Panasz és tájékozódás

Az európai polgár különben jóval több, mint egyszerű fogyasztó vagy gazdasági, társadalmi szereplő. Az európai polgár az Európai Unió állampolgára, ennek megfelelően különleges politikai jogokkal rendelkezik.

Petíciós jog az Európai Parlamentben
Ilyen különleges jog, hogy minden európai állampolgár jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez és az Európai Ombudsmanhoz. Az Európai Parlament petíciós bizottságát már 1985-ben létrehozták az Európai Parlamentben, a petícióbenyújtás „törvényileg biztosított” joga azonban a Maastrichti Szerződéssel, az uniós polgárság bevezetésével született meg. Az uniós polgárok egyénileg vagy másokkal közösen arra jogosultak, hogy panaszt nyújtsanak be az Európai Parlamenthez, ezeket pedig a kimondottan erre a célra létrehozott petíciós bizottság bírálja el. Az Európai Parlament petíciós bizottsága jelenleg a legszélesebb hatáskörrel rendelkező intézmény, de mivel nem igazságszolgáltatási szerv, nem hozhat ítéleteket, és nem is vonhatja vissza az EU-tagállamok bírósági ítéleteit. A petíciónak az Unió valamelyik tevékenységi körébe tartozó, a benyújtó személyt közvetlenül érintő problémára kell vonatkoznia, mint például a szabad mozgás, az állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem vagy a környezetvédelem. A petíciós bizottság ellenőrzi, hogy a megkeresés elfogadható-e, alaposan megvizsgálja a kérdést, és határoz az alkalmazandó intézkedés típusáról. A bizottság kérhet témába vágó információkat az Európai Bizottságtól, konzultálhat más intézményekkel, meghallgatásokat, terepszemléket szervezhet, együttműködhet az országos hatóságokkal – gyakorlatilag bármilyen tevékenységet folytathat, amit szükségesnek tart. A petíció benyújtása a panaszos számára teljesen ingyenes, a szöveget írásban, az EU valamelyik hivatalos nyelvén – tehát akár magyarul vagy románul is – kell megfogalmazni, és e-mailben, illetve postai úton is el lehet juttatni a címzetthez.

Beadvány az Európai Ombudsmannak
Az Európai Ombudsman intézményét az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés (Szerződés az Európai Unióról) hozta létre. Tevékenysége szoros kapcsolatban áll az Európai Parlamenttel, mivel a parlament választja meg és nevezi ki, mandátuma egybeesik a parlamenti képviselőkével, és székhelye is Strasbourgban található. Az ombudsman a hozzá benyújtott egyéni panaszok nyomán jár el. Panaszt tehet nála az EU bármely állampolgára vagy az Unió területén bejegyzett irodával rendelkező vállalkozás vagy szervezet, ha megítélése szerint valamelyik közösségi intézmény jogszerűtlenül vagy helytelenül járt el vele szemben. Ezen esetek körébe tartozik minden eljárási szabálysértés, tisztességtelen eljárás, hátrányos megkülönböztetés, hatalommal való visszaélés, az információ hiánya vagy információközlés megtagadása és a méltánytalan késedelem. Az ügyek felderítését az ombudsman széles körű vizsgálati jogosultságai segítik. Minden uniós szervnek, intézménynek, testületnek és állampolgárnak kötelessége az eljárás során az információszolgáltatás. Hatásköre egyedül az európai bíróság tevékenységének vizsgálatára, valamint a már jogerősen lezárt vagy jogvita tárgyát képező esetekre nem terjed ki. Továbbá a népügyvédnek nem tartoznak a hatáskörébe az országos intézmények elleni panaszok sem. Ha egy panasz jogosnak bizonyult, és sikerült az ügyben a jogsértést felderíteni, az ombudsman megegyezéses megoldást keres, ha ez sikertelen, ajánlásokat fogalmaz meg az intézmény számára, ha pedig ez sem vezet eredményre, az Európai Parlament elé tárja az esetet. Panaszt e-mailben, faxon és levélben lehet tenni a sérelem elszenvedését követő két éven belül.

Szabad hozzáférés a dokumentumokhoz
Minden uniós állampolgár szabadon hozzáférhet az EU intézményei – Európai Bizottság, Európai Parlament és Európa Tanács – által létrehozott dokumentumokhoz. A dokumentumokhoz való szabad hozzáférés jogát az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK 2001. május 30-i rendelete írja elő. A dokumentum lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben. Ugyanakkor az intézmények munkájának nagyobb nyitottsága érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nemcsak az intézmények által összeállított dokumentumokhoz kell hozzáférést biztosítania, hanem a hozzájuk érkezett dokumentumokhoz is.
Elvben tehát az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ám bizonyos köz- és magánérdekeknek kivételek útján védelmet kell biztosítani. Az intézmények ezen előírás értelmében megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel kedvezőtlenül befolyásolná a közbiztonság, védelmi és katonai ügyek, nemzetközi kapcsolatok, a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája védelmét. Fontos kivételt képeznek azon dokumentumok is, amelyek kiadása veszélybe sodorná a személyiség és a magánszemély becsületének védelmét, különösen a személyi adatok védelmére vonatkozó közösségi joganyagnak megfelelően. Az intézmények abban az esetben is megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek, a szellemi tulajdonnak, bírósági eljárások és jogi tanácsadás, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok védelmét. Ám ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, akkor az intézmény köteles hozzáférést biztosítani az iratokhoz.
Az intézmény által belső használatra összeállított vagy az intézmény által kapott, olyan ügyre vonatkozó dokumentumhoz – amellyel kapcsolatosan az intézmény még nem hozott határozatot – való hozzáférést is meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést meg kell tagadni a döntés meghozatalát követően is, amennyiben a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A harmadik személyek dokumentumait illetően az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni. Bármely tagállam kérheti továbbá az intézménytől, hogy előzetes beleegyezése nélkül az intézmény az illető tagállamtól származó dokumentumot ne tegye közzé.

Kérelmek feldolgozása
A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy megerősítő kérelmet nyújthat be.
Kivételes esetekben – például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik – a határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz. Amennyiben az intézmény nem válaszol az előírt határidőn belül, a kérelmező megerősítő kérelem benyújtására jogosult.

Iratközzététel Braille-írásban
A kérelmező helyszíni tanulmányozás vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumhoz, beleértve adott esetben az elektronikus másolatot is, ahogyan az a kérelmező igényeinek jobban megfelel. A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezőre hárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Ha a dokumentumot az érintett intézmény már közzétette, és az a kérelmező számára könnyen hozzáférhető, az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy tájékoztatja a kérelmezőt a kért dokumentumhoz való hozzájutás módjáról. A dokumentumokat a meglévő változatban és formában kell közzétenni – beleértve az elektronikus vagy az olyan alternatív formákat is, mint például a Braille-írás, nagybetűvel való szedés vagy hangszalag –, a kérelmező igényeinek teljes mértékű figyelembevételével. n Krónika


Az uniós polgárok alapvető jogai
  Az európai parlamenti választások során minden európai állampolgárt megillet az aktív és passzív választójog, vagyis mindenki választó és választható is lehet, ha teljesíti a feltételeket (kor, jelölés feltételei).
  Helyhatósági választásokon minden európai állampolgárt megillet az aktív és passzív választójog az EU területén bárhol, ahol letelepedett.
  Minden európai állampolgár az anyanyelvén (a közösség 23 hivatalos nyelvének egyikén) fordulhat a közösség intézményeihez, és onnan anyanyelvén kaphat választ.
  Minden európai állampolgár jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez és az Európai Ombudsmanhoz.
  Minden európai állampolgárt megillet más EU-tagállamok diplomáciai és konzuli védelme harmadik országokban, abban az esetben, ha az adott államban országának nincs diplomáciai képviselete.
  Minden uniós állampolgárt megillet a közösségen belüli szabad mozgás és letelepedés joga.
  Minden uniós állampolgár szabadon hozzáférhet az EU intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament és Európai Tanács) által létrehozott dokumentumokhoz.
  Minden uniós állampolgárt megillet az alapvető emberi jogok gyakorlásához való jog, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájában foglalt jogokra. Az egyezmények szövege megtalálható az Európai Tanács Információs és Dokumentációs Központjában.
  A közösségi jogban szigorúan tilos az állampolgárság szerinti diszkrimináció.