Kevésnek találtatott. Történelmi mélypontra süllyedt a román deviza az euróhoz viszonyítva
Fotó: Jakab Mónika
Folytatódott hétfőn is a román deviza lejtmenete, újabb történelmi csúcsot döntött az euró árfolyama. Gazdasági szakemberek szerint a zuhanás egyelőre nem áll meg, de a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint nem lesz nagyon látványos.
Újabb történelmi csúcsra hágott hétfőn az egységes európai fizetőeszköz a román devizához képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,8552 lej/euró volt.
A lejtmenet folytatódása amúgy megfelelt a pénzügyi elemzők, gazdasági szakemberek várakozásainak, és nincs is ok nagyobb aggodalomra Dan Suciu, a bukaresti jegybank szóvivője szerint. Mint hétfőn az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a lej az új kontextusban új egyensúlyi pontra helyezkedik nagyobb kilengések nélkül. Véleménye szerint amennyiben nem lesznek nagy kisiklások a kormányzati politikák terén, amelyek extra kiadásokhoz vezetnének – például fenntarthatatlan fizetés- vagy nyugdíjemelések –, a román fizetőeszköz gyorsan egyensúlyi állapotba kerül.
– fogalmazta meg a jegybanki szóvivő.
„Sajnos nagy az esélye annak, hogy az egyelőre relatív lassú lejtmenet folytatódni fog” – értékelt a kialakult helyzet kapcsán az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Claudiu Cazacu, az XTB Románia brókercég stratégiai tanácsadója.
– fogalmazta meg a szakember, aki szerint az elkövetkező hónapokban meghaladhatja az árfolyam a 4,9 lej/eurót. „Még elemezzük az elmúlt időszak történéseit, azonban pillanatnyilag az év végére előrejelzett 4,96-os szint áll a lábán. „megjegyezzük viszont, hogy igen nagy a bizonytalanság, és nagyon sok múlik azon, hogy gyorsabban vagy lassabban lehet véget vetni a világjárványnak” – összegzett Claudiu Cazacu.
Túlugrott a lej-euró árfolyam a 4,85-ös határon, ám ezt a zuhanást már a múlt hétvégén előre jelezték a szakértők – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója is, aki ugyanakkor úgy látja, az év végéig nem várható látványos gyengülés. A szakértő lapunknak kifejtette, egész Európában jelentkezik a koronavírus-járvány második hulláma, a tengeren túlról is aggasztó adatok érkeznek a fertőzések számáról, ezek hatása a gazdaságban újra érzékelhető, míg korábban szárnyaltak a tőzsdék, most újra lejtmenetnek lehetünk tanúi.
– irányította rá a figyelmet Králik Lóránd. Hozzátette: a román lejt viszonylag kevésbé sújtotta ez a hatás, hiszen korábban 4,83–4,84 lej/euró szinten stabilizálódott az árfolyam. A magyar forint árfolyama sokkal inkább megszenvedte a járvány hatásait, már 360 forint/euró érték fölé került – vont párhuzamot az oktató. Kifejtette, a magyar valuta az idén Európában az ötödik legrosszabbul teljesítő volt, csak négy Unión kívüli állam körözte le e tekintetben, Fehéroroszország, Törökország, Oroszország és Ukrajna. Hétfőn viszont a forint már kevésbé gyengült, nagyobb mértékben zuhant a cseh korona, a lengyel złoty, a leginkább pedig a brit font. Ez utóbbi hátterében a brexitfolyamat lezárása körüli kérdőjelek állnak.
Králik Lóránd ugyanakkor rámutatott, a pénzügyi szakemberek, bankárok Romániában nem számítanak látványos gyengülésre, az év végéig vagyis a három-négy hónapos időtávon 4,87–4,90 lej/euró árfolyamot valószínűsítenek.
– szögezte le a szakértő. Tény viszont, hogy a lej iránti bizalmat csökkenti az egyre növekvő költségvetési és államháztartási hiány, valamint az, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlik.
Kérdésünkre Králik Lóránd arra is kitért, hogy a Magyarország és Románia közötti árfolyam-alakulás különbsége az eltérő jegybanki politikával magyarázható. „Nem mindig a megfelelő döntés, ha a valutát úgy tartják szinten, hogy annak nincs gazdasági alapja.
– magyarázta a szakértő. Az országok kormányai és a fiskális politikát a monetáris eszközökkel alakító jegybankok összehangoltan döntenek arról, hogy milyen mértékben tartják szükségesnek beavatkozni egy valutagyengülési folyamatba.
„A gyengébb valutának is vannak előnyei, bizonyos helyzetekben nemcsak az erős valuta lehet üdvözítő” – szögezte le Králik Lóránd. Hangsúlyozta, ha a prognózisok helytállóak lesznek, és az év végéig 4,90 lej/eurós árfolyam lesz, az mindössze egyszázalékos árfolyamvesztést jelent egy év alatt, ami nem jelentős mértékű, összehasonlítva a magyar valuta 8,5 százalékos árfolyamvesztésével. Ugyanakkor hangsúlyozta, ezek a mozgások tudatos lépések, politikák eredményei, nem spekulációk állnak a háttérben.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
szóljon hozzá!