Gyakorlatilag mindent is lehet vásárolni a Temuról
Fotó: Haáz Vince
Erőteljes piaci egyensúlytalanságot teremt és tisztességtelen a versenytársakkal szemben a Temu, az AliExpress, a Trendyol és a Shein romániai térhódítása a hazai vállalkozók szerint, akik úgy vélik, az olcsó és ellenőrizetlen minőségű áru akadálytalan „beáramlása” nyomán nagyon sok cégre vár a csőd – derül ki Romániai Online Üzletek Szövetsége (ARMO) által készített piackutatás eredményeiből.
2025. június 27., 08:082025. június 27., 08:08
A rendkívül olcsó termékeket kínáló, online piactérként működő webáruházak – mint a Temu, az AliExpress, a Trendyol és a Shein – évről évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a romániai vásárlók körében is, egyre többen és egyre nagyobb mennyiségben rendelnek tőlük termékeket, legyen szó egy hajgumiról, ruházati cikkekről, játékokról vagy éppen háztartási gépekről. Sokan már előre tudatában vannak annak, hogy nem szabad túl nagy elvárásokat támasztani a „Made in China” feliratú vagy éppen Törökországból származó termékekkel szemben, de az ár nagy úr, és a serpenyő mérlege gyakran billen az olcsó termékek felé.
Ezt pedig a romániai kereskedők is egyre inkább megérzik, és a ruhákat, lábbeliket gyártó hazai vállalkozókra nézve is reális veszélyt jelent.
A romániai cégek márpedig óriási veszélyként tekintenek a Keletről érkező konkurenciára – legalábbis a Romániai Online Üzletek Szövetsége piackutatásának a Wall-street.ro gazdasági portál által minap ismertetett főbb következtetései szerint:
A válaszadók szerint amúgy a Temu, a Trendyol és a Shein a legnépszerűbb nemzetközi online piacterek közé tartoznak, amelyeket csak a Facebook közösségi felület előz meg.
A piackutatás következményei szerint ugyanakkor a romániai viszonteladókra és kisvállalkozásokra a Temu és az Aliexpress gyakorolja a legnagyobb hatást, míg a ruhákat, cipőket és kiegészítőket értékesítő vállalkozásokat a Shein és a Trendyol térhódítása érinti leginkább.
az érintett kereskedők 32 százaléka úgy számol, hogy idén visszaesik a forgalma, és a helyi termelők közül majdnem minden negyedik az ázsiai platformok tisztességtelen versenyt kiált a dömpingárak és a nemzeti költségvetésnek járó adók meg nem fizetése révén.
Az európai uniós hatóságok célkeresztjébe került az online piactérként működő Temu és Shein kínai webáruház az agresszív kereskedelmi politikájuk miatt.
Ilyen körülmények között a megkérdezett romániai vállalkozások több mint fele konkrét intézkedéseket vár a nemzeti és európai hatóságoktól:
„A felmérés során megkérdezett helyi vállalkozók üzenete egyértelmű: megkülönböztetésmentes feltételeket akarnak minden szereplő számára.
– idézte az elemzés Cristi Movilát, az ARMO elnökét.
A rendkívül olcsó termékeket kínáló és ezért rendkívül népszerű, online piactérként működő Temu és Shein kínai webáruházakat célzó ellenőrző akciót indított az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
A szakmai szervezet szerint 2024-ben a romániai e-kereskedelem a bruttó hazai termék (GDP) 3,4 százalékának megfelelő forgalmat fog generálni, és a 4,2 százalékos európai átlaghoz közelíthet. Az internetfelhasználók több mint 72 százaléka vásárolt online tavaly. Ám meglátásuk szerint ahhoz, hogy a digitalizáció és az adóbevételek ezen motorja továbbra is működjön,
„Minden egyes euró, amelyet az állam elveszít amiatt, hogy a nem uniós platformok nem adóznak, egy euró, amelyet a tisztességes román vállalkozóktól szerez vissza. Ha nem zárjuk be ezeket a kiskapukat, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a digitális ökoszisztémát, amely ma döntően hozzájárul a román gazdaság modernizációjához” – hangsúlyozta Cristian Pelivan, az ARMO ügyvezető igazgatója.
A nemzetközi platformoknak a romániai kereskedelemre gyakorolt hatását vizsgáló felmérést az ARMO megbízásából a MIA Marketing készítette 2025. április 28. és május 13. között egy 511 cégből álló mintán, amelyből 227 mikrovállalkozás (0–9 alkalmazott), 186 kisvállalkozás (10–49 alkalmazott) és 98 közepes vállalkozás (50–249 alkalmazott). A válaszadók a fejlesztési stratégiáért és a kereskedelmi tevékenységekért felelős döntéshozók voltak. A hibahatár ± 4,3% 95 százalékos megbízhatósági szint mellett.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
szóljon hozzá!