2011. szeptember 27., 09:522011. szeptember 27., 09:52
A vészjelzések mögött az a félelem áll, hogy megismétlődhet a 2008–2009-es bankválság, ami vélhetőleg ezúttal is egyet jelentene a hitelezés szinte teljes leállásával. Márpedig ez esetben semmi sem menthetné meg a fejlett világ gazdaságait, hogy növekedés helyett gazdaságaik elkezdjenek zsugorodni, és beköszöntsön egy újabb recesszió.
A július óta az IMF élén álló Christine Lagarde már egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy a bankok tőkehelyzete a kulcs az euróválság „fertőzöttségének” megállításához. Kijelentette, a bankok sürgős feltőkésítése nélkül az eurózóna legnagyobb államaiban is bekövetkezhet a gazdasági teljesítmény visszaesése.
A probléma lényege, hogy sok európai pénzintézetnek van jelentős mennyiségű, kockázatosnak tekintett államkötvénye, elsősorban görög papírok. Ezek a kötvények jelenleg a névértékük töredékét érik csak. De az ír, a portugál, a spanyol vagy az olasz államadósságra sem tekintenek ma már úgy a befektetők, mint amit biztos, hogy visszafizetnek.
Attól tartva, hogy nem kapják vissza a pénzüket, a bankok bizalmatlanná válnak versenytársaikkal szemben, így a piaci szereplők végül drágán vagy egyáltalán nem kölcsönöznek egymásnak.
A New York Times nemrég azt írta, hogy július és augusztus között az európai bankok hitelfelvételi költségei megduplázódtak, 2009 tavasza óta nem látott szintre emelkedve. Az Európai Központi Bank (EKB) többször próbálta már ellensúlyozni a folyamatot, legutóbb szeptember 21-én jelentette be, hogy könnyít az alacsony kamaton történő hitelkihelyezési feltételein, hogy segítse a bajban lévő intézmények forráshoz jutását. Paradox módon az EKB programja is hozzájárul a bizalomhiány erősödéséhez. Múlt hét kedden több mint fél éve nem látott mennyiségű (201 milliárd eurónyi) egyhetes lejáratú hitelt igényeltek a bankok az EKB-tól. Ennél is roszszabb jelnek számít, hogy néhány pénzintézet dollárkölcsönt vett fel az EKB-tól, egyikük félmilliárd dollárt. Ez a lap szerint arra utal, hogy egy nagy európai bank nem kap a tengerentúlról hitelt, és talán vészesen közel van az összeomláshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok