Válságtanácskozás: messze még az alagút vége?

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Válságkezelő program az IMF-fel és az Európai Bizottsággal kötött szerződések után. Mit várunk a kormánytól, a jegybanktól és a kereskedelmi bankoktól? – ez volt a témája a hét végén Marosvásárhelyen a Román Bankintézet (IBR) által megszervezett tanácskozásnak. Az IBR a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a helyi Petru Maior Egyetemmel közösen rendezte a konferenciát, amelyen a pénzügyi szakértők mellett politikusok, önkormányzati vezetők és vállalkozók vettek részt.

Máthé Éva

2009. május 25., 11:422009. május 25., 11:42

Ne álljanak le a projektek!

A helyi vezetők köszöntői után a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja, Nagy Ágnes közgazdász vezette a vitát. Egy külföldi, magas rangú delegáció bukaresti jelenléte miatt a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu nem volt jelen a találkozón, bár korábban bejelentette részvételét. Mint elhangzott, a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke pénzügyi szempontból azt tartja most fontosnak, hogy a megkezdett beruházások ne álljanak le, szerinte a bankoknak kedvezményes hitelkonstrukciókkal kellene segíteniük az önkormányzatokat. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea hangsúlyozta, hogy a válság tanulságul kell, hogy szolgáljon.

Lazea: Nixonig vezethető vissza a válság

Az ország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetét, kilátásait a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza, Valentin Lazea elemezte. Romániában a bankszektornak most valamivel több mint 70 ezer alkalmazottja van, számuk tavalyhoz képest 1200-zal csökkent, kizárólag a vidéki kirendeltségeknél voltak leépítések, a bukaresti központokban némileg nőtt a létszám. A szakember azt is közölte: a hazai bankszektor 88 százalékát külföldi pénzintézetek teszik ki. Lazea 1971-ig vezette vissza a gazdasági világválságot, és fő okaként azt jelölte meg, hogy a Nixon-kormány idején elszakadt egymástól a reális gazdaság és a pénzgazdálkodás, az utóbbinak egy adott pillanatban már nem volt meg a reális fedezete, utána pedig az olcsó kínai áruk, valamint az igen olcsó indiai szolgáltatások olyan alacsony szinten tartották az árakat, hogy az infláció elvesztette gazdasági folyamatokat szabályozó szerepét. Az USÁ-ból kiindulva a világon hatalmas, fedezet nélküli pénzösszegek halmozódtak fel. „Románia előnytelen helyzetben sodródott be a világválságba: tavaly 5,3 százalékos volt a kereskedelmi mérleghiány, és 12,3 százalékos a külkereskedelmi mérleghiány. Viszont a többi, volt szocialista állammal szemben előnyt jelent az, hogy a GDP-nek csak 39 százalékát teszik ki a nem kormányzati hitelek, és – Lengyelországhoz hasonlóan – némi viszonylagos energetikai függetlenség jellemzi az országot” – ecsetelte a jegybank szakértője. Hozzátette: azt ma senki nem mondhatja meg, hogy meddig tart a krízis nálunk és a világban. „Romániában ma sokkal jobbak lennének a kilátások, ha nem lett volna aszály idén tavasszal, hiszen egy jó terméshozam esetén a mezőgazdaság húzóágazat lehetett volna”, véli Lazea.

A Román Bankintézet elnöke, Petru Rareş a világban elszaporodott, hatalmas mennyiségű kockázati tőkebefektető intézetek tevékenységét elemezte. Mint hangsúlyozta, míg 1990-ben a világ gazdasági termelésének 5 százalékával volt egyenlő a kockázati tőkemennyiség, addig most már 20 százalékos ez az arány. Rareş szerint a világ szeme most az Egyesült Államokon és Kínán nyugszik, az utóbbi szuperhatalmat „a világ mozdonyának” nevezte.

A paradigmaváltás kényszere

Valentin Lazea előadásában arra is kitért, hogy a gazdasági válság miatt a jegybank paradigmaváltásra kényszerült. A jegybank igazgatótanácsának tagja, Nagy Ágnes erről a Krónikának úgy nyilatkozott: a paradigmaváltás nemcsak a romániai központi bankban, hanem a világ összes vezető pénzintézeteiben nagyon fontos kérdés. „Mindenki azon gondolkodik: hogy lehet alacsony szinten tartani az inflációt, és miként lehet megvalósítani az árstabilitást. Az a legfontosabb feladat, hogy az infláció megfékezésére használt eszközök bevetése ne befolyásolja negatívan, ne gátolja a gazdasági növekedést. Hiszen ha a kamatokat felemelem annak érdekében, hogy megpróbáljam leszorítani az inflációt, akkor ezzel a reálgazdaságban olyan magas hitelkamatokat generálok, ami miatt egyre kevesebben jutnak hozzá a hitelekhez, és ezzel fékezem a gazdaságot” – hangsúlyozta Nagy Ágnes, aki szerint az utóbbi száz évben ezek a tényezők ennyire nem kapcsolódtak szorosan egymáshoz, mert a gazdaság jól működött. Most azonban – tette hozzá – azzal a ténynyel szembesült a világ, hogy az alacsony inflációs szint és a pénzügyi stabilitás körülményei között mégis megtörtént a recesszió, habár mindenki úgy gondolta, hogy ez nem következhet be. Éppen ezért most már többen azon gondolkodnak, hogy miként lehet a két makrogazdasági mutatót összekötni, egymáshoz viszonyítani annak érdekében, hogy ne legyen recesszió.

Nagy Ágnes ugyanakkor arról is beszámolt a Krónikának, hogy a jegybank egyelőre nem szólította fel a Romániában jelen levő pénzintézeteket arra, hogy ne vigyék ki a valutát az országból, mert ez még nem általános jelenség. „De máris emlékeztettük őket arra, hogy amikor megjelentek a román pénzpiacon, igen jelentős haszonnal tevékenykedtek. Kértük, hogy most, amikor nem a legmagasabbak a hozamok, ne csökkentsék a tevékenységüket. A legtöbb, nálunk jelen levő nemzetközi pénzintézet a saját országában nem tölt be vezető szerepet a bankszektorban, viszont nálunk nagy a piaci részesedésük. Ezt is figyelembe kell, hogy vegyék, amikor a további lépéseiket tervezik” – szögezte le lapunk kérdésére a közgazdász.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint