2010. november 10., 09:212010. november 10., 09:21
A 2001-ben elfogadott, jelenleg is érvényben levő önkéntességi törvény valójában csak egy szerződés megkötésére kötelezi az önkéntest és a civil szervezetet, jogi személyt, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül közérdekű tevékenységet végez – részletezte Tischler, aki szerint az önkéntességi törvény hiányosságai miatt Romániában nagyon kevés nagy rendezvényt lehet megszervezni.
Példaként felhozta, hogy a kölni ifjúsági világtalálkozón három évvel ezelőtt egymillió fiatal vett részt, közülük százezer önkéntes vette ki a részét a szervezői munkában; ők azért jelentkeztek, mert egyszerűen csak segíteni akartak. De az is motiváció lehetett, hogy az önkéntes tevékenységük húsz pontot jelentett az egyetemi felvételi vizsgán.
Eközben az erdélyi önkéntes munkát végző fiatalok csakis abban az esetben kérnek igazolást a civil szervezettől, ahol dolgoznak, ha külföldre jelentkeznek egyetemre. „Külföldön elképzelhetetlen, hogy az országot elmossa az árvíz, közben közalkalmazottak ezrei ülnek az irodákban, és nem tesznek semmit” – szögezte le Tischler saját példájából kiindulva, ugyanis az ifjúsági és sportigazgatóság alkalmazottai szívesen segítettek volna a nyári Kovászna megyei árvizek alatt, azonban munkaidőben azt nem tehették meg, és azt sem kockáztathatták, hogy esetleg másnap elkésnek a hivatalból, mert éjszaka valahol homokzsákokkal erősítették a gátat.
„Németországban, ha az állami alkalmazott önkéntes munkát végez, és a katasztrófaelhárító hatóságtól kér erről bizonylatot, akkor a napját a munkahelyén kifizetik, sőt, hogy motiválják, még pluszjuttatásokat is kap. A romániai árvíz során az állami alkalmazottak 40–45 százaléka kivonulhatott volna segíteni, de munkaidőben ezt törvényesen nem tehették meg, s nem is voltak erre motiváltak” – ecsetelte Tischler.
Mint leszögezte, jó lenne az önkéntességi törvényt minél előbb elfogadni, hiszen a világ minden részén egyre nagyobb teret hódít a társadalmi összefogásnak ez a fajtája, „míg Romániában gyakran baleknek nézik az önkénteseket”.
Az új jogszabályt Tischler szerint az ebben érdekelt szociális civil szervezeteknek vagy egyházaknak kellene kezdeményezniük, de a szakember vállalja a tervezet kidolgozását. Tischler egyébként évek óta a máltai szeretetszolgálat ifjúsági elnöke, több önkéntességi akciót szervez. 2011 pedig az Európai Önkéntesség Éve lesz, éppen tíz éve, 2001-ben volt a Világ Önkéntesség Éve. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság december 5-én szervez rendezvényt, amellyel csatlakozik a mozgalomhoz. Tischler Ferenc a témában készült európai felméréseket idézve közölte, minden harmadik európai önkénteskedik, és a 80 százalék úgy tartja, hogy az önkéntesség elengedhetetlen egy egészségesen működő demokráciában.
A támogatási rendszer decentralizálását sürgeti a sport területén Tischler Ferenc. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság megbízott vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, idén az intézmény 15 ezer lejt kapott, felénél is kevesebbet, mint tavaly. Az összeget kiírták pályázatra, de a sportegyletek, egyesületek, sportszervezetek projektjeit a helyi szűrő után még el kell küldeniük az illetékes bukaresti hatósághoz is, s ennek jóváhagyását követően kerülhet sor a pénzek elosztására.
Tischler szerint eközben helyi stratégiát csak úgy lehet hatékonyan kidolgozni, ha a támogatási rendszert is helyi szinten építik ki. Ugyanakkor a megbízott igazgató arra ösztönzi a helyi sportegyesületeket, hogy hozzák nyilvánosságra rendezvényeiket, és igyekezzenek minél nagyobb tömegeket megmozgatni. „Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy sportszervezet megpályázta a támogatást az igazgatóságnál, zárt körben szervezett egy focimeccset, a pénzt elköltötték, majd elszámolták” – szögezte le a szakember. Hozzátette: a jövő évi pályázati kiírásnál pontot jelent majd egy sportszervezet számára, ha az idei rendezvényei nyilvánosság előtt zajlottak. Az intézményvezető továbbá azon is változtatni szeretne, hogy eddig a támogatások többségét a sepsiszentgyörgyi sportszervezetek kapták, a vidékiek rovására.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.