A Nemek közötti esélyegyenlőség – korrekt és intelligens megoldás című jelentés a nők és a férfiak esélyegyenlőségét vizsgálja a munkaerőpiacon, az egészségügyben és a családban, valamint ezeknek a mutatóknak a gazdasági vetületeit. Mint kiderül, Romániában és Fehéroroszországban, de a térség más országaiban is tetten érhető, hogy a nők nagyobb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, de különbségek vannak a női és a férfimunkahelyek között, a nők más, valójában rosszabbul fizetett állásokat kapnak. „Minden országban kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, kevésbé férnek hozzá a nagy cégek üzleti ügyeihez” – szögezte le Carolina Sanchez Peramo, a Világbank gazdasági menedzsmenttel és a szegénység visszaszorításával foglalkozó szakosztályának vezető közgazdásza.
A Világbank jelentése azonban arra is rámutat, hogy az elmúlt évtizedekben valamennyit javult a helyzet, csökkent a nemek közötti megkülönböztetés, jelenleg a nők adják a munkaerő 40 százalékát, és például az oktatásban 50 százalék feletti a jelenlétük. Harminc év alatt mintegy félmilliárd nő sorolt be a munkaerőpiacra. A Világbank szerint viszont még rengeteg a teendő: javulna a termelékenység, ha a nők adottságait jobban hasznosítanák, ha lebontanák az egyes szakmákban a nők elé állított akadályokat. „Csökkenteni kell a termelékenységi és a jövedelmi szakadékot, és el kell érni, hogy a nők nagyobb döntési kompetenciát kapjanak a társadalmi és családi ügyekben” – összegez a Világbank jelentése.
Romániában a nők elsősorban a roszszul fizetett ágazatokban vannak jelen nagy számban, például a tanügyben, az egészségügyben, a közigazgatásban, a kereskedelemben vagy a könnyűiparban – erősítette meg a jelentés következtetéseit a Krónika érdeklődésére Szabó Annamária, az RMDSZ Nők a nőkért platformjának vezetője. Mint fogalmazott, Európa-szerte gondot jelent, hogy a foglalkoztatás terén hátrányos a nők helyzete, s csak kevés európai országban – például Svédországban, Finnországban – nem okoz problémát, ha nő kerül vezető tisztségbe. Szabó Annamária úgy véli, a legfájóbb, hogy a döntéshozatalban is nagyon kevés a nő, szerinte ezt kellene, de ezt is a legnehezebb orvosolni. „Ha több nő kerül olyan pozícióba, hogy fel tudja vállalni, képviselni tudja a nők érdekeit, akkor szűkül a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási és jövedelmezési szakadék” – szögezte le a női platform vezetője. Szabó Annamária ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Esélyegyenlőség a döntéshozatalban munkacímen a közeljövőben konferenciát kívánnak szervezni, ahol éppen ezekre a kérdésekre keresik a megoldásokat.
Nem mindenki érezte meg azonban a saját bőrén a siker felé vezető úton, hogy hátrányos megkülönböztetésben lett volna része női mivolta miatt. Daradics Kinga Ágnes például alig harmincéves volt, amikor kinevezték a Mol-csoport romániai leányvállalatának ügyvezető igazgatójává. „Nem hiszek a predesztinációban, és úgy gondolom, hogy a teljesítményt elsősorban nem a nem, hanem a képességek, a tudás és a kitartás határozzák meg. Ezen értékek pedig nem kizárólag női vagy férfijellemzők” – szögezte le Daradics Kinga a Krónika megkeresésére. Szerinte a női és férfiesélyegyenlőség értelmezésénél több tényezőt kell figyelembe venni, és az egyik legfontosabb a társadalmi percepció az adott szakmára, illetve a nők és a férfiak típusszerepeire vonatkozóan.
„Az teljesen nyilvánvaló, hogy a képességekben tapasztalható különbségek nem nemenként, hanem egyénenként lényegesek. Általánosságban véve ugyanakkor elmondható, hogy vannak szakmák, területek ahol a nők általában jobban teljesítenek, mint a férfiak. Vagy fordítva” – fejtette ki. Hozzátette: több társadalomban is az tapasztalható, hogy míg a férfiakra a családfenntartó szerep hárul, addig a nőktől a család összetartását várják el. „Vannak társadalmak, ahol ezek az elvárások nagyon mélyen gyökereznek, nagyon erősek, viszont nálunk már érezhető ezeknek a fellazulása/újraértelmezése, a nők egyre előkelőbb szerephez jutnak a cégek felsővezetésében is” – ecsetelte tapasztalatait Daradics Kinga, példaként azt hozta fel, hogy Magyarországon már a bírák zöme nő, és ezen intézmények vezetői is főként a szebbik nem közül kerülnek ki.
Eközben a Mol Romániánál is a 11 osztályvezető közül 6 nő, tudtuk meg. Szintén nem tapasztalta meg a Világbank által említett diszkriminációt eddigi közéleti és politikai pályája során Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke, aki több éve a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor főszervezését is ellátja. „Szerintem voltaképpen ugyanolyan esélyeink vannak a közéleti-politikai életben is az érvényesülésre, mint bármely más területen. Vagyis: az adott egyén képességeitől, tehetségétől, munkabírásától függ elsősorban. Én itt Erdélyben a magyar közösség körében sem a civil pályán, sem egyházi berkekben nem tapasztaltam ilyenféle különbségtételt” – fogalmazta meg lapunknak a szintén alig harmincéves Sándor Krisztina, aki egyúttal az Erdélyi Unitárius Egyház sajtóreferense. Tény azonban szerinte is, hogy ennek ellenére helyenként komoly előítéletek élnek a női alkalmazottak, főként a vezetői tisztégben levőkkel szemben. „Ezeket csakis az egyéni rátermettséggel lehet és érdemes leküzdeni. Be kell bizonyítani, hogy ugyanolyan alkalmas vagyok nőként az adott feladatra, mint egy férfi. Minden más intézkedés szerintem az előítéleteket nem csökkenti, hanem erősíti” – szögezte le Sándor Krisztina.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.