Megfognák a pénzt. Brüsszelben készül tárgyalni a kormány a költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedésekről
Fotó: Pixabay
Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli. A multinacionális cégekre lesújtó adó kivetésére irányuló szándékot már megerősítették, a többiről egyelőre annyit tudni, hogy szerepeltek a koalíciós ülés napirendjén, és valószínűleg az Európai Bizottsággal is egyeztetni fognak azokról a kormány képviselői. Biztosat viszont csak akkor fogunk tudni, ha Brüsszel is rábólint az intézkedéscsomagra.
2023. augusztus 24., 17:242023. augusztus 24., 17:24
A multinacionális cégek 1 százalékos forgalmi adót fizetnek, ha a 16 százalékos társasági adó ennél az összegnél alacsonyabb – erősítette meg Daniel Zamfir szociáldemokrata párti (PSD), a felsőház gazdasági bizottság elnöke, hogy valóban szerepel az intézkedés a költségvetési hiány leszorítására irányuló csomagban.
amelyek a már ismert adóoptimalizálási mechanizmus révén gyakorlatilag az összes nyereségüket adóparadicsomokba exportálják. Ha a 16 százalékos nyereségadó a forgalom kevesebb, mint 1 százalékát teszi ki, akkor a forgalom 1 százalékát kell befizetni. Korrekt, nem igaz?” – fogalmazott a honatya egy Facebook-bejegyzésben.
Nicolae Ciucă pártelnök a hónap elején újságírói kérdésre úgy nyilatkozott, az a tisztességes, hogy minden Romániában nyereséget termelő vállalat, legyen az külföldi vagy hazai, adót fizessen. Azt is elmondta, hogy az ilyen intézkedések a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, amely döntést fog hozni a kérdésben.
A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy tudja, hogy a koalíció vezetőinek szerdai ülésén döntés született valamennyi tervezett költségvetési intézkedésekről, amelyekkel a pénzügyminiszter és a miniszterelnök Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal. Ezeket aztán a kormány fogja elfogadni,
A kormány szándéka az, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, hogy csökkenteni fogja a hiányt az előző évhez képest, de a kitűzött célt túllépi.
– mondták a források.
Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
• az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok cégek 1 százalékos forgalmi adót fizetnek, ha a 16 százalékos társasági adó ennél az összegnél alacsonyabb;
• nem lesz mentesség többé az egészségbiztosítás esetében az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára (10 000 lejes felső határ marad a többi adókedvezmény esetében: a jövedelemadó és a nyugdíjak második pillére);
• eltörlik a jövedelemadó-mentességet az IT-szektorban a bruttó 10 000 lej feletti fizetések esetében;
• a mikrovállalkozások esetében 300 000 lejig 1 százalékos adót, 300 000 2,5 millió lej között pedig 3 százalékos adó lesz a forgalom után;
• a 75 000 lejnél drágább luxusautókra a 75 000 lej felett 0,3 százalékos lesz az adó;
• 0,3 százalékos adót vetnek ki az 500 000 euró feletti ingatlanokra, kivételek: hitelre vásárolt házak, ahol több lehetőség is szóba kerül. A luxusautókhoz hasonlóan az adó az 500 000 lej értéket meghaladó összegre vonatkozik;
• az osztalékadó továbbra is 8 százalék marad;
• az egyéni vállalkozók (PFA) esetében a 6, 12, 24 fizetésnek megfelelő küszöbök megmaradnak, de ha meghaladja a plafonértéket, akkor a tényleges jövedelem után kell egészségbiztosítást fizetni;
• a társadalombiztosítás felső határai a jelenlegi szinten maradnak.
A legtehetősebbek megsarcolását is fontolgatja a bukaresti kormány a költségvetési hiány csökkentését célzó erőfeszítései részeként: az értesülések szerint a szociáldemokrata párti Marcel Ciolacu vezette kabinet új adót vet ki a luxusautókra.
De nem azelőtt, hogy ezekről a kormány képviselői egyeztettek volna a brüsszeli illetékesekkel. Ionuţ Stroe, a PNL szóvivője szerdán úgy nyilatkozott, a költségvetési kiadások csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló rendeleteket csak a brüsszeli tárgyalások után fogadja el a kabinet.
Az Európai Bizottság képviselőivel folytatandó tárgyalásokon az adóügyi és a költségcsökkentő intézkedések tervezete mellett az államháztartási hiánycél esetleges módosításáról is egyeztetnek.
Ionuţ Stroe kiemelte, nem Románia az egyetlen ország, amelynek problémát jelent tartani az erre az évre korábban megszabott hiánycélt. „Bízunk benne, hogy az EB megértő lesz, és nem fogja azonnali intézkedésekkel vagy szankciókkal büntetni a hiánycél túllépését” – nyomatékosította.
Ezt megelőzően munkalátogatást tesz Brüsszelben a munkaügyi, a pénzügyi-, valamint az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter is. A munkaügyi tárca vezetője, Simona Bucura-Oprescu augusztus 28-án a nyugdíjakat érintő tervezetekről, Marcel Boloş pénzügyminiszter 29-én a közigazgatási reform és az adóügyi intézkedések tervezetéről, Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter pedig 30-án az országos helyreállítási terv (PNRR) újratárgyalásáról egyeztet a brüsszeli illetékesekkel.
Felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány az államapparátus reformját célzó törvénycsomagot, a költségvetési kiegyensúlyozó és az adóelkerülés intézkedéseket – jelentette be a csütörtöki kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Két büdzsékiigazítással számol a kormány
Két költségvetés-kiigazítást tervez idén a kormány, az egyikre szeptemberben, a másikra az vége felé, várhatóan novemberben kerül sor – értesült az Agerpres hírügynökség kormányzati forrásokból. Információik szerint a szeptemberi kiigazítás fő kedvezményezettje a fejlesztési és a közlekedésügyi minisztérium lesz.
Kormányzati források arról is beszámoltak, hogy a délkelet-európai állam- és kormányfők hét eleji athéni egyeztetésén Ursula von der Leyen EB-elnökkel folytatott megbeszélésen az államháztartási hiánnyal kapcsolatban Marcel Ciolacu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Romániának számos többletkiadása volt az ukrajnai háború miatt. Kiemelte ugyanakkor, ez az első év, amikor az ország a védelemre fordítja bruttó hazai termékének 2,5 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!