Határozottan ellenzik a nyugdíjreformot a romániai igazságszolgáltatás dolgozói
Fotó: Pál Árpád
Az ország több bíróságán részlegesen felfüggesztik tevékenységüket a bírák és ügyészek, követelve a speciális nyugdíjazásuk szabályozásának módosítását célzó törvénytervezett visszavonását. Az „agresszív lejárató kampányra” panaszkodó, a kormányzati tervek ellen tiltakozó bírósági dolgozók Bukarestben és Nagyváradon is kizárólag a sürgősségi ügyeket tárgyalják.
2025. augusztus 26., 14:522025. augusztus 26., 14:52
2025. augusztus 26., 16:202025. augusztus 26., 16:20
A tanügyhöz hasonlóan sztrájkhangulat lett úrrá a romániai igazságszolgáltatásban is, sorra jelentik be tiltakozási akcióikat a bíróságok, táblabíráságok, törvényszékek munkatársai. A bírák és ügyészek elégedetlenségét az Ilie Bolojan vezette kormány reformjavaslatai váltották ki, amelyek mindenekelőtt az öregségi járandóságuk csökkentését és kedvezményes nyugdíjkorhatáruk emelését irányozza elő.
Az ítélőtábla 36 bírája szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában élesen kifogásolja, hogy a nyugdíjrendszer új szabályozásának kidolgozásakor a kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az észrevételeiket. „A politikai döntéshozók felelőtlen akciói által generált gyűlölethangulatban óriási a veszélye annak, hogy az intézkedések demoralizálják a bírákat, ugyanakkor a fiatalok körében drasztikusan csökken az igazságszolgáltatási munka vonzereje, ami negatív következményekkel jár a humán erőforrás stabilitása tekintetében” – szerepel az ítélőtábla dolgozóinak állásfoglalásában.
Több mint ezer bíró és ügyész azonnali nyugdíjba vonulásához vagy felmondásához vezethetnek a nyugdíjuk összegével és a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások a Romániai Bírák Fóruma (AFJR) szerint.
A bírák közgyűlése határozottan felszólítja a kormányt a nyugdíjreformról szóló előterjesztés azonnali visszavonására. Egyúttal arra is felszólítják a kormány képviselőit, valamint a parlamenti képviselőket és szenátorokat, hogy „haladéktalanul hagyjanak fel a bírói hatalom elleni agresszív kampánnyal”, amely szerintük súlyosan befolyásolja a jogállamiságot, valamint az állampolgárok jogait, amelyeket kizárólag a független igazságszolgáltatás szavatolhat. „A speciális nyugdíjakról szóló törvénytervezet nem számolja fel azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyekről a jogszabály kezdeményezői beszélnek, szembemegy a Románia által a helyreállítási tervben vállalt célkitűzésekkel, továbbá minden valós alapot nélkülöz, és kidolgozását nem előzte meg semmiféle hatástanulmány. Az Európai Unió Bíróságának kötelező erejű rendelkezéseivel összhangban a bírák nyugdíjának nem kell járulékalapúnak lennie, összegének a lehető legközelebb kell állnia az utolsó fizetésükhöz” – hívja fel a figyelmet a váradi táblabíróság közgyűlése.
A talárosok bejelentették, hogy szerdai hatállyal részben felfüggesztik az ítélkezési folyamatot, és kizárólag a sürgősségi eseteket tárgyalják.
„A pénz függvénye a bírák függetlensége”
Jelenleg a bírák és ügyészek főleg állami költségvetésből – nem a befizetett járulékokból – fedezett különnyugdíjának átlaga havi 25 ezer lejre rúg. Nemrég általános felzúdulást váltottak ki Elena Costachénak, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnökének a szavai, miszerint a bírák és ügyészek nettó fizetésének 70 százalékát kitevő nyugdíj – körülbelül 11 309 lej – „nem elegendő a megélhetéshez”. Costache úgy vélte, a bírák függetlensége a pénz függvénye, a pénzhiány pedig az igazságszolgáltatásban a bírák függetlenségének elvesztéséhez vezetne.
Mint arról beszámoltunk, a négypárti koalíciós kormányt vezető Ilie Bolojan miniszterelnök által július végén ismertetett reformjavaslat szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát az általánosan érvényes 65 évre emelnék. Ugyanakkor a korkedvezményes nyugdíjazást – a jelenlegi 25 helyett – 35 év szolgálati időhöz kötik, azzal a kiegészítéssel, hogy akik 65 éves koruk előtt vonulnak nyugállományba, azoknak minden hiányzó szolgálati évért két százalékot levonnak a nyugdíjából. Bolojan szerint veszélyezteti az igazságügyi rendszer működését, hogy a bírák és ügyészek kétharmada „szakmai érettsége teljében”, 48 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba vonul. Nicușor Dan államfő „teljesen aberránsnak” nevezte a jelenleg érvényben levő törvényi előírást, amely lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nagyobb legyen a korábban kapott fizetésüknél. Szerinte fejetlenség uralkodik az igazságszolgáltatásban a nyugdíjazások körül.
A bírák már korábban is tiltakoztak speciális öregségi illetményük megnyirbálása ellen
Fotó: Haáz Vince
A nyugdíj összegét is csökkenteni akarja a bukaresti kormány, az utolsó öt év nettó bérének 70 százalékára. A miniszterelnök szerint a tervezet kidolgozásánál az európai uniós gyakorlatot vették figyelembe. Bolojan azt hangoztatta: nincs még egy olyan ország, ahol a nyugdíj elérné vagy meghaladná a nettó bért, és a legtöbb tagállamban a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára nem különbözik a többi köztisztviselőétől. A tervezet ellen tiltakozó bírák és ügyészek tömeges nyugdíjba vonulását azzal az előírással akarja megelőzni a kormány, amely szerint a korkedvezményes nyugdíjra az új törvény életbe lépésekor már jogosult bírák és ügyészek továbbra is a régi törvény előírásai szerint vonulhatnak majd nyugdíjba, amikor ki akarnak lépni a rendszerből.
A Bolojan-kabinet mandátumát kockára téve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja hatályba léptetni a 9 százalékot meghaladó költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések második csomagját, amely a bírák és ügyészek különnyugdíjának reformjára is kiterjed. Az öregségi járandóságuk csökkentését és kedvezményes nyugdíjkorhatáruk emelését célzó kormányzati kezdeményezést az érintettek már korábban az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásnak minősítették és alkotmányossági óvást helyeztek kilátásba.
„Teljesen aberránsnak” nevezte Nicușor Dan államfő azt a jelenleg érvényben levő törvényi előírást, amely lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nagyobb legyen a korábban kapott fizetésüknél.
Közzétették kedden a pótérettségi óvások elbírálása utáni, végleges eredményeit.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, hogy az Európai Unió (EU) új többéves költségvetéséről szóló egyeztetésekkel párhuzamosan Romániában szükség van egy belső eszmecserére az ország fejlődési irányvonalairól.
Daniel David tárcavezető az Antena 3 televíziónak nyilatkozva elmondta, nem kíván jóslatokba bocsátkozni, nem tudja, mi fog történni a továbbiakban, de vélhetően bojkottal fog elkezdődni az új tanév.
Légimentő modulokat szerzett be a román katasztrófavédelem (DSU) a hadsereg szállító repülőgépei számára. Az ország ,,orvosi evakuálási kapacitásának javítását célzó projekt” lezárását hétfőn jelentették be a bukaresti légitámaszponton.
Nem áll fenn annak a kockázata, hogy megtiltsák a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) által üzemetetett vonatok közlekedését a CFR SA vasúti hálózatán – közölte hétfőn a CFR Călători.
Az első számú prioritás a második deficitcsökkentő csomag kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása – jelentette ki hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőségének hétfői ülésén hozott egybehangzó döntés szerint az alakulat visszatér a koalíciós tanácskozásokra – jelentette be Sorin Grindeanu ideiglenes elnök.
Augusztus végén Sepsiszentgyörgy olyan esemény otthona lesz, amelyhez fogható még nem volt a városban: három napon át a MindFormers tölti meg a Dohánygyárat tudással, inspirációval, kreativitással és közösségi élményekkel.
Sztrájkőrséget tartanak hétfőn is a tanügyi szakszervezetek az oktatási minisztériumnál, mert elégedetlenek a kormány tervezett intézkedéseivel.
Cseke Attila fejlesztési miniszter vasárnap Bihar megyében kijelentette, hogy memorandum készül az Anghel Saligny program folytatásáról a következő három évben.
szóljon hozzá!