Fotó: Európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium
Románia 2029-re tűzte ki az euró bevezetésének határidejét, de a helyreállítási terv (PNRR) maradéktalan gyakorlatba ültetése esetén erre akár már 2026-ban sor kerülhet – nyilatkozta a pénzügyminiszter egy csütörtöki szakmai konferencián. A térség országai közül – beleértve Bulgáriát, Horvátországot, Magyarországot – Romániában támogatja legnagyobb mértékben lakosság az euró bevezetését.
2023. március 16., 17:402023. március 16., 17:40
2023. március 16., 17:412023. március 16., 17:41
Adrian Câciu elmondta, Románia tartja magát az euró 2029-es bevezetésére vonatkozó célkitűzéshez, de jó lenne előre hozni ezt az időpontot. Úgy vélekedett: ha Románia végrehajtja a PNRR-be foglalt reformokat és felgyorsítja az európai uniós alapok lehívását,
„Kihívások mindig vannak, de sokkal stabilabb a helyzetünk, mint tavaly márciusban volt, amikor szinte valamennyi döntéshozó igen óvatosan nyilatkozott a jelennel és a jövővel kapcsolatban” – idézte a tárcavezetőt az Agerpres hírügynökség.
Az euróbevezetés nyilatkozatok szintjén mindig prioritást élvezett a román kormány számára, 2016-ban tárcaközi bizottság is létesült a közös uniós valutára való áttérés előkészítésére. Konkrét céldátumot azonban sokáig nem rögzítettek a bukaresti hatóságok. Korábban még 2024-et határozták meg az euró bevezetése időpontjának, ez azonban teljesen irreális cél, Románia számos feltételt nem teljesít, és ezzel a kormány is tisztában van.
Nem véletlen, hogy a Nicolae Ciucă vezette balliberális kabinet által tavaly elfogadott, a 2022-2025-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogram is úgy fogalmaz: Románia továbbra is elkötelezett az eurózónához való csatlakozás mellett, jelenleg viszont a kormány erőfeszítései a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásainak enyhítésére, a gazdasági-szociális visszatérés ösztönzésére, valamint az ukrajnai háború által generált negatív következmények csökkentésére összpontosulnak. Céldátumot az előző, Florin Cîțu irányította kormány sem szabott meg a 2021-2024-es periódusra vonatkozó konvergenciaprogramban.
Egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezett románok 75 százaléka szeretné, ha az ország mihamarabb csatlakozna az euróövezethez; ez az arány 2021-ben még 63 százalékos volt. Az is kiderül ugyanakkor a közvélemény-kutatásból, hogy a románok többsége tisztában van a realitásokkal is: a megkérdezettek 69 százaléka úgy vélekedik, hogy Románia pénzügyi-gazdasági szempontból nincs felkészülve az euró bevezetésére.
Az euróövezethez való csatlakozás iránti lakossági viszonyulás terén egyébként várhatóan lankadni fog a támogatottság annak ismeretében, hogy Horvátországban áremelkedést eredményezett az eurózónához való idei csatlakozás.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
szóljon hozzá!