Fotó: Edenred.ro
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet. A javaslat értelmében ugyanis – a munkáltatóra nehezedő többletterhek nélkül – leírhatóvá válna a 10 százalékos jövedelemadóból és/vagy a társadalombiztosítási hozzájárulásból az évi 1450 lej értékű üdülési csekk, amelyet amúgy ma is kapnak a közszférában dolgozók.
2023. március 08., 14:362023. március 08., 14:36
2023. március 08., 16:142023. március 08., 16:14
A bukaresti szenátus elé terjesztett törvényjavaslat kezdeményezője Eugen Țapu-Nazare (PNL), Radu Oprea (PSD) és Turos Lóránd (RMDSZ), de a kormánykoalíció további több mint száz szenátora és képviselője is támogatta kézjegyével a tervezetet.
Jelenleg az üdülési csekkekről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon közintézményeken kívül, amelyek 2019. január 1-jétől 2026. december 31-ig évente 1450 lej értékű üdülési csekket biztosítanak az alkalmazottaknak, a versenyszférában tevékenykedő, alkalmazottaikat egyéni munkaszerződéssel foglalkoztató vállalkozások szintén adhatnak üdülési utalványt. Vagyis a magánszektorban az utalványok odaítélése nem kötelező, a munkáltató belátására van bízva, akinek ugyanakkor állnia kell az utalványok ellenértékét.
Az ezzel járó költségvetési ráfordítás mintegy 6,09 milliárd lejre rúgna évente a törvényhozók becslése szerint. Ugyanakkor a kezdeményezők szerint az összeg 60–65 százaléka visszafolyna az állami költségvetésbe általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve más közterhek, többek között jövedelemadó, társasági adó formájában.
A honatyák azzal érvelnek, hogy az üzleti szektorban dolgozóknak járó üdülési csekkek odaítélését támogató törvény elfogadása az adóterhek csökkentése mellett hozzájárulna a romániai turizmus és a kapcsolódó iparágak fellendüléséhez, és mindez elősegítené majd a román össztermék (GDP) jelentős növekedését.
Romániában az alkalmazottra jutó 40,85 százalékos adóterhek a legmagasabbak az Európai Unióban, az átlag 26–27 százalék. A magas adó alacsony behajtáshoz vezet, például a társadalombiztosítási hozzájárulás esetében, ahol a román állam a teljes összegnek alig a 80–85 százalékát szedi be” – húzta alá a törvénytervezet benyújtása nyomán kiadott közleményében a kedvezményezők részéről Eugen Țapu-Nazare.
„Ugyanakkor a jogszabályjavaslat elfogadása a két munkavállalói kategória – a köz- és a versenyszférában foglalkoztatottak – közötti megkülönböztetés felszámolásán kívül hozzájárulna a koronavírus-világjárvány okozta válság által leginkább érintett iparágak – a turizmus és a HoReCa-ágazat – újjáélesztéséhez. Emellett a kapcsolódó iparágak fejlődéséhez is vezetne, mint például az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem, a különböző szolgáltatások stb. Emellett csökkenti az egy munkavállalóra jutó adóköltséget, és a gazdaságban jelentkező közvetlen hatások növelik a bruttó hazai terméket” – szögezi le a román nemzeti liberális honatya.
A törvényhozó közleménye szerint a jogszabályjavaslatot első olvasatban Nicolae Ciucă miniszterelnöknek is bemutatták. Lapunk megkereste az előterjesztés ügyében Turos Lórándot, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
2 hozzászólás