Étlap csak Covid-igazolással. Sok erdélyi településen megkövetelik a védettségi igazolványt
Fotó: Jakab Mónika
Sok vendéglátós örül annak, hogy akkor sem kell lehúzniuk a redőnyt a belső terekben, ha az adott településen a koronavírussal fertőzöttek aránya meghaladja a 3 ezreléket, mások viszont attól tartanak, hogy elmaradnak a betervezett események, és a vendégek is ritkábban térnek be. A védettségi igazolvány ellenőrzése kapcsán is megoszlanak a vélemények.
2021. szeptember 24., 09:002021. szeptember 24., 09:00
2021. szeptember 24., 09:082021. szeptember 24., 09:08
Megosztja az erdélyi vendéglátóipari vállalkozókat a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozás, ami szerint amennyiben egy településen meghaladja a 3 ezreléket a fertőzöttek aránya, akkor a kávézók, éttermek belső tereibe csak olyan személyek mehetnek be, akik védettségi igazolást tudnak felmutatni. Ráadásul a vendéglátóipari egységek már csak a kapacitásuk 50 százalékával működhetnek, a beltéri magánrendezvényeken – lakodalmakon, keresztelőkön stb. – pedig legtöbb 200 személy vehet részt, és mindenkinek védettségi igazolványt kell prezentálnia. Vagyis
Akad, aki amiatt aggódik, hogy a félház miatt jelentősen megcsappannak a bevételei, más attól tart, hogy még félháznyi vendég sem tér be.
Mások szerint többletterhet ró az alkalmazottakra az igazolvány ellenőrzése, és az is lehet, hogy egy személy csak ezzel tud majd foglalkozni, más viszont úgy gondolja, hogy nincs is jogköre igazoltatni, és arról sem győződhet meg, hogy valóban a saját igazolványát mutatja-e fel a vendég.
Mostis Gergő, a Kolozsvár főterén működő Planetárium söröző tulajdonosa megkeresésünkre elmondta, hogy ő személy szerint üdvözöl minden olyan döntést, ami arra irányul, ösztönöz, hogy a lakosság oltassa be magát, és ami ennél is fontosabb, hogy a gazdaság ne álljon le, hogy a kiskereskedőknek, a vállalkozóknak ne kelljen felfüggeszteniük, szüneteltetniük tevékenységüket.
– mondta Mostis Gergő, rámutatva arra is, hogy azért is tartanak a teljes lezárástól, mert egyelőre semmi olyan jellegű ígéretet nem tett a kormány, hogy lezárások esetén akár a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után járó segéllyel, akár pályázati úton elnyerhető támogatásokkal segítenék a vállalkozásokat, mint a tavalyi évben tették.
A Planetárium vezetője azt is kiemelte, hogy a Temesváron bevezetett korlátozások, a hétvégi és éjszakai kijárási tilalom ijesztő képet festettek a vendéglátósok elé, hisz sokuknak ez egyenlő lenne a csőddel. Ebben a kontextusban örül a miniszterelnök csütörtöki bejelentésének, mely szerint
Mostis Gergő arra is kitért, hogy bár örül a védettségi igazolvány bevezetésének, ez nehézségeket is hoz majd, hiszen a vendéglátósoknak kell majd ellenőrizniük annak érvényességét. Ami akár azt is jelentheti, hogy külön alkalmazottat csak azért fizetnek, hogy ezt a munkát elvégezze – ami a vendéglőnek, kocsmának többletköltséget jelent majd, hiszen az állam vélhetően nem fogja ezt megtéríteni. A söröző tulajdonosa azt mondja, egyelőre nem tudja felmérni, hogy a törzsközönsége, a célközönsége milyen arányban van beoltva, de ő személy szerint is társadalmilag annyira tudatos, hogy ajánlaná, népszerűsítené az oltást vendégei körében.
Péntektől hivatalosan is vörös zónának minősül Kolozsvár és a szomszédos Szászfenes, így az éttermeket, kulturális intézményeket és sportlétesítményeket csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők használhatják.
Pócsai András, az ugyancsak kolozsvári Bistro 1568 menedzsere szintén azt nyilatkozta, hogy – főleg a tavalyi év után – örülnek ennek a megoldásnak, hisz bár ez is visszafogja majd bizonyos mértékben a klientúrát, pozitív, hogy reménykedni lehet abban, nem kell teljesen bezárni. „Ez ad egy kiskaput, hogy tovább tudjunk létezni, hogy munkahelyet tudjunk megtartani” – nyilatkozta Pócsai András, kitérve arra is, hogy az alkalmazottaik körülbelül 95 százaléka már be van oltva, és várhatóan a maradék öt százalék is be lesz az elkövetkező hetekben, így az sem jelent majd problémát, ha a vendéglátóhelyek személyzete számára is kötelező lesz a zöldigazolvány.
A Bistro 1568 vezetője szerint számukra nem fog különösebb nehézséget jelenteni a védettségi igazolványok ellenőrzése – főleg, ha csak 50 vagy 75 százalékos kihasználtsággal működhetnek –, a bárosnak vagy a pincéreknek lesz kapacitása erre is. Pócsai András szerint
Volt olyan kolozsvári vendéglátós is, aki nem kívánt a téma kapcsán nyilatkozni, elsősorban azért, mert szerinte egyelőre sok a kérdés és a bizonytalanság a téma kapcsán. Meglátása szerint nem is a vendégek, hanem az alkalmazottak helyzete a problematikus, hiszen sok alkalmazott nincs beoltva, nem is akarnak oltást, ám egy térben tartózkodnak a vendégekkel. Nekik alkotmányos joguk van a munkához, így kérdéses, hogy milyen feltételek között lehet majd esetleg elbocsátani őket, ha azt is bevezetik, hogy az alkalmazottaknak is rendelkezniük kell zöldigazolvánnyal.
Fotó: MTI/Balázs Attila
A temesvári Jolie Bistro egyik vezetője borúlátóan tekint a kormány által bevezetett korlátozásra. Úgy érzi, nem kell találgatásokba bonyolódnia, határozottan meg van győződve arról, hogy ezáltal csökkenni fog az étterem forgalma, ugyanis korábban, másfajta korlátozások bevezetésekor ezt már megtapasztalhatta, és ezúttal sem vár mást. Lapunknak nyilatkozva elmondta, már az étterem megnyitásakor is a belső térre és a teraszra fektette a hangsúlyt. Éppen ezért úgy gondolja, hogy
ami egyenértékű a vállalkozás általa termelt profittal. Mint fogalmazott, így nem csupán az államnak és az energiaszolgáltatóknak dolgozik, hanem ráadásként még a házhoz szállító cégeknek is. A vendéglátós véleménye szerint ez a korlátozás drasztikus mértékben lehet hatással az étterem jövőjére, ugyanis ő csődöt jósol a vállalkozásának.
A tulajdonos kérdésünkre hozzátette, tudomása van arról, hogy a vendéglő személyzetének kell ellenőriznie a vendéglátó egységbe belépők Covid-igazolványát, azonban ezt nem tartja működőképes ötletnek. Úgy véli, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy bárkinek is az igazolványát elkérje. Szerinte bárki bejöhet bármilyen igazolvánnyal, és azt állíthatja, hogy az övé, pedig nem tudja bizonyítani.
Miközben pénteken a kormány is elfogadta azt a rendeletet, amely szerint bizonyos fertőzöttségi ráta fölött csak védettségi igazolvánnyal lehet vendéglátóhelyekre és nyilvános eseményekre belépni, a téma kapcsán alkotmányossági aggályok merültek fel.
Egy neve elhallgatását kérő szatmárnémeti vendéglős határozottan úgy vélekedett, hogy az eseményeket kevesebben fogják megtartani, és a vendégek száma is minimálisra fog csökkenni. Azt mondja, már most is sorra mondják vissza a lefoglalt időpontokat. „Ez egy új dolog, nem furcsa helyzet, inkább rémálomnak nevezném. Nem tudom, mi lesz a jövőben” – tette hozzá a vendéglő tulajdonosa.
Iacob Lucian, a szatmári Miorița vendéglő menedzsere szerint a hírek megijesztették az embereket, ezért nem járnak vendéglőbe. „Megint elveszítjük vendégeinket. Kora délután mindig telt házunk volt, most 6 személy ül a 200 férőhelyes teraszon. Ugyanaz lesz, mint tavaly télen, megpróbáljuk túlélni valahogy” – egészítette ki a vendéglő menedzsere. Azt is elmondta lapunknak, hogy a védettségi igazolvány felmutatását kérik a vendégektől, viszont nem mindenki szeret együttműködni. Úgy véli, az embereknek el kell fogadniuk a helyzetet.
Kérdéseket tesznek fel a munkáltatók
Nincs joguk a vendéglátóipari egységek működtetőinek igazoltatni a vendégeket, így nem tudják ellenőrizni azt sem, hogy valaki a saját védettségi igazolványát mutatja-e fel vagy másét, így az is előfordulhat, hogy húsz vendég tartózkodik az étteremben ugyanazzal a dokumentummal – fogalmazta meg aggályait Ion Biriş, a szállodákat és vendéglőket működtetők munkáltatói szövetségének (HORA) elnöke is az Agerpres megkeresésére. Arra kérte a kormányzati illetékeseket, hogy szabályozzák a kérdést. Mint hangsúlyozta, a HORA-hoz csatlakozott munkáltatók be akarják tartani a szabályokat, ám egyszerű és könnyen tiszteletben tartható szabályokat akarnak.
Dragoş Petrescu, a vendéglátóipari munkáltatói szövetség egy másik vezetője eközben aláhúzta, nem is az éttermet vagy kávézót működtetők felelőssége, hogy a vendég valós vagy hamis igazolást mutatott fel. Rámutatott: más országokban is működik ez a rendszer. Hangsúlyozta továbbá, hogy a HORA támogatja a törvények tiszteletben tartását, így ha jogszabályi előírás van arra, hogy kérniük kell a zöldigazolást, úgy kérni is fogják. Ő is azt mondja ugyanakkor, hogy „nem rendőrök”, így nem igazoltathatják a vendégeket.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
3 hozzászólás