Végét járja a szarvasmarhatartás Biharban – Értékesítési gondokkal küzdenek az önkormányzatok által megtűrt tehéntartó gazdák

Végét járja a szarvasmarhatartás Biharban – Értékesítési gondokkal küzdenek az önkormányzatok által megtűrt tehéntartó gazdák

A bihari Dobrai házaspár számára szinte családtagnak számítanak a tehenek

Fotó: Makkay József

A partiumi megyék szenvedték meg leginkább a szarvasmarhatartás leépülését, közöttük is leginkább Bihar megye. A legtöbb faluból eltűnt a tejelő jószág, a megmaradt állattartó gazdák pedig jelentős értékesítési gondokkal küszködnek. A Nagyvárad-közeli Bihar 16 tehenes gazdája arra panaszkodik, hogy a rengeteg nehézség miatt már nem éri meg semmilyen állatot tartani.

Makkay József

2022. január 02., 20:272022. január 02., 20:27

2022. január 02., 20:352022. január 02., 20:35

Aki két-három évtizeddel ezelőtt reggeli vagy esti órákban áthaladt belső-erdélyi vagy partiumi településeken, az óhatatlanul belefutott legelőre tartó vagy onnan hazafele bandukoló tehéncsordába. Kihajtáskor a falvakban több száz tehén gyűlt össze az utcákon, vagy a falut átszelő főúton: mindez természetes jelenség volt gépkocsivezetők és utasok számára egyaránt. Ettől a látványtól napjainkra annyira elszoktunk, hogy a partiumi falvakban kuriózumnak számít egy-egy legelésző tehéncsorda. Aki például a Nagyváradtól 72 kilométerre fekvő Érmihályfalvára tart, több olyan falun is áthalad, ahol

hírmondónak sem maradt tehén, vagy jó esetben csupán egy-két portán tart tejelő jószágot a mindenre elszánt gazda.

Mint például a Dobrai házaspár Biharban, amelynek nyáridőben megpróbáltatást jelent reggelente és este az a félpercnyi idő, amíg a 16 tejelő szarvasmarhát áthajtja a főúton a falu másik felében húzódó közbirtokossági legelőre. Dobrai János szerint vannak sofőrök, akik szitkozódnak, átkozódnak, fenyegetőznek, szinte ráhajtanak a jószágra, mert nem tudják elfogadni, hogy az országban még maradt néhány állattartó gazda. „Felüdülés egy-egy civilizáltan viselkedő gépkocsivezető, aki bátorítóan kiszól, és biztat, hogy ne adjuk fel” – magyarázza a bihari gazda, aki megmutatja az istállóba télire egymás mellé bekötött jószágokat. Valamennyit kiállításra lehetne vinni, annyira fénylik a szőrük, gondozottak, tiszták. Az állatszerető ember örömmel szemléli őket, miközben visszaké­rődzik a reggeli bőséges eleséget.

Állatkupecek kereskednek a jószággal

A kívülálló azt gondolná, az idilli látvány mögött elégedett gazdák állnak, akik örömmel végzik a szülők és nagyszülők által rájuk testált állattartó örökséget. Valójában inkább arról van szó, hogy

a mintegy 3500 lakosú Bihar községben mindössze négy gazdaportán maradt napjainkra tehén.

Egy olyan faluban, ahol negyedszázada még sok száz jószágot hajtottak ki a legelőre, hiszen minden második telken állt marhaistálló, és benne tehén és hízóra fogott borjú. A rengeteg jószág ellenére is a tehéntejet, a túrót, sajtot, tejfölt jó áron lehetett értékesíteni a faluban, vagy a 15 kilométerre fekvő Nagyvárad piacain.

Galéria

Fotó: Makkay József

A Ceaușescu-rendszerben egy nagyváradi gyárban asztalosként dolgozó Dobrai János a rendszerváltás után azért hagyta ott az ipari munkát, mert egy 400–500 kilósra felhizlalt bikaborjúért megkapta négy-öt havi fizetését. Amihez pluszban járt a tejcsarnokba leadott tej utáni pénz, de akadt jó pár helyi vásárlójuk is, akik a reggeli fejés után a friss tejért jöttek. Régi szép idők – vakargatja feje búbját a házigazda, akivel a konyhában telepszünk le átbeszélni a rossz irányba fordult gazdálkodás gondját-baját. Merthogy ezekből van több, amióta vendéglátóm szerint felszámolódott a Bihar megyei tej- és húsfelvásárló piac.

Idézet
A kilencvenes években a hízott bikaborjút jó áron átvette a nagyváradi vágóhíd, de nálunk a faluban is volt egy kisebb vágóhíd, ahova a helyi hentes szívesen elvitte a faluban vagy a környéken hizlalt marhát, mert el tudta adni a húst. Ahogy beléptünk az Európai Unióba, mindennek vége szakadt! Megszűntek a vágóhidak, a tejfeldolgozó üzemek, minden.

Nem tudom, hány megye van még ilyen kiszolgáltatott helyzetben, mint mi, de itt már nem éri meg semmilyen állatot tartani”

– panaszkodik a gazda. Azt is szóvá teszi, hogy nagy nehezen a napokban adtak el egy 1100 kilós, gyönyörű húsformájú bikát olcsón egy állatkereskedelemmel foglalkozó cégnek, amelyik Bosznia-Hercegovinába szállította a jószágot. Borjakat már több éve nem hizlalnak, mert nem éri meg. Állatkupeceknek, viszonteladóknak lehetne értékesíteni, akik többet akarnak nyerni rajta, mint a gazda, ezért lenyomják az árat, a legszebb állatban is hibát találnak, ezért élősúlyban csak 7–8 lejt kínálnak kilónként. Ez egy 120–140 kilós borjúért aprópénz, így a gazdák lemondtak az állathizlalásról.

Minden az állattartás ellen szól

A környező településeken sem jobb a helyzet. Érmihályfalván, ahol valamivel több jószág maradt, a tehéntartó gazdák hosszú keresgélés után sem találtak csordapásztort, így villanypásztorral kellett körbekerítsék a teljes legelőt. A tehéntartó gazdák egymást váltva hajtják a jószágokat reggel és este, napközben pedig szintén valamelyik gazda itatja meg az állatokat.

Az értékesítési gondokat tetéző súlyos munkaerőhiány miatt egyre többen hagyják abba az állattartást azok közül is, akik eddig kitartottak.

Dobraiéktól egy viszonteladó szállítja el immár húsz éve a reggel kifejt friss tejet a nagyváradi piacra. Ami nagy segítség, hiszen a családban nincs, aki tejjel vagy tejtermékekkel piacolhatna napi rendszerességgel. Dobrai Emese szerint feldolgozni sem éri meg a tejet, mert az emberek elszoktak a házi termékektől, inkább megvásárolják az üzletből az import tejből készülő túrót, sajtot, tejfölt. „A tej egy részéből tehéntúrót, tejfölt vagy vajat készítek, de sokszor elajándékozzuk, annyira nincs rá kereslet” – magyarázza a gazdaasszony.

Miután a Nagyvárad környéki és az érmelléki falvakban hosszú évekkel ezelőtt megszűnt a szervezett tejfelvásárlás, a megmaradt néhány tejtermelő gazda úgy boldogul, ahogyan tud. Dobraiék szerint a mai helyzet hamarosan oda fog vezetni, hogy egész vidékekről eltűnik a tejelő szarvasmarha. Ezt célozza az egyre több faluban bevezetett megszorítás is, hogy lakóházak között ne lehessen szarvasmarhát, sertést, vagy birkát tartani. Ilyen szempontból Bihar szerencsés helyzetben van, mert vendéglátóim szerint a magyar polgármester olyan elöljáró, aki megérti az állattartók gondját-baját, így nem akarja újabbal tetézni, hogy a megmaradt néhány állattartó gazda felszámoljon mindent a lakóházak közötti portán, és a településen kívül létesítsen állattelepet, amit szinte senki nem vállalna.

Dobrai János szerint ha a Bihar Megyei Tanács mégis elfogad egy ilyen rendeletet a metropolis­övezethez tartozó települések számára, azzal megpecsételik a szarvasmarha- és disznótartás jövőjét a környező falvakban.

Galéria

Fotó: Makkay József

Kisajátítással is kisemmizik a gazdákat

A gazdákat azonban nem csak az értékesítési gondok hozzák nehéz helyzetbe Biharban. A Dobrai család pár hónapja kapott hivatalos értesítést arról, hogy legjobb termőföldjeiből közel három hektár területet sajátítanak ki terelőút építésére. A felszólítás megtiltotta, hogy a jelzett területet megszántsák, a következő hetekben érkeznek a munkagépek.

Több gazda jutott nehéz helyzetbe, az emberek elégedetlenek és dühösek, mert aprópénzt adnak a földjeikért – négyzetméterenként kevesebb mint egy eurót –, miközben szabad területet már nem lehet vásárolni a falu határában.

Ha van eladó szántóterület, az az útkezelési vállalattól kapott kárpótlási összeg többszörösébe kerül.

A bihari gazdák nem értik, miért babrálnak ki arcátlanul velük, hiszen eközben a szomszédban megépült észak-erdélyi autópályának a magyar–román határátkelő irányába tartó rövid szakasza alatti földekért 7–8 eurót is kifizetett négyzetméterenként az állam. Van, aki tiltakozna a munkálatok elkezdése ellen, hiszen aprópénzért akarnak több tíz hektárnyi jó minőségű szántóterületet kisajátítani olyan gazdáktól, akik számára a termőföld jelenti a megélhetést.

„Beszélgettem a feleségemmel, mihez is kezdünk, ha még jobban ellehetetlenítik a gazdálkodást. Három évtizede ezzel foglalkozunk, hozzászoktunk az állattartáshoz, a tehenek szinte családtagnak számítanak. 56 évesen nehéz újrakezdeni és mással foglalkozni. De ez nem csak minket érint, hanem sok más gazdát, akik minden nehézség ellenére eddig kitartottak” – érvel Dobrai János. Érzem a hangjában, hogy nehezen válna meg szemrevaló teheneitől. Amelyek igazából ma már csak az egyre apadó gazdaréteg számára fontosak, amely még hisz a hazai állattartás jövőjében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 10., péntek

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata

Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata
2024. május 10., péntek

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya

Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. május 09., csütörtök

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot

Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot
2024. május 09., csütörtök

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető

Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető
2024. május 08., szerda

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában

Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában
2024. május 08., szerda

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között

Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között
2024. május 08., szerda

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben

Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben
2024. május 08., szerda

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár
2024. május 07., kedd

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg
2024. május 07., kedd

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára

A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára