HIRDETÉS
Alig fél évvel a sok vitát kiváltó adóügyi módosításokat követően újfent változtatna a kormány.
Az adótörvénykönyv és az adóeljárási törvénykönyv módosítását Eugen Teodorovici pénzügyminiszter helyezte kilátásba kedd este, amikor is közölte, a szaktárca vizsgálja a két jogszszabálycsomagot, hogy 2019. január elsejétől új fiskális keretet alkalmazzon.
– fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője. Az elemzés végeztével, ősszel ismertetik következtetéseket, és 2019-től már alkalmazzák is az új fiskális keretet.
A következő időszakban nem várható lényeges változás az adótörvénykönyvben, hanem mindössze frissítenek és tökéletesítenek egyes előírásokat és rendelkezéseket, miután a pénzügyminisztérium illetékesei párbeszédet folytatnak minden érintettel – szögezte le azonban tegnap a Krónika megkeresésére György Attila, a pénzügyminisztérium államtitkára.
Mint hangsúlyozta, a szaktárca célja az adótörvények és adórendszer egyszerűsítése, átlátható politika folytatása az üzleti szféra felé. „Ennek érdekében a pénzügyminisztérium célszerűnek tartja az adótörvénykönyv és az adóeljárási törvénykönyv átlátható módon történő frissítését, ezzel pedig biztosítani kívánja a román gazdaság stabilitását” – fejtette ki az államtitkár.
Kiemelte, az intézkedés célja, hogy
Az egyik tervezett módosítás György Attila elmondása szerint abban áll, hogy meghatározzák a pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi előírások ( IFRS 9 – nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok – International Financial Reporting Standards), valamint az ügyfelekkel kötött szerződésekből származó bevételekre vonatkozó standardok (IFRS 15) alkalmazásából eredő műveletek adókezelését, miután a nemzetközi standardokat alkalmazó adófizetők számára a pénzügyi beszámolókra vonatkozó szabályok módosultak IFRS 9 és az IFRS 15 hatálybalépésével.
A tervezett módosítások másik célja a Romániában történő gyakorlati ügyvezetéssel rendelkező külföldi jogi személyek adóztatására vonatkozó rendelkezések javítása.
„A konzultáció, az átlátható párbeszéd és az adószakértők testületeivel való együttműködés alapvető fontosságú a valósághoz igazított fiskális keret létrehozásához és a javaslatok végrehajtásának gyors meghatározásához” – fogalmazott az államtitkár. Ugyanakkor – tette hozzá – cél az is, hogy a munkacsoporton belül elemezzék az összes módosításra szoruló rendelkezést. A két törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatokat, a munkacsoport munkaprogramját és ütemezését a pénzügyminisztérium honlapján naprakészen közzéteszik – ígéri György Attila.
Hivatalosan nem került szóba sem az adótörvénykönyv, sem az adóeljárási törvénykönyv módosítása vagy új jogszabályok alkotása – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megszólaltatott, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elmondása szerint érintett szakemberek. Megtudtuk, a kormány a parlament szakbizottságaiba sem küldött hivatalos dokumentumokat, sőt a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd csoportjában sem merült fel az új adókörnyezet.
A módosítás vagy az új törvény életbe léptetése jövő január 1-jétől amúgy is törvénytelen lenne a lapunknak nyilatkozó illetékesek szerint, hiszen az adótörvénykönyv világosan leszögezi, hogy minden módosítást annak életbe léptetése előtt fél évvel kell eszközölni.
A kormánynak van elképzelése az adótörvénykönyv módosításáról, ám konkrét javaslatokkal még nem rukkolt elő, a parlament két házának költségvetési és pénzügyi bizottságai erre vonatkozó dokumentumokat nem kaptak – szögezte le tegnap kérdésünkre Erdei-Dolóczki István. A képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja felidézte, hogy a korábbi pénzügyminiszter, Viorel Ștefan miniszterelnök-helyettesi funkcióba való beiktatásakor mondta neki, hogy az adótörvénykönyv jelenlegi formájával nem elégedett, tehát módosításra vagy új jogszabály kidolgozására készülnek.
– szögezte le a politikus. Felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály szerint egyetlen kivétel lehetséges, ha csökkentik az adókat, vagy illetékeket törölnek el, azt könnyen be lehet vezetni, nincs szükség fél évvel korábban meglépni. Felidézte, hogy az is indokolt volt, amikor a kormány 102 illetéket eltörölt, hiszen sok esetben többe került az adminisztráció, mint a pénz, amit beszedtek. Viszont például a zöldilleték megszüntetésének hátulütői is voltak, hiszen 40 százalékkal nőtt a bejegyzett használt autók száma, ami környezetvédelmi és közlekedési szempontból is gondokat okoz.
„Dolgozni lehet rajta, elővehetjük, és egyenként elemezhetjük az adótörvénykönyv több mint 500 cikkelyét” – mondta a szakpolitikus. Hangsúlyozta egyúttal, az adókörnyezetet folyamatosan korrigálni kell, hogy a gazdaságot egyensúlyban tartsák, tehát akár szükséges is lehet az adótörvénykönyv módosítása, vagy új elfogadása, ám a sietség nem indokolt. Meglátása szerint nem könnyű megtalálni az egyensúlyt, de törekedni kell rá még akkor is, ha esetleg ennek érdekében adókat kell növelni, aminek az érintettek soha nem örülnek, ám épp erről szól a közteherviselés.
A pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd csoportjában, ahol minden tervezett adómódosításról egyeztetünk, erről nem volt még szó – szögezte le megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki az országos kamarát képviseli a konzultatív jellegű bizottságban.
Rámutatott, minden változást az adótörvénykönyv szerint annak életbe léptetése előtt legalább egy fél évvel meg kell hozni, nem beszélve egy teljesen új törvénykönyvről.
- szögezte le Édler András. Szerinte a pénzügyminiszter nyilatkozata egy hirtelen döntést tükröz, és egyelőre nincs mögötte valós tartalom.
