Egy alkalommal borzalmas filmepizódot láttam az egyik ismerősömnél a Star Trek című fantasztikus filmből. Furcsa, félig ember, félig gép lények kóvályogtak egy űrkompon, és mindenkit asszimilálni akartak. Borgnak nevezték őket. Akaratlanul is Verne Utazás a Holdra című regénye jutott eszembe.
Álmomban két miniszterelnök voltam, és megbuktattam egymást – parafrazálhatnám Karinthy macskákról szóló mondatát, ha álmomban történt volna az eset. De nem. Tegnap délelőtt öt percig én voltam Gyurcsány Ferenc. Majd ezt követően ördögi sebességgel máris Orbán Viktor voltam, ugyancsak öt percig. Gyurcsányként briliáns politikai húzással sikerült kilábalnom a politikai válságból, és megtartanom a kormányfői posztot, Orbánként pedig még...
Egyetlen napot töltöttem a városban. Éjszakai vonatút után hajnalra kiköpik magukból az embertömeget a szerelvények szelvényezett testei. Korai ingázók, cigánycsaládok, zsebtolvajt rettegő vízumigénylők, fuvarra ácsingózó bérkocsisok. A város legnagyobb, északi kapujában egy öltönyös üzletember fogvájóra döfött csórékolbászt reggelizik egy amerikai gyorsétterem asztalánál.
Szerény boldogan dörzsölte a tenyerét, amikor kiderült, hogy a kezdeményezésére duplájára emelt helyi adókból új községházát építhet, korszerűsítheti a kultúrotthont és manzárdozhatja az iskolát. Biztos siker a következő polgármester-választásokon, gondolta. A versenytárgyalás kimenetelét úgy intézte, hogy senki ne sértődjön meg: jutott munka mindkét komájának, felesége unokaöccsének, de azokról a vállalkozókról sem feledkezett meg, akik...
Már az is sokat számít, ahogyan belépsz az osztályterembe. Ahogyan leteszed a naplót, és bemutatkozol. A hangod. A megjelenésed. Ott már minden eldőlhet – magyarázta meggyőződéssel, lelkesen. Alig egy-két nap volt még iskolakezdésig, és már mindent megtett, amiről azt gondolta, nélkülözhetetlen, hogy kiváló pedagógus váljék belőle.
Talán nem szerencsés élcelődni az elmúlt két hét magyarországi eseményein, hiszen, ha jól meggondoljuk, korántsem mókás, ha egy hazug kormányfő miatt lángba borul egy főváros. Az „Elkúrtuk botrány” azonban – érthető módon – máris kitermelte a maga sajátos folklórját, anekdotáival, paródiáival és vicceivel, nemcsak Magyarországon, hanem a nagyvilágban is.
Talán nem szerencsés élcelődni az elmúlt két hét magyarországi eseményein, hiszen, ha jól meggondoljuk, korántsem mókás, ha egy hazug kormányfő miatt lángba borul egy főváros. Az „Elkúrtuk botrány” azonban – érthető módon – máris kitermelte a maga sajátos folklórját, anekdotáival, paródiáival és vicceivel, nemcsak Magyarországon, hanem a nagyvilágban is.
Talán nem szerencsés élcelődni az elmúlt két hét magyarországi eseményein, hiszen, ha jól meggondoljuk, korántsem mókás, ha egy hazug kormányfő miatt lángba borul egy főváros. Az „Elkúrtuk botrány” azonban – érthető módon – máris kitermelte a maga sajátos folklórját, anekdotáival, paródiáival és vicceivel, nemcsak Magyarországon, hanem a nagyvilágban is.
Még mondja valaki, hogy a vidéki ember nem fonódott össze a természettel, és nem képes valami ősi ösztön jóvoltából azonnal fölismerni az általa biztosított jótéteményeket. Az íratlan népi bölcsességek sora minden ellenkező várakozás ellenére még ma, a huszonegyedik században is bővül, gondoljunk csak arra a halhatatlan megállapításra, hogy a gépkocsi fagyálló kitűnő állományjavítóként szolgál a borkészítés során.
Korán kelő alkat, reggel nyolc előtt már ott álldogál a külvárosi megállóban a buszra várakozva. Körülötte néhány türelmetlen egyetemista toporog a gyengülő szeptemberi napfényben, biztosan pótvizsgázni indulnak. A nyugdíjasok is felkeltek már, ha idejében odaérnek, talán kapnak néhány lejjel olcsóbb szilvát a befőzéshez a város másik végében lévő piacon. Neki nem sietős, az ismerősökkel találkozni ott van az egész nap, és a szemétkukák...
Amikor a zsúfolt velencei San Marco téren Londinyák kipróbálta az öt perccel korábban drága eurókért vásárolt futballbírói sípját, az addig nyugodtan lakmározó galambok hirtelen mind felröppentek. Némelyikük a turistákba, a fényképezőgépekbe, kis táskákba ütközött, majd irányt változtatva a magasba emelkedett. Az eset Londinyákot is meglepte, aki csak akkor tért magához, amikor a körülötte álldogáló, filmezésükben megzavart külföldiek egymást...
Jánossy Alíz
Lakva ismerik meg az embert – tartja a népi bölcsesség, igazáról pedig tömbházlakóként volt alkalmam megbizonyosodni. Megfigyeltem, ha az egyik lakó elültet egy virágot, a kutyás szomszéd addig pisilteti kedvencét a növény tövére, míg az kipusztul. Ha a pincében bolhairtást végeznek, az a negyedik emeleti szomszédot nem érdekli, hiszen hozzá úgysem mennek fel a bolhák. A földszintit sem érdekli, ha a legfelső emeletinek ázik a plafonja,...
Adná a Jóisten, hogy fájjon a fogam. Milyen boldog lennék most – sóhajtott, miután a fél várost bejárta közjegyzői irodát keresve, és úton-útfélen csak fogorvosi rendelőkbe ütközött. Ámbár akkor biztosan közjegyzői irodákkal lenne teli a város – folytatta Murphy módjára a gondolatmenetet. Kíváncsi volt, milyen is egy igazi, vérbeli közjegyző.
Egy diktatúra mindig diktatúra marad, hiába épít New Yorkot és Tokiót megszégyenítő felhőkarcolóktól hemzsegő, Patyomkin-szerű kapitalista rezervátumokat. Hiába büszkélkedik a kínai vezetés a gazdasági sikerekkel, ha az emberi jogokat továbbra is lábbal tiporják: tilos bírálni a kommunista pártot, korlátozzák az internet-hozzáférést, ráadásul még a napi betevő vibrátort is megtagadják az ember lányától.
A számomra legszimpatikusabb ilyenszerű közvetítési kísérletről a napokban hallottam. A rendkívüli kreativitásról tanúskodó ötlet szülőatyja egy gazdag dél-afrikai üzletember, Tokyo Sewale, aki festői környezetbe helyezné a haragos futballisták megbékélési gesztusát: az általa javasolt helyszín a Fokváros közelében található Robben-sziget. Itt kéne egymás nyakába boruljon a két fenegyerek;
Drágám, nem lepsz meg valamivel a házassági évfordulónkon? Vehetnél például egy kis aranygyűrűt, na nem olyan nagyot, mint Józsi a feleségének, de azért ha lenne rajta egy kis gyémánt, a sárga irigység bizonyára öldökölné egy darabig a Terkát. Neki különben is eggyel több van, mert már a tizediket is megkapta. De ha nem vennél aranygyűrűt, megelégszem egy pár új fülbevalóval, ezt a régit, amit a tavasszal vettél nők napjára, amúgy is unom már....
Jó másfél hete tart a szerencsém: tájékoztató füzetekkel töltik meg a levelezőládámat. A vékonykább magazinnak is beillő prospektusokat kifogástalan nyomdai kivitelben, sok színes fotóval és – ami a legfontosabb – teljesen ingyen kapom kézhez. Akár nyolc-tíz példányt is egyszerre, az ismeretlen kézbesítő nagyvonalúságának bizonyítékaként.
Kolozsvárról kitiltották a lovas fogatokat. Abban szentül igazuk van a városatyáknak, hogy a szekerek akadályozzák a város amúgy is zsúfolt forgalmát. Az óránként tíz-, sürgősebb esetekben húsz kilométeres sebességgel száguldó paripák nyomában mindig idegesen baktatnak táltos autóikon a gépkocsivezetők, mert az út közepére pingált folytonos vonal vagy a szembejövő forgalom akadályozza az előzést.