Behajtani tilos. Újabb sztrádaterv veszett oda (képünk illusztráció)
Fotó: Rab Zoltán
Az autópályákat kezelő országos társaság érvénytelenítette az A6-os jelzésű Craiova–Drobeta Turnu Severin–Lugos-autópálya megtervezésére vonatkozó versenykiírást, amelyben már nyertest is hirdettek.
2022. március 23., 11:032022. március 23., 11:03
A hatóság azzal magyarázza a 250 kilométernyi sztráda megtervezésének lefújását, hogy a projekt ütközik egy másikkal, a Craiova–Târgu Jiu közötti gyorsforgalmi út terveivel, amely az új elképzelések szerint 30 kilométeres szakaszon nagyjából ugyanott futna, mint a pályaaszfaltcsík.
hiszen a gépjárművek Lugosnál felhajthattak volna a Nagylakra vezető dél-erdélyi autópályára, ami még vonzóbbá tette volna, hogy például a Bukarestből Nyugat felé haladók ezt a dél-romániai útvonalat válasszák.
A hírt felháborodottan értékelte Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa, aki a korábbi PNL–USR-kormányban közlekedési miniszterként egyengette a Bánságot Olténiával összekötő sztráda útját.
– idézte a Hotnews hírportál Drulát.
A Cătălin Drulă minisztersége idején közölt A6-os útvonalterv
Fotó: Facebook/Cătălin Drulă
Az immár ellenzéki politikus szerint az A6-os sztráda létfontosságú lett volna Románia számára, amely összekötötte volna Olténiát a Bánsággal, és amelyért „a PSD és a PNL a kisujját sem mozdította 30 év alatt”, ezért „nagyon bűzlik” a mostani döntés. Főleg annak tudatában, hogy a másik, gyorsforgalmi út közbeszerzési eljárásának tavaly márciusi meghirdetésekor az aszfaltcsík előzetes terve még egyáltalán nem „találkozott” a sztrádával, az útvonalvezetést idén januárban módosították úgy, hogy Filiași környékén bizonyos mértékű átfedés lett.
Az A6-os sztráda megtervezésére vonatkozó kiírást tavaly júniusban hirdették meg, azóta meglett a nyertes, és már csak az aláírások hiányoztak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a tervezésre feljogosító szerződésről.
Pedig a romániai bürokráciát, az éveken keresztül húzódó liciteket ismerve már az is igazán nagy megvalósítás volt, hogy egy szerződés aláírásra készen állt. A CNAIR a Hotnews szerint azzal magyarázta döntését, hogy az új helyzetben képtelen olyan korrekciókat végezni a terveken, amelyek „ne gyakorolnának negatív hatást az állami költségvetésre és az európai uniós forrásokra”.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
szóljon hozzá!