2011. november 21., 06:502011. november 21., 06:50
Zöldenergiás beruházásokba fekteti nyugdíjpénztárának pénzét a református egyház, az első létesítményt, amelyben társtulajdonosok, a hónap végén fogják átadni.
A református egyházat, akárcsak a többi romániai egyházat, kiszorították az országos nyugdíjbiztosítás rendszeréből. Ekkor kénytelenek voltak létrehozni egy saját pénztárat, azóta az egyházi alkalmazottak ebbe a biztosítópénztárba fizetnek be. A kommunista időkben alkalmazott létszámi korlátozások voltak érvényben, ám a rendszerváltást követően az egyház több lelkészt tudott képezni, illetve több alkalmazottat foglalkoztat, így a biztosítópénztárukban levő többletet okosan szeretnék felhasználni, úgy, hogy a közösség számára is fontos beruházások jöjjenek létre, mondta el Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese.
„A befektetések megválasztása, főként a gazdasági válság alatt, nagyon nehéz, de kiküszöbölhetetlen feladat, hiszen 25-30 év múlva egyszerre sokan fognak nyugdíjba vonulni, és ennek az alapját biztosítani kell” – magyarázta az előzményeket Kató Béla. A nyugdíjpénztár vezetésével megbízott püspökhelyettes elkezdte keresni a legjobb alternatívákat, így találkoztak Lénárd András csíkszeredai vállalkozóval, aki zöldenergiás beruházásokhoz keresett partnereket. „Az energia kérdése ma a világban komoly gondokat vet fel, de ugyanakkor lehetőségeket is rejteget” – állítja a püspökhelyettes, aki szerint nemcsak a pénzüket jól elhelyezendő fektettek be a megújuló energiák generálásába, hanem azért is, mert „ennek a térségnek fontos forrása lehet a zöldenergia, és a térségben sok ilyen erőforrás van”.
„Természetesen az egyház mindig arra törekszik, hogy a teremtett világot megőrizze. A világot mi, emberek Istentől kaptuk, azért, hogy gondozzuk, megőrizzük” – foglalja össze a beruházás egyik alapvető feltételére, a környezetvédelemre vonatkozó álláspontját Kató Béla. A püspökhelyettes a befektetés eszközlése előtt kikötötte, hogy „a természetet, a környezetünket azzal a minimális beavatkozással kell érinteni, amivel ténylegesen nem sérül az eredeti állapot, amivel nem okozunk veszteséget”. Ugyanakkor meglátogatott hasonló európai (svájci, osztrák) létesítményeket, ahol ugyanilyen módszerrel építettek vízi erőműveket.
A Szentegyháza felett elhelyezett erőmű a vízszintkülönbségre épül: a vizet egy magasabb szinten, egy ún. nyomócsövön keresztül elvezetik a sokkal alacsonyabban elhelyezkedő turbinákig. „Több millió eurós beruházás nyomán megújuló energiákon alapuló áramtermelés indul be az ország több pontján, nem ez az egyetlen beruházásunk” – magyarázta el kérdésünkre a tulajdonos. A kivitelezés hat hónap alatt zajlott, több száz embernek adott munkát.
„Nem voltak ilyen munkálatokra szakosodott cégek az országban, ezért létrehoztunk egyet, a szakembereink, mérnökeink, mindenki helybéli” – mondta el a vállalkozó. Lénárd hangoztatja: az egész rendszer, amelynek tervezésében a Bukaresti Műszaki Egyetem szakemberei is részt vettek, úgy van kitalálva és kidolgozva, hogy ne változtassa meg az élővilág létfeltételeit. A vizet begyűjtő gát mellett van egy úgynevezett hallépcső, ezen az utóbbi közel ötven év hivatalosan mért minimum vízhozamainak átlagmennyisége mindig lefolyik, tehát a patakot egyáltalán nem veszélyezteti a kiszáradás. A turbinák meghajtására használt vízmennyiség a szemcsésítlenítés után a nyomócsövön keresztül jut el a turbinákig.
Az iható minőségű víz egy része, a turbinák meghajtását követően, a szentegyházi ivóvízrendszerbe kerül, a többi pedig visszakerül a patakmederbe. A rendszer egyáltalán nem bocsát ki káros anyagokat. Jövő év végére az energetikai létesítmények összteljesítménye eléri a tíz megawattot. Ekkorra tervezi Lénárd András, hogy cégét jegyezteti a Budapesti Értéktőzsdén.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.