Megfognák a pénzt. Brüsszelben készül tárgyalni a kormány a költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedésekről
Fotó: Pixabay
Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli. A multinacionális cégekre lesújtó adó kivetésére irányuló szándékot már megerősítették, a többiről egyelőre annyit tudni, hogy szerepeltek a koalíciós ülés napirendjén, és valószínűleg az Európai Bizottsággal is egyeztetni fognak azokról a kormány képviselői. Biztosat viszont csak akkor fogunk tudni, ha Brüsszel is rábólint az intézkedéscsomagra.
2023. augusztus 24., 17:242023. augusztus 24., 17:24
A multinacionális cégek 1 százalékos forgalmi adót fizetnek, ha a 16 százalékos társasági adó ennél az összegnél alacsonyabb – erősítette meg Daniel Zamfir szociáldemokrata párti (PSD), a felsőház gazdasági bizottság elnöke, hogy valóban szerepel az intézkedés a költségvetési hiány leszorítására irányuló csomagban.
amelyek a már ismert adóoptimalizálási mechanizmus révén gyakorlatilag az összes nyereségüket adóparadicsomokba exportálják. Ha a 16 százalékos nyereségadó a forgalom kevesebb, mint 1 százalékát teszi ki, akkor a forgalom 1 százalékát kell befizetni. Korrekt, nem igaz?” – fogalmazott a honatya egy Facebook-bejegyzésben.
Nicolae Ciucă pártelnök a hónap elején újságírói kérdésre úgy nyilatkozott, az a tisztességes, hogy minden Romániában nyereséget termelő vállalat, legyen az külföldi vagy hazai, adót fizessen. Azt is elmondta, hogy az ilyen intézkedések a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, amely döntést fog hozni a kérdésben.
A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy tudja, hogy a koalíció vezetőinek szerdai ülésén döntés született valamennyi tervezett költségvetési intézkedésekről, amelyekkel a pénzügyminiszter és a miniszterelnök Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal. Ezeket aztán a kormány fogja elfogadni,
A kormány szándéka az, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, hogy csökkenteni fogja a hiányt az előző évhez képest, de a kitűzött célt túllépi.
– mondták a források.
Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
• az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok cégek 1 százalékos forgalmi adót fizetnek, ha a 16 százalékos társasági adó ennél az összegnél alacsonyabb;
• nem lesz mentesség többé az egészségbiztosítás esetében az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára (10 000 lejes felső határ marad a többi adókedvezmény esetében: a jövedelemadó és a nyugdíjak második pillére);
• eltörlik a jövedelemadó-mentességet az IT-szektorban a bruttó 10 000 lej feletti fizetések esetében;
• a mikrovállalkozások esetében 300 000 lejig 1 százalékos adót, 300 000 2,5 millió lej között pedig 3 százalékos adó lesz a forgalom után;
• a 75 000 lejnél drágább luxusautókra a 75 000 lej felett 0,3 százalékos lesz az adó;
• 0,3 százalékos adót vetnek ki az 500 000 euró feletti ingatlanokra, kivételek: hitelre vásárolt házak, ahol több lehetőség is szóba kerül. A luxusautókhoz hasonlóan az adó az 500 000 lej értéket meghaladó összegre vonatkozik;
• az osztalékadó továbbra is 8 százalék marad;
• az egyéni vállalkozók (PFA) esetében a 6, 12, 24 fizetésnek megfelelő küszöbök megmaradnak, de ha meghaladja a plafonértéket, akkor a tényleges jövedelem után kell egészségbiztosítást fizetni;
• a társadalombiztosítás felső határai a jelenlegi szinten maradnak.
A legtehetősebbek megsarcolását is fontolgatja a bukaresti kormány a költségvetési hiány csökkentését célzó erőfeszítései részeként: az értesülések szerint a szociáldemokrata párti Marcel Ciolacu vezette kabinet új adót vet ki a luxusautókra.
De nem azelőtt, hogy ezekről a kormány képviselői egyeztettek volna a brüsszeli illetékesekkel. Ionuţ Stroe, a PNL szóvivője szerdán úgy nyilatkozott, a költségvetési kiadások csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló rendeleteket csak a brüsszeli tárgyalások után fogadja el a kabinet.
Az Európai Bizottság képviselőivel folytatandó tárgyalásokon az adóügyi és a költségcsökkentő intézkedések tervezete mellett az államháztartási hiánycél esetleges módosításáról is egyeztetnek.
Ionuţ Stroe kiemelte, nem Románia az egyetlen ország, amelynek problémát jelent tartani az erre az évre korábban megszabott hiánycélt. „Bízunk benne, hogy az EB megértő lesz, és nem fogja azonnali intézkedésekkel vagy szankciókkal büntetni a hiánycél túllépését” – nyomatékosította.
Ezt megelőzően munkalátogatást tesz Brüsszelben a munkaügyi, a pénzügyi-, valamint az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter is. A munkaügyi tárca vezetője, Simona Bucura-Oprescu augusztus 28-án a nyugdíjakat érintő tervezetekről, Marcel Boloş pénzügyminiszter 29-én a közigazgatási reform és az adóügyi intézkedések tervezetéről, Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter pedig 30-án az országos helyreállítási terv (PNRR) újratárgyalásáról egyeztet a brüsszeli illetékesekkel.
Felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány az államapparátus reformját célzó törvénycsomagot, a költségvetési kiegyensúlyozó és az adóelkerülés intézkedéseket – jelentette be a csütörtöki kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Két büdzsékiigazítással számol a kormány
Két költségvetés-kiigazítást tervez idén a kormány, az egyikre szeptemberben, a másikra az vége felé, várhatóan novemberben kerül sor – értesült az Agerpres hírügynökség kormányzati forrásokból. Információik szerint a szeptemberi kiigazítás fő kedvezményezettje a fejlesztési és a közlekedésügyi minisztérium lesz.
Kormányzati források arról is beszámoltak, hogy a délkelet-európai állam- és kormányfők hét eleji athéni egyeztetésén Ursula von der Leyen EB-elnökkel folytatott megbeszélésen az államháztartási hiánnyal kapcsolatban Marcel Ciolacu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Romániának számos többletkiadása volt az ukrajnai háború miatt. Kiemelte ugyanakkor, ez az első év, amikor az ország a védelemre fordítja bruttó hazai termékének 2,5 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!