Fotó: Edenred.ro
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet. A javaslat értelmében ugyanis – a munkáltatóra nehezedő többletterhek nélkül – leírhatóvá válna a 10 százalékos jövedelemadóból és/vagy a társadalombiztosítási hozzájárulásból az évi 1450 lej értékű üdülési csekk, amelyet amúgy ma is kapnak a közszférában dolgozók.
2023. március 08., 14:362023. március 08., 14:36
2023. március 08., 16:142023. március 08., 16:14
A bukaresti szenátus elé terjesztett törvényjavaslat kezdeményezője Eugen Țapu-Nazare (PNL), Radu Oprea (PSD) és Turos Lóránd (RMDSZ), de a kormánykoalíció további több mint száz szenátora és képviselője is támogatta kézjegyével a tervezetet.
Jelenleg az üdülési csekkekről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon közintézményeken kívül, amelyek 2019. január 1-jétől 2026. december 31-ig évente 1450 lej értékű üdülési csekket biztosítanak az alkalmazottaknak, a versenyszférában tevékenykedő, alkalmazottaikat egyéni munkaszerződéssel foglalkoztató vállalkozások szintén adhatnak üdülési utalványt. Vagyis a magánszektorban az utalványok odaítélése nem kötelező, a munkáltató belátására van bízva, akinek ugyanakkor állnia kell az utalványok ellenértékét.
Az ezzel járó költségvetési ráfordítás mintegy 6,09 milliárd lejre rúgna évente a törvényhozók becslése szerint. Ugyanakkor a kezdeményezők szerint az összeg 60–65 százaléka visszafolyna az állami költségvetésbe általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve más közterhek, többek között jövedelemadó, társasági adó formájában.
A honatyák azzal érvelnek, hogy az üzleti szektorban dolgozóknak járó üdülési csekkek odaítélését támogató törvény elfogadása az adóterhek csökkentése mellett hozzájárulna a romániai turizmus és a kapcsolódó iparágak fellendüléséhez, és mindez elősegítené majd a román össztermék (GDP) jelentős növekedését.
Romániában az alkalmazottra jutó 40,85 százalékos adóterhek a legmagasabbak az Európai Unióban, az átlag 26–27 százalék. A magas adó alacsony behajtáshoz vezet, például a társadalombiztosítási hozzájárulás esetében, ahol a román állam a teljes összegnek alig a 80–85 százalékát szedi be” – húzta alá a törvénytervezet benyújtása nyomán kiadott közleményében a kedvezményezők részéről Eugen Țapu-Nazare.
„Ugyanakkor a jogszabályjavaslat elfogadása a két munkavállalói kategória – a köz- és a versenyszférában foglalkoztatottak – közötti megkülönböztetés felszámolásán kívül hozzájárulna a koronavírus-világjárvány okozta válság által leginkább érintett iparágak – a turizmus és a HoReCa-ágazat – újjáélesztéséhez. Emellett a kapcsolódó iparágak fejlődéséhez is vezetne, mint például az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem, a különböző szolgáltatások stb. Emellett csökkenti az egy munkavállalóra jutó adóköltséget, és a gazdaságban jelentkező közvetlen hatások növelik a bruttó hazai terméket” – szögezi le a román nemzeti liberális honatya.
A törvényhozó közleménye szerint a jogszabályjavaslatot első olvasatban Nicolae Ciucă miniszterelnöknek is bemutatták. Lapunk megkereste az előterjesztés ügyében Turos Lórándot, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Közel 25 millió lejes veszteséget könyvelt el 2024 első hat hónapjában a Romaero, a polgári és katonai utasszállító és teherszállító repülőgépek gyártására, szolgáltatásaira, valamint kutatás-fejlesztésére szakosodott román állami tulajdonú vállalat.
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás