2011. május 18., 08:292011. május 18., 08:29
A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a miniszterek egyhangúlag határoztak a hivatalosan április elején megfogalmazott portugál kérés teljesítéséről, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ajánlása alapján. Leszögezték, hogy ezzel az euróövezet és az EU egészének pénzügyi stabilitását is növelik.
Mint ismeretes, Görögország és Írország után Portugália a harmadik euróövezeti ország, amely – egy takarékossági és konszolidációs programért cserébe – nemzetközi támogatást kap átmeneti pénzügyi nehézségeinek áthidalására. A közlemény szerint a portugál kormány arra „bátorítja” a magánbefektetőket, hogy tartsák meg államkötvényeiket. Ez az első eset arra, hogy kormánytól ilyen kérés érkezik nem állami befektetőkhöz. A miniszterek ezzel Finnország feltételét teljesítették. Ugyancsak Helsinki sürgetésére Portugália külön vállalta azt is, hogy jelentős privatizációs lépéseket tesz, ezzel is segítve az államháztartás konszolidációját. A közlemény azt is kiemelte, hogy miközben ambiciózus és már az elején jelentős eredményeket ígérő pénzügyi programról van szó, biztosítják a leginkább sérülékeny társadalmi rétegek védelmét is.
A program elemei közé tartozik az államháztartási hiány leszorítása a bruttó hazai termék (GDP) mértékének 3 százaléka alá 2013-ra, egy ambiciózus reformprogram az egészségügy, a közigazgatás, a foglalkoztatás, a szolgáltatások területén, a már említett privatizációs program, valamint a bankok tőkeerejének megszilárdítása. Ezeket az intézkedéseket a portugál kormány május elején jelentette be. A 78 milliárd eurós támogatás egyharmadát az IMF biztosítja. A miniszterek a közlemény szerint bíznak abban, hogy a kiigazítási program révén sikerül kezelni azokat a pénzügyi és szerkezeti kihívásokat, amelyekkel a portugál gazdaságnak jelenleg szembe kell néznie.
| Görögország, úgy tűnik, most nem a megfelelő úton halad; a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük: több reformot, több megszorítást, továbbá nyilvánosságra kell hozni a privatizációs program részleteit – nyilatkozta Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek találkozóján, Brüsszelben. De Jager kifejtette: újabb deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szüksége Görögországnak, amennyiben további pénzügyi segítséget kér az euróövezeti államoktól. Athénnak várhatóan ismét mentőhitelre lesz szüksége 2012-ben – tette hozzá. A pénzügyminiszter elmondta: természetesen minden téma szóba kerül a találkozón, beleértve a görög adósság átstrukturálását. „De a közvélemény előtt nem szívesen beszélünk vagy vitázunk az átstrukturálásról” – fogalmazott De Jager. A találkozó megkezdése előtt Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere leszögezte: Görögországot meg lehet úgy is segíteni, hogy nem jelentenek be államcsődöt. Hosszú távú pénzügyi segélyt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól és az európai államoktól – tette hozzá. Mindehhez azonban először a görög kormány világos elköteleződését kell látni – fogalmazott Reynders. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja is a „fájdalmas” görög költségvetési kiigazítások végrehajtása mellett szólalt fel a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban. A közgazdász világossá tette, hogy a kötvénylejáratok meghosszabbítása nem megoldás az adósságválságra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!