Párbeszéd. Trump két órán keresztül tárgyalt Putyinnal, ezt követően jelentette be, hogy elkezdődnek a tűzszüneti tárgyalások
Fotó: http://en.kremlin.ru/
Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a háború lezárása felé vezető tűzszünetről – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután hétfőn telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
2025. május 20., 08:312025. május 20., 08:31
Trump megítélése szerint a megbeszélés „nagyon jó” ment, és megerősítette, hogy két órán keresztül beszélt az orosz államfővel.
„A párbeszéd hangulata és hangvétele nagyszerű volt” – írta.
Az elnök arról is beszámolt, hogy az orosz elnökkel lezajlott beszélgetéséről telefonon tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Emmanuel Macron francia és Alexander Stubb finn államfőt, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt és Friedrich Merz német kancellárt.
Trump emlékeztetett arra, XIV. Leó pápa a Vatikán nevében felajánlotta, hogy helyet ad az orosz-ukrán egyeztetések számára.
Az amerikai elnök a telefonbeszélgetés tartalmáról beszámolva azt írta, hogy
Trump szerint Putyin jelezte: Oroszország nagyszabású kereskedelmi kapcsolatokat kíván kialakítani az Egyesült Államokkal, amint véget ér a háború, amit Trump „katasztrofális vérontásként” jellemzett. Közölte, hogy ebben egyetért az orosz elnökkel, és hozzátette:
„Oroszország számára hatalmas lehetőség nyílhat újabb munkahelyek és jólét teremtésére. A benne rejlő potenciál határtalan.”
Az elnök megjegyezte, hogy a háború lezárása Ukrajna számára is óriási kereskedelmi lehetőséget hordoz az ország újjáépítésének folyamatában.
Trump optimistán zárta közleményét: „Kezdődjön a folyamat!”
„Mondom, nagy egók vannak benne, de szerintem valami történni fog. És ha nem, akkor én egyszerűen kihátrálok, és nekik kell folytatniuk” – mondta Trump.
Az amerikai elnök megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök véget akar vetni az Ukrajna elleni orosz háborúnak.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az Ovális Irodában újságíróknak kijelentette, egyelőre nem vezet be újabb szankciókat Oroszország ellen, mert esély mutatkozik arra, „hogy valamit tegyenek”, és a szankciók csak rontanának a helyzeten.
– jelentette ki az orosz elnök az orosz sajtónak Szocsiban, miután telefonon beszélt Trumppal.
„Oroszország felajánlja és kész együttműködni az ukrán féllel egy memorandum kidolgozásában egy lehetséges jövőbeli békeszerződésről, amelyben meghatározásra kerülnek bizonyos álláspontok. Ilyenek például a rendezés alapelvei, a békeszerződés lehetséges megkötésének határideje, és így tovább, beleértve a tűzszünet lehetséges időtartamát, amennyiben elérjük a vonatkozó megállapodásokat” – mondta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország a harci cselekmények leállítását támogatja, de ki kell dolgozni a béke elérésének leghatékonyabb módozatait. Mint mondta, Moszkva a békés rendezés mellett áll.
Az elnök a beszélgetést tartalmasnak, őszintének és nagyon hasznosnak nevezte. Köszönetet mondott amerikai hivatali partnerének az Egyesült Államok szerepvállalásáért az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások újraindításában. Elmondta, hogy Trump ismertette a harci cselekmények leállítására és a tűzszünetre vonatkozó álláspontját.
Az orosz vezető azt ígérte, hogy a telefonbeszélgetésről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és Jurij Usakov elnöki külpolitikai tanácsadó a későbbiekben további részletekkel fog szolgálni.
A két elnök hétfői eszmecseréje több mint két órán át tartott. A Kreml korábban Putyin és Trump két idei telefonbeszélgetéséről számolt be. Az első február 12-én, a második március 18-án történt.
A Kreml kezdeményezésére megtartott, mintegy kétórás eszmecserét zárt ajtók mögött rendezték meg.
Mint ismeretes, az orosz elnök 2022 februárjában indított támadást Ukrajna ellen, ezzel a hidegháború óta a legsúlyosabb válságot idézve elő Oroszország és a Nyugat között.
Trump többször is a vérontás mihamarabbi lezárására szólított fel. Kormányzata szerint az ukrajnai háború nem más, mint az Egyesült Államok és Oroszország közötti proxyháború.
Trump jelezte, hogy a tárgyalásokat nemcsak Putyinnal, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és a NATO-tagállamok vezetőivel is folytatja majd.
Washington közölte: amennyiben Moszkva nem veszi komolyan a béketárgyalásokat, újabb szankciók jöhetnek.
Ugyanakkor
A hétvégén Oroszország a háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadást hajtotta végre Ukrajna ellen, miközben az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy Moszkva egy interkontinentális ballisztikus rakétát is elindíthatott, ezt azonban Oroszország nem erősítette meg.
„Ez a mi földünk, nem fogjuk kivonni a csapatainkat a területünkről... ez azt jelenti, hogy nem akarnak békét... ha olyat követelnek, amiről tudják, hogy nem fogunk beleegyezni" – mondta Zelenszkij egy sajtótájékoztatón.
„Trump számára a legfontosabbak az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalások” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter és Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója, Vlagyimir Medinszkij május 19-én telefonbeszélgetést folytatott, és 1000 fogoly 1000-ért cseréről tárgyaltak.
Az elnöki hivatal egyik forrása a Kyiv Independentnek elmondta, hogy Trump és Zelenszkij hétfőn kétszer is beszélt egymással, egyszer a Putyinnal tervezett telefonbeszélgetés előtt, majd utána.
Zelenszkij elmondása szerint az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során Trump tűzszünetet szorgalmazott, lehetőséget adott a memorandummal kapcsolatos véleménynyilvánításra, valamint az is elhangzott, hogy az Ukrajnát érintő döntések ne Ukrajna bevonása nélkül szülessenek meg.
bár azt nem mondta, hogy mikor. Hozzátette, Ukrajna arra számít, hogy „amikor jónak látják, az Egyesült Államok is szankciókat vezet be az orosz bankok és az energiaszektor ellen”.
„Ez egy fontos, erős mechanizmus lenne” – tette hozzá.
Zelenszkij szerint Kijev vizsgálja annak lehetőségét, hogy Törökországban, a Vatikánban vagy Svájcban találkozzon Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az EU küldöttségeivel.
Az uniós bizottság elnöke bejegyzésében azt írta, jó konferenciabeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel,
Alexander Stubb finn államfővel, Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Friedrich Merz német kancellárral, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Donald Trump amerikai elnökkel, aki beszámolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről.
„Szeretném megköszönni Trump elnöknek az ukrajnai tűzszünet megteremtése érdekében kifejtett fáradhatatlan erőfeszítéseit. Fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett legyen” – fogalmazott von der Leyen.
Hozzátette: „továbbra is támogatni fogjuk Volodimir Zelenszkij elnököt Ukrajna tartós békéjének elérésében”.
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!