Kelet-európai romák: rosszabb, mint a kommunizmus idején?

A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat budapesti keltezésű terjedelmes cikkének alcíme szerint a kelet-európai romákat hazájukban előítéletek sújtják, külföldön pedig bűnbaknak teszik meg őket, és „nincs olyan politikus, aki meg akarná oldani a problémájukat”. A lap felidézi a minapi pozsonyi vérengzést, amelyben egy roma család hat tagja halt meg, de ugyanígy megemlíti a roma bevándorlók kitoloncolását Franciaországból, amely ellen a pápa, a francia egyházak, az ENSZ, sőt a francia kormány több minisztere is felemelte szavát.

„A szlovákiai lövöldözés és a franciaországi kitoloncolások jól mutatják azokat a nehézségeket, amelyekkel Európa legnagyobb, állam nélküli kisebbsége kénytelen szembesülni. A romák gyakran erőszakba torkolló előítéletek áldozatai Kelet-Európában, és ezrek vándoroltak Nyugatra a jobb élet reményében, különösen a mozgásszabadságot biztosító EU-bővítés nyomán” – írja a The Economist. Az írás szerint a legnagyobb gondok egyike az oktatás. „Nem meglepő, hogy sokan idő előtt abbahagyják a tanulást, és nem szereznek olyan versenyképes szakképesítést, amelyre szükségük lenne a munkapiacon. Ehelyett ócskavasat gyűjtenek, koldulnak vagy a kisstílű bűn világába sodródnak” – áll a The Economist elemzésében.

„Aktivisták” véleményét idézve a lap megállapítja: a romák zöme még mindig rosszabbul él, mint a kommunizmus idején, amely minden hibájával együtt legalább munkát, lakhatást és jóléti juttatásokat garantált, és nem tűrte a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket. A lap szerint ma a városok és falvak szélére szorult romatelepeken az afrikai vagy indiai nyomorhoz mérhető viszonyok uralkodnak. A romák azonban a maguk teremtette problémáktól is szenvednek: az ambiciózus fiatalokat gyakran visszahúzza az erőteljesen patriarchális, konzervatív közösség, a lányokat tizenéves korukban kiházasítják, a fiúkat pedig tanulás helyett már fiatal korban munkába állítják. A roma közösségek hajlamosak arra, hogy maguk váljanak le a társadalomról és annak törvényeiről.

A cikk szerint most, hogy a kelet-európai országok már az EU tagjai, a brüsszeli eurokratáknak jóval nehezebb dolguk van, mint a csatlakozás előtt, ha meg akarják mondani ezeknek az országoknak, hogy mit tegyenek romaügyben. Különben a romániai lakosság jelentős része nem szívesen látja viszont a Nyugatról hazaküldött cigányokat. Az IRES bukaresti közvélemény-kutató intézet felméréséből kiderül: a románok 53 százaléka közvetlen veszélyt lát saját és családja biztonságára nézve abban, hogy a párizsi kormány visszaküldi az országba a közbiztonságra veszélyes cigányokat.

A megkérdezettek 40 százaléka negatív tulajdonsággal – lopással, csalással, koldulással – társítja a roma nemzetiségű személyeket, hetven százaléka pedig elutasítja, hogy családjának cigány tagja lehessen. (Az esetleges magyar hozzátartozókkal szemben a válaszadók 24 százaléka kategorikusan, hat százaléka pedig részben viszolyog). A megkérdezettek többsége támogatja Adrian Gurzău demokrata-liberális (PDL) honatya javaslatát, miszerint a névhasonlóság kiküszöbölése érdekében tiltsák be a roma kifejezés használatát, és használják kizárólag a cigányt.