Kedves barátom, ezen a helyen csak az éjszaka hallatszik. Már ha vannak hangjai, egyáltalán. Csend van, egyszóval. Lehet élvezni a nyárutó hűvöskés ízű levegőjét, lehet hallgatni, bambán belebámulni a sötétbe, végiggondolni a napot, kicsit elmélázni, magadba szállni.
Ha valaki esetleg nemzeti felbuzdulásában már egy könnycseppet is elmorzsolt volna a szeme sarkában afölött való örömében, hogy a Szent Korona huszáros hajrával megelőzte a Chuck Norrist, így a Budapesttől északra megépítendő M 0-s körgyűrű hídja nem a szúrós tekintetű karatehős nevét viseli majd, ismét elkezdhet aggódni.
Esküdt ellenségek: szünet nélkül kergeti egyik a másikat, időről időre palacsintává lapítják egymást súlyos tárgyakkal (lásd: kovácsüllő, zongora), vagy különböző robbanóanyagokkal próbálják eltakarítani az ellenfelet a Föld színéről – hogy csak a leggyakoribb megoldásokat említsem.
Teljesen olyan, mintha focimeccsre menne az ember. Kint idegesen cigarettázó emberek, akik a román nyelv jelzőkészletének csakis azt a részét használják, amely valami sértést vagy legalábbis egy csöppet sem hízelgő emberi tulajdonságot fejez ki.
A teljesség bátortalan igénye nélkül a női dolgok közé tartozik a női ösztön, a női logika és a női helyezkedés. Nem kell megijedni, egyszerű példákkal fogok előhozakodni.
Tizenöt évvel ezelőtt talán emberinek, s mint ilyen, megbocsátandónak tartottam volna. Ma is előttem a kép, amint a bukaresti reptéren kiszállunk a gépmadárból, a teljes atlétaválogatott, világszerte megsüvegelt vezetők, befolyásos tévékommentátor, a repülő hasának eresztékein pedig árulkodó lassúsággal csordogál a betonra valami barna lé. Konkrétan: kóla.
Mondtam neked, hogy ne higgy a térképnek. Mert azokra egy csomó pontatlanságot tüntettek fel a kartográfusok. Tudod egyáltalán, hogy készülnek mifelénk az autótérképek?
Délelőtt olyan a város, mintha nem is élne. Sőt még az emberek sem. Alig egy-két ember lézeng az utcán, tanácstalanul keresnek élelmiszerboltot, ahol fáradt és kedvtelen kiszolgálóktól kell kérdezni, hogy van-e őrölt bors?
Mondja még nekem azt valaki, hogy a távol-keletiek nyugodt, fegyelmezett, kiegyensúlyozott lelkek. Először az derül ki, hogy a japán pornóban túlteng a szado-mazo, és annak is egy különleges műfaja: egymás lekötözése.
Újabb, fölöttébb emberbarát találmánnyal rukkolt elő a japán géniusz. A távol-keleti mérnökök ezúttal a „kellemest a hasznossal” életérzés jegyében olyan melltartót alkottak, amelyben számítógép-billentyűzet is található.
Jövő évtől már a dohányosok is az európai normáknak örvendhetnek Romániában. A cigarettásdobozokon vastag gyászkeretes feliratok tudatják majd – legalább féldoboznyi nagyságban –, hogy a dohányzás halálos lehet, tüdőrákot okoz, terhes nők esetében veszélyezteti a magzat épségét, sőt a férfierőt is gyengíti.
És akkor most ismét a határtalan magyar kreativitásról. Ezúttal egy évek óta húzódó infrastrukturális beruházás kapcsán figyelt fel a világ közvéleménye a magyar géniuszra, nevezetesen a Budapestet elkerülő M 0-s körgyűrű északi hídja katapultálta a globális figyelem középpontjába nemzetünket.