Fotó: Facebook/Florin Jianu
Levélben figyelmeztette a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) az Európai Bizottságot azokra a „vörös vonalakra”, amelyeket szerintük nem szabad átlépnie a bukaresti kormánynak az adóügyi reformok bevezetésekor; ezek közül a legfontosabb, hogy a tervezett módosítások 2024. január elsejénél korábban nem léphetnek hatályba – közölte szerdai sajtótájékoztatóján Florin Jianu.
2023. augusztus 30., 15:582023. augusztus 30., 15:58
A vállalkozói szövetség elnöke a további vörös vonalakat is ismertette. Az Agerpres hírügynökség által idézett nyilatkozata szerint elvárják a kormánytól, hogy a fiskális intézkedések ne csak a vállalkozókat, hanem a közszférát is érintsék. „Most már a döntéshozókban is kezd tudatosulni, hogy alaposabban hozzá kell nyúlniuk a költségvetési kiadásokhoz” – jegyezte meg.
„Örömmel tapasztaljuk, hogy a nyilvános térben elkezdődtek a viták a közszféra reformjáról, de a reformoknak következeteseknek és mélyrehatóaknak kell lenniük” – szögezte le.
További vörös vonalként említette, hogy a kormány konzultáljon az érintett felekkel az intézkedések bevezetése előtt, kössön róluk egy tíz évre szóló megállapodást a munkáltatókkal és az alkalmazottakkal, illetve valamennyi reformjavaslatról készüljön hatástanulmány.
Erre a találkozóra szerinte a kormánynak meg kellene hívnia a szakszervezeteket, a munkáltatói szövetségeket és politikai pártokat is. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági intézkedéseket egyeztetések alapján, átlátható módon kell meghozni.
Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli.
Évi 8 milliárd lejes megtakarítást remél a román a kormány a 200 000 betöltetlen közalkalmazotti állás megszüntetésétől – az átszervezésről pedig szerda este meg is született a megállapodás a kormánykoalícióban a kiszivárgott információk szerint.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!