2013. február 18., 14:022013. február 18., 14:02
A szakember rámutatott: a kabinetnek egyrészt a vállalkozásokat kell segítenie, ugyanakkor az energetikai szektor, valamint az infrastrukturális beruházások terén, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban is ajánlatos a fejlődés.
Gill elmondása szerint a tőkeáramlás kezelése szempontjából az ország sok más Európai Uniós tagállamnál jobban teljesített. “Az Unió új tagállamaiban, illetve a csatlakozás előtt álló országokban jelentős mértékű tőkeáramlás volt az elmúlt időszakban, a romániai hatóságok pedig hatékonyan használták fel a tőkét” – mutatott rá a Világbank illetékese. Gill emellett úgy véli, az EU-s országok más kontinensek államaihoz képest túl sok pénzt költenek a szociális védelmi hálóra, ebből a szempontból Románia viszonylag kielégítő nyugdíjrendszerrel rendelkezik, az egészségügyre azonban több pénzt kellene fordítani. “Az Unióban átlagosan a költségvetés 60 százalékát fordítják a szociális védelmi hálóra. Svédország és Finnország például az amerikai modellt alkalmazza, és gazdasági szempontból mindkét állam élen jár” – hívta fel a figyelmet a Világbank gazdasági felelőse, aki a pénzintézet legújabb, Európa hosszútávú gazdasági fejlődésére vonatkozó jelentését is bemutatta.
A konferencián jelenlévő Daniel Dăianu közgazdász ugyanakkor úgy vélte: a kormánynak újra kell gondolnia Románia gazdasági növekedési modelljét, illetve oda kell figyelnie, hogy mire költi a rendelkezésre álló tőkét. “Átgondolt intézkedéseket kell tenni a tervezett reformok érdekében. A továbbiakban különösen fontos lesz, hogy a kabinet hogyan orvosolja az állami vállalatok körül kialakult problémákat” – magyarázta a szakember. Dăianu azt is hátránynak tartja, hogy gazdasági és pénzügyi helyzetéhez képest az ország kormánya túlságosan népes. A közgazdász ugyanakkor úgy gondolja, hogy az Európai Unió még mindig nem rendelkezik hatékony, minden tagállamra kiterjedő gazdasági hálózattal, így a fejlettebb államok nem segítik érdemben a szegényebb országokat.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.