Eugen Teodorovici fiskális tervei még inkább felkavarhatják az adópolitikát
Bár jövőre új adótörvénykönyv és adóeljárási törvénykönyv lép hatályba Eugen Teodorovici pénzügyminiszter bejelentése értelmében, György Attila államtitkár szerint csak frissítésekre, javításokra készülnek. A szaktárca vezetője által érintettként említett szakembereket egyelőre semmiről sem tájékoztatták.
2018. július 27., 08:582018. július 27., 08:58
2018. július 27., 09:432018. július 27., 09:43
Alig fél évvel a sok vitát kiváltó adóügyi módosításokat követően újfent változtatna a kormány.
Az adótörvénykönyv és az adóeljárási törvénykönyv módosítását Eugen Teodorovici pénzügyminiszter helyezte kilátásba kedd este, amikor is közölte, a szaktárca vizsgálja a két jogszszabálycsomagot, hogy 2019. január elsejétől új fiskális keretet alkalmazzon.
– fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője. Az elemzés végeztével, ősszel ismertetik következtetéseket, és 2019-től már alkalmazzák is az új fiskális keretet.
A következő időszakban nem várható lényeges változás az adótörvénykönyvben, hanem mindössze frissítenek és tökéletesítenek egyes előírásokat és rendelkezéseket, miután a pénzügyminisztérium illetékesei párbeszédet folytatnak minden érintettel – szögezte le azonban tegnap a Krónika megkeresésére György Attila, a pénzügyminisztérium államtitkára.
Mint hangsúlyozta, a szaktárca célja az adótörvények és adórendszer egyszerűsítése, átlátható politika folytatása az üzleti szféra felé. „Ennek érdekében a pénzügyminisztérium célszerűnek tartja az adótörvénykönyv és az adóeljárási törvénykönyv átlátható módon történő frissítését, ezzel pedig biztosítani kívánja a román gazdaság stabilitását” – fejtette ki az államtitkár.
Kiemelte, az intézkedés célja, hogy
Az egyik tervezett módosítás György Attila elmondása szerint abban áll, hogy meghatározzák a pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi előírások ( IFRS 9 – nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok – International Financial Reporting Standards), valamint az ügyfelekkel kötött szerződésekből származó bevételekre vonatkozó standardok (IFRS 15) alkalmazásából eredő műveletek adókezelését, miután a nemzetközi standardokat alkalmazó adófizetők számára a pénzügyi beszámolókra vonatkozó szabályok módosultak IFRS 9 és az IFRS 15 hatálybalépésével.
„A konzultáció, az átlátható párbeszéd és az adószakértők testületeivel való együttműködés alapvető fontosságú a valósághoz igazított fiskális keret létrehozásához és a javaslatok végrehajtásának gyors meghatározásához” – fogalmazott az államtitkár. Ugyanakkor – tette hozzá – cél az is, hogy a munkacsoporton belül elemezzék az összes módosításra szoruló rendelkezést. A két törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatokat, a munkacsoport munkaprogramját és ütemezését a pénzügyminisztérium honlapján naprakészen közzéteszik – ígéri György Attila.
Fotó: Pál Árpád
Hivatalosan nem került szóba sem az adótörvénykönyv, sem az adóeljárási törvénykönyv módosítása vagy új jogszabályok alkotása – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megszólaltatott, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elmondása szerint érintett szakemberek. Megtudtuk, a kormány a parlament szakbizottságaiba sem küldött hivatalos dokumentumokat, sőt a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd csoportjában sem merült fel az új adókörnyezet.
A kormánynak van elképzelése az adótörvénykönyv módosításáról, ám konkrét javaslatokkal még nem rukkolt elő, a parlament két házának költségvetési és pénzügyi bizottságai erre vonatkozó dokumentumokat nem kaptak – szögezte le tegnap kérdésünkre Erdei-Dolóczki István. A képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja felidézte, hogy a korábbi pénzügyminiszter, Viorel Ștefan miniszterelnök-helyettesi funkcióba való beiktatásakor mondta neki, hogy az adótörvénykönyv jelenlegi formájával nem elégedett, tehát módosításra vagy új jogszabály kidolgozására készülnek.
– szögezte le a politikus. Felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály szerint egyetlen kivétel lehetséges, ha csökkentik az adókat, vagy illetékeket törölnek el, azt könnyen be lehet vezetni, nincs szükség fél évvel korábban meglépni. Felidézte, hogy az is indokolt volt, amikor a kormány 102 illetéket eltörölt, hiszen sok esetben többe került az adminisztráció, mint a pénz, amit beszedtek. Viszont például a zöldilleték megszüntetésének hátulütői is voltak, hiszen 40 százalékkal nőtt a bejegyzett használt autók száma, ami környezetvédelmi és közlekedési szempontból is gondokat okoz.
„Dolgozni lehet rajta, elővehetjük, és egyenként elemezhetjük az adótörvénykönyv több mint 500 cikkelyét” – mondta a szakpolitikus. Hangsúlyozta egyúttal, az adókörnyezetet folyamatosan korrigálni kell, hogy a gazdaságot egyensúlyban tartsák, tehát akár szükséges is lehet az adótörvénykönyv módosítása, vagy új elfogadása, ám a sietség nem indokolt. Meglátása szerint nem könnyű megtalálni az egyensúlyt, de törekedni kell rá még akkor is, ha esetleg ennek érdekében adókat kell növelni, aminek az érintettek soha nem örülnek, ám épp erről szól a közteherviselés.
A pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd csoportjában, ahol minden tervezett adómódosításról egyeztetünk, erről nem volt még szó – szögezte le megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki az országos kamarát képviseli a konzultatív jellegű bizottságban.
Rámutatott, minden változást az adótörvénykönyv szerint annak életbe léptetése előtt legalább egy fél évvel meg kell hozni, nem beszélve egy teljesen új törvénykönyvről.
- szögezte le Édler András. Szerinte a pénzügyminiszter nyilatkozata egy hirtelen döntést tükröz, és egyelőre nincs mögötte valós tartalom.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!