2011. július 28., 09:202011. július 28., 09:20
Ioan Lucian, a szövetség elnöke a tegnapi projektindító sajtótájékoztatón elmesélte: a pályázatban a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnereként sikerült egy közel egymillió eurós vissza nem térítendő támogatást megszerezniük, de azzal a problémával szembesültek, hogy képtelenek a munkálatok előfinanszírozásához szükséges pénzt előteremteni – az uniós támogatás jó része ugyanis csak a kifizetés után érkezett volna meg. A patronátus ekkor a nagyváradi önkormányzathoz fordult segítségért. A városháza át is vállalta a pályázati partner szerepét úgy, hogy a projekt haszonélvezője tizenöt évre a vállalkozói szövetség maradt – Ioan Lucian szerint ez a gesztus Ilie Bolojan polgármester részéről nagyon sportszerűnek mondható. Újságírói felvetésre Biró Rozália alpolgármester elmagyarázta: nem arról van szó, hogy egy felelőtlenül megpályázott projekt terhét ruházta volna át a patronátus a városra, hanem arról, hogy a teljes közösség számára fontos várbeli épületszárny restaurálására és kihasználására, illetve a helyi üzleti szféra támogatására már megnyert, jelentős pénzösszeget nem volt szabad veszni hagyni. A terv szerint a pénzből a vár egy olyan épületteste újulhat meg és kaphat új funkciót, amely egyébként nem szerepel a megyeszékhely nagyszabású, már egy éve tartó várrestaurálási tervének egyik etapjában sem. Az építési tervek már készen vannak, és az engedélyeket is kikérték már, így augusztusban a közbeszerzési eljárásokat is lebonyolíthatják.
A pályázaton nyert pénz nagyobbik része Debrecenbe kerül, ahol a megyei kereskedelmi és iparkamara teljesen új, többemeletes, korszerű székházat és a váradihoz hasonló centrumot épít fel belőle – mondta el Soltét Éva, a kamara főtitkára. Ennek is a helyi kis- és középvállalkozások támogatása a fő célja, jelesül az, hogy megfelelő körülményeket biztosítson a működésükhöz – a pályázat előírásainak megfelelően az első öt évben csakis ingyen. A váradi centrum területe 1300, a debrecenié pedig mintegy 1900 négyzetméter lesz.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
szóljon hozzá!