Fotó: Both Ildikó
Az év végéig működésbe lép az internetes árfigyelő rendszer, amelynek létrehozásába a kezdeti elutasítás ellenére immár a nagy romániai áruházláncok is beleegyeztek – jelentette be hétfőn Bogdan Chiriţoiu.
2015. augusztus 24., 18:282015. augusztus 24., 18:28
A bukaresti Versenytanács elnöke szerint az intézmény által régóta dédelgetett elképzelés célja a vásárlók hatékonyabb tájékoztatása, a kereskedelmi verseny fokozása, nem utolsó sorban pedig az árak csökkentése.
Az internetes oldal alapján összehasonlíthatóak lesznek a hazai nagyvárosokban működő áruházláncokban forgalmazott termékek árai, megkönnyítve ezáltal a vásárlással kapcsolatos döntéseket. A versenyhivatal amúgy már az élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentés bevezetése előtt nekilátott az ármonitoringnak, górcső alá véve 600 üzlet 18 terméke árának alakulását.
Az elképzelés szerint a fejlesztés alatt álló romániai ármonitoring Bukarestben és az ország valamennyi nagyvárosában működő nagyáruházak termékeinek árát veszi górcső alá. A kormány tavaly fogadott el emlékeztetőt az árfigyelő rendszer kiépítéséről, amelynek létrehozására már akkor elkülönítettek egy összeget a költségvetésből, fenntartásának költségeit ugyanakkor európai uniós forrásokból fedeznék. Az internetes oldalt a fogyasztóvédelmi hatóság égisze alatt a fogyasztóvédelmi egyesületeket tömörítő szövetség működteti majd az országos Versenytanács felügyeletével.
Bogdan Chiriţoiu hétfőn a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a bárki számára hozzáférhető elektronikus rendszer napi rendszerességgel teszi majd közzé a napi fogyasztói kosárba kerülő termékek árának alakulását.
„A kezdeményezés elsősorban a lakosság tájékoztatását hivatott szolgálni azzal kapcsolatban, hogy mely üzletekben szerezheti be a legalacsonyabb áron az alapélelmiszereket és a legszükségesebb fogyasztási cikkeket. Abban is bízunk, hogy a weboldalon feltüntetett adatok fokozottabb konkurenciát teremtenek a piaci szereplők között, ami a kereskedelmi verseny terén kialakuló nyomás hatására az árak csökkenéséhez vezethet\" – állapította meg a Versenytanács elnöke.
A rendszer kiépítése egyébként azért húzódott el, mert a romániai nagy áruházláncok mondvacsinált okokra hivatkozva ellenezték az amúgy görög mintára megvalósuló adatbázist. Az országban tevékenykedő multinacionális cégek korábban egyebek mellett azt nehezményezték, hogy a hatóságok a megkérdezésük nélkül döntöttek az ármonitoring bevezetéséről.
A nagy áruházláncokat tömörítő érdekvédelmi szervezet amiatt tartotta kivitelezhetetlennek a rendszert, mert az áruházak sok esetben egyetlen nap leforgása alatt akár többször is módosítják az áraikat. Másrészt szerintük egy fogyasztónak folyamatosan a világhálón kellene „lógnia\", és gyors közlekedési lehetőséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hozzáférjen a legolcsóbb termékekhez.
„Az árfigyelőt nehezen használhatná például egy Bukarest Titan negyedében élő háziasszony, aki nem navigál állandóan az interneten, és csak tömegközlekedési eszközök állnak a rendelkezésére. Így hiába van árleszállítás a málélisztre Chitila negyed egyik üzletében, valószínűleg nem ér oda időben\" – érvelt Delia Nica, a szuper- és hipermarketek egyesületének ügyvezető igazgatója. A múltik ugyanakkor attól tartottak, hogy külön alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk a rendszer naprakész adatokkal történő frissítésére, ami növelné a projektben résztvevők kiadását.
Bogdan Chiriţoiu hétfőn arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban többször is egyeztettek az árfigyelőről a multinacionális társaságokkal, amelyek immár nem ódzkodnak annak megvalósításától. „A projekt által biztosított átláthatóság, valamint az árak egyetlen platformon történő összehasonlításának lehetősége nem tölti el a piaci szereplőket. Ennek ellenére az ármonitoring mindenhol a világon bevett gyakorlatnak számít, ennek megfelelően mi is létrehozzuk, ha akarják az áruházláncok, ha nem\" – szögezte le a versenyhivatal vezetője.
Különben a román hatóságok először öt évvel ezelőtt vetették fel az árfigyelő szükségességét, amikor 19 százalékról a jelenlegi szintre, 24 százalékra emelték az általános forgalmi adót, az akkori kormány azonban nem ültette gyakorlatba elképzelését.
Most, miután a Ponta-kormány júniusban 9 százalékra szállította le az élelmiszerek áfáját, a Versenytanács górcső alá vette hatszáz hazai nagy- és kiskereskedésben forgalmazott 18 termék árának alakulását. Chiriţoiu szerint májusban és júniusban a hiper- és szupermarketekben 12, míg a kiskereskedésekben 9 százalékkal lettek olcsóbbak a vizsgált élelmiszerek.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!