Az arany az egyik legjobb befektetés. Rudakra nem sokunknak van pénze, de kisebb „adagokban” is vásárolható nemesfém
Fotó: Pixabay
A koronavírus-világjárvány miatt kialakult válság miatt minden bizonnyal gyengülni fog a lej, ezért a Krónika által megkeresett pénzügyi szakember azt tanácsolja, megtakarításainkat fektessük aranyba, részvénybe, akinek pedig sok van, ingatlanba. Bitai László szerint ugyanakkor nem árt, ha mindenki képez magának vésztartalékot, ami jól jön a hasonló válságos időkben.
2020. május 04., 08:142020. május 04., 08:14
2020. május 04., 09:182020. május 04., 09:18
A koronavírus-járvány időszakában felértékelődött a vésztartalék szerepe, aki az elmúlt években félretett a nehezebb napokra, most hálás lehet önmagának – jelentette ki a Krónikának Bitai László, az Iránytű mindennapi pénzügyeidhez kötet szerzője, a Magyar Mágnás Egyesület elnöke.
Mint hangsúlyozta: az elmúlt három-négy „bőséges” esztendőben annyit kellett volna félretenni, ami legalább hathavi megélhetést fedez. Most sokan elveszítették vagy elveszíthetik a munkahelyüket, nagy megkönnyebbülés, ha van tartalék, ami átlendít a nehéz időszakon. A szakértő azt mondja, alapvetően nem változott semmi,
„Nehéz időszakok, mint amilyen a jelenlegi, mindig voltak és lesznek. Tizenkét évvel ezelőtt volt gazdasági válság, a recesszió a járványhelyzettől függetlenül a jövőben is bekövetkezhet. Mindig történhet valami előre nem látható, olyan, ami tömegeket érint, de egyéni-családi gondok is előfordulhatnak: a munkahely elveszítése, egészségügyi probléma, egy lakástűz. Egy esetleges sokkot nem lehet kizárni, ezért szükséges a vésztartalék” – részletezte Bitai László.
Hozzátette, a járványhelyzetben, és az abból adódó gazdasági válságban már nehezebb félretenni, de akinek még mindig van erre lehetősége, megvan a munkahelye, a biztos bevétele, most is folytathatja a megtakarítási programját, vagy leteheti a vésztartalék alapjait.
Bitai László megosztotta velünk saját megtakarítási receptjét is: amint megkapja a fizetését, azonnal félretesz belőle egy összeget befektetési célra vagy a vésztartalékba.
– ismertette a módszerét. Rámutatott, sokan arra hivatkoznak, hogy a havi bevételünk a mindennapi megélhetésre, a számlák törlesztésére is alig elég, ilyen körülmények között nehéz félretenni. „Ez egy ellentmondásos, valójában csapdahelyzet, hiszen a megtakarításokra éppen a kis jövedelműeknek van a legnagyobb szükségük. Akinek kevés a jövedelme, csak átgondolt tervvel, megtakarítással tudja növelni az életszínvonalát, megvalósítani a céljait, például gépkocsit, kerékpárt vásárolni, és a vésztartalékra is nekik kell gondolniuk, hogy ha bármi gond adódik, ne kelljen hitelhez folyamodniuk” – mondta a pénzügyi elemző.
Szerinte nem kell nagy összeget félretenni, a fokozatosság és rendszeresség a fontos. „Első lépésben félretehetünk havi 50 lejt, ha úgy érezzük, anélkül is boldogulunk a mindennapokban, fokozatosan növelni lehet az összeget 60–80–100 lejre. A kis lépések előre visznek, a rendszeresség és fokozatosság belső lelkierőt is ad, hogy képesek vagyunk ezen az úton haladni” – tanácsolja Bitai László. Rámutatott: a vésztartalék felépítése általában nem egy rövid projekt, hanem két-három év alatt valósítható meg.
Nem árt a jövőre is gondolni. Válságos időkben igazán jól jön a megtakarítás
Fotó: Pixabay
Akinek van tartaléka, félretett pénze, érdemes azt befektetni – válaszolta a szakember, amikor arról kérdeztük, hogy ilyen válságos időkben mi a jobb, a dunyha alatt vagy bankban tartani kis megtakarított pénzecskénket, milyen devizában őrizgessük az összeget, esetleg fektessük be részvénybe, aranyba. Bitai szerint a részvények,
Ezért azt tanácsolja, hogy nézzünk körül a piacon, ebben az időszakban viszonylag olcsón lehet részvényeket vásárolni, a tőzsdén jegyzett, erős cégek kisebb valószínűséggel mennek csődbe, ezek részvényeit érdemes választani. Az arany továbbra is biztos befektetésnek számít, bár az ára már most történelmi csúcsokat döntöget. Mivel az elmúlt válság óta rengeteg készpénzt kinyomtak a piacra világszerte, Bitai László becslései szerint ez odavezet, hogy az arany ára a következő években tovább növekszik. Az ékszeraranyat ugyanakkor nem tartja jó befektetésnek, az drágább, mint a befektetési arany, hiszen a munkadíjat is meg kell fizetni, ami nem feltétlenül tartja az értékét, nem annyira időtálló. Az elemző hangsúlyozta, nem kell feltétlenül egy kilogrammos aranyrudakat vásárolni, hiszen annyi pénze kevés embernek van, a piacon kisebb mennyiségű befektetési arany is elérhető.
Véleménye szerint a megtakarítást érdemes felosztani: a befektetési portfólió egy része lehet részvény, a másik része arany. Akinek több megtakarított pénze van, az ingatlan is jó befektetésnek számíthat, a jövő esztendőben érdekes átalakulások várhatók az ingatlanpiacon, valószínűleg lesznek lehetőségek a befektetésre.
Bitai László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vésztartalékot ne költsük el befektetésre, tartsuk meg annak, a megtakarításokban ajánlott különválasztani a vésztartalékot és a befektetésre szánt összeget.
Azoknak pedig, akiknek bankhitelük van, és a válság miatt bajba kerülnek, azt tanácsolja, azonnal kérjék az átütemezést, a halasztást a banktól. Erre most törvényi keret is van, élni kell a lehetőséggel – mondta. „Aki elveszítette a munkahelyét, látja, hogy a havi részlet törlesztése nehézséget okoz, azonnal kérjen halasztást, nem szabad bekerülni a késésspirálba, megvárni, amíg beindul a felszámolás, a végrehajtás” – jelentette ki a pénzügyi elemző. Meglátása szerint ezt akkor is meg kell lépni, ha ezzel növekszik a hitel futamideje, esetleg nagyobb lesz valamivel a későbbi részlet. „Az átütemezést a bankok nagy eséllyel jóváhagyják, hiszen a pénzintézeteknek sem érdekük a végrehajtás, ezt hagyják általában végső opciónak” – szögezte le Bitai László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!