„Nehéz időszakok, mint amilyen a jelenlegi, mindig voltak és lesznek. Tizenkét évvel ezelőtt volt gazdasági válság, a recesszió a járványhelyzettől függetlenül a jövőben is bekövetkezhet. Mindig történhet valami előre nem látható, olyan, ami tömegeket érint, de egyéni-családi gondok is előfordulhatnak: a munkahely elveszítése, egészségügyi probléma, egy lakástűz. Egy esetleges sokkot nem lehet kizárni, ezért szükséges a vésztartalék” – részletezte Bitai László.

Hozzátette, a járványhelyzetben, és az abból adódó gazdasági válságban már nehezebb félretenni, de akinek még mindig van erre lehetősége, megvan a munkahelye, a biztos bevétele, most is folytathatja a megtakarítási programját, vagy leteheti a vésztartalék alapjait.

Csapdahelyzetben

Bitai László megosztotta velünk saját megtakarítási receptjét is: amint megkapja a fizetését, azonnal félretesz belőle egy összeget befektetési célra vagy a vésztartalékba.

– ismertette a módszerét. Rámutatott, sokan arra hivatkoznak, hogy a havi bevételünk a mindennapi megélhetésre, a számlák törlesztésére is alig elég, ilyen körülmények között nehéz félretenni. „Ez egy ellentmondásos, valójában csapdahelyzet, hiszen a megtakarításokra éppen a kis jövedelműeknek van a legnagyobb szükségük. Akinek kevés a jövedelme, csak átgondolt tervvel, megtakarítással tudja növelni az életszínvonalát, megvalósítani a céljait, például gépkocsit, kerékpárt vásárolni, és a vésztartalékra is nekik kell gondolniuk, hogy ha bármi gond adódik, ne kelljen hitelhez folyamodniuk” – mondta a pénzügyi elemző.

Szerinte nem kell nagy összeget félretenni, a fokozatosság és rendszeresség a fontos. „Első lépésben félretehetünk havi 50 lejt, ha úgy érezzük, anélkül is boldogulunk a mindennapokban, fokozatosan növelni lehet az összeget 60–80–100 lejre. A kis lépések előre visznek, a rendszeresség és fokozatosság belső lelkierőt is ad, hogy képesek vagyunk ezen az úton haladni” – tanácsolja Bitai László. Rámutatott: a vésztartalék felépítése általában nem egy rövid projekt, hanem két-három év alatt valósítható meg.

Ezért azt tanácsolja, hogy nézzünk körül a piacon, ebben az időszakban viszonylag olcsón lehet részvényeket vásárolni, a tőzsdén jegyzett, erős cégek kisebb valószínűséggel mennek csődbe, ezek részvényeit érdemes választani. Az arany továbbra is biztos befektetésnek számít, bár az ára már most történelmi csúcsokat döntöget. Mivel az elmúlt válság óta rengeteg készpénzt kinyomtak a piacra világszerte, Bitai László becslései szerint ez odavezet, hogy az arany ára a következő években tovább növekszik. Az ékszeraranyat ugyanakkor nem tartja jó befektetésnek, az drágább, mint a befektetési arany, hiszen a munkadíjat is meg kell fizetni, ami nem feltétlenül tartja az értékét, nem annyira időtálló. Az elemző hangsúlyozta, nem kell feltétlenül egy kilogrammos aranyrudakat vásárolni, hiszen annyi pénze kevés embernek van, a piacon kisebb mennyiségű befektetési arany is elérhető.

Véleménye szerint a megtakarítást érdemes felosztani: a befektetési portfólió egy része lehet részvény, a másik része arany. Akinek több megtakarított pénze van, az ingatlan is jó befektetésnek számíthat, a jövő esztendőben érdekes átalakulások várhatók az ingatlanpiacon, valószínűleg lesznek lehetőségek a befektetésre.

Bitai László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vésztartalékot ne költsük el befektetésre, tartsuk meg annak, a megtakarításokban ajánlott különválasztani a vésztartalékot és a befektetésre szánt összeget.

A bajba került hitelesek
kérjenek átütemezést

Azoknak pedig, akiknek bankhitelük van, és a válság miatt bajba kerülnek, azt tanácsolja, azonnal kérjék az átütemezést, a halasztást a banktól. Erre most törvényi keret is van, élni kell a lehetőséggel – mondta. „Aki elveszítette a munkahelyét, látja, hogy a havi részlet törlesztése nehézséget okoz, azonnal kérjen halasztást, nem szabad bekerülni a késésspirálba, megvárni, amíg beindul a felszámolás, a végrehajtás” – jelentette ki a pénzügyi elemző. Meglátása szerint ezt akkor is meg kell lépni, ha ezzel növekszik a hitel futamideje, esetleg nagyobb lesz valamivel a későbbi részlet. „Az átütemezést a bankok nagy eséllyel jóváhagyják, hiszen a pénzintézeteknek sem érdekük a végrehajtás, ezt hagyják általában végső opciónak” – szögezte le Bitai László.