális Színházi Találkozó – TESZT.

Tizenegy országból érkeznek előadások Temesvár nemzetközi színházi fesztiváljára, a vasárnap kezdődő TESZT-re
2024. május 17., péntek

Zenés road movie készül a jövőre 80. születésnapját ünneplő Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával.

Zenés road movie készül a jövőre 80. születésnapját ünneplő Hobóról
2024. május 16., csütörtök

Korunk nagy etikai kérdéseit feszegető alkotásokat, Japánról szóló szekciót, majdnem 200 filmet kínál a 23. TIFF

Majdnem 200 filmet, korunk nagy etikai kérdéseit feszegető, többek közt a mesterséges intelligenciáról és az eutanáziáról szóló dokumentumfilmeket, Japánról szóló szekciót is kínál a június 14. és 24. közt tartandó TIFF.

Korunk nagy etikai kérdéseit feszegető alkotásokat, Japánról szóló szekciót, majdnem 200 filmet kínál a 23. TIFF
2024. május 15., szerda

Vendégtársulatok fellépésével, a HolnapUtán Fesztivállal zárul a nagyváradi Szigligeti Színház évada

Három kőszínházi és három főiskolai társulat előadását látja vendégül az idei HolnapUtán Fesztivál keretében, június 10–16. között a nagyváradi Szigligeti Színház – közölte a társulat.

Vendégtársulatok fellépésével, a HolnapUtán Fesztivállal zárul a nagyváradi Szigligeti Színház évada
2024. május 15., szerda

„Szívügy az irodalom”: a Méhes György Alapítvány összesen 9000 eurónyi elismerésben részesített három alkotót

Három alkotó kapta a Méhes György Alapítvány idei elismeréseit, az összesen 9000 euró értékű díjakat Kolozsváron adták át.

„Szívügy az irodalom”: a Méhes György Alapítvány összesen 9000 eurónyi elismerésben részesített három alkotót
2024. május 14., kedd

Helyi népi kultúra a fiataloknak: megújult formában láthatják az iskolások a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót

Elsősorban iskolásoknak szánt előadással bővült a szatmárnémeti Harag György Társulat repertoárja: a Ludas Matyi Szatmárban című, megújult produkcióval – közölte a színház.

Helyi népi kultúra a fiataloknak: megújult formában láthatják az iskolások a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót
2024. május 13., hétfő

Székelyföldi helyszínek is csatlakoznak az Orgonák éjszakájához

Két székelyföldi helyszíne is lesz szombaton, május 18-án az Orgonák éjszakája programsorozatnak, Sepsiszentgyörgy és az udvarhelyszéki Homoródalmás – közölte hétfőn az MTI-vel a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy.

Székelyföldi helyszínek is csatlakoznak az Orgonák éjszakájához