Fotó: Edenred.ro
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet. A javaslat értelmében ugyanis – a munkáltatóra nehezedő többletterhek nélkül – leírhatóvá válna a 10 százalékos jövedelemadóból és/vagy a társadalombiztosítási hozzájárulásból az évi 1450 lej értékű üdülési csekk, amelyet amúgy ma is kapnak a közszférában dolgozók.
2023. március 08., 14:362023. március 08., 14:36
2023. március 08., 16:142023. március 08., 16:14
A bukaresti szenátus elé terjesztett törvényjavaslat kezdeményezője Eugen Țapu-Nazare (PNL), Radu Oprea (PSD) és Turos Lóránd (RMDSZ), de a kormánykoalíció további több mint száz szenátora és képviselője is támogatta kézjegyével a tervezetet.
Jelenleg az üdülési csekkekről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon közintézményeken kívül, amelyek 2019. január 1-jétől 2026. december 31-ig évente 1450 lej értékű üdülési csekket biztosítanak az alkalmazottaknak, a versenyszférában tevékenykedő, alkalmazottaikat egyéni munkaszerződéssel foglalkoztató vállalkozások szintén adhatnak üdülési utalványt. Vagyis a magánszektorban az utalványok odaítélése nem kötelező, a munkáltató belátására van bízva, akinek ugyanakkor állnia kell az utalványok ellenértékét.
Az ezzel járó költségvetési ráfordítás mintegy 6,09 milliárd lejre rúgna évente a törvényhozók becslése szerint. Ugyanakkor a kezdeményezők szerint az összeg 60–65 százaléka visszafolyna az állami költségvetésbe általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve más közterhek, többek között jövedelemadó, társasági adó formájában.
A honatyák azzal érvelnek, hogy az üzleti szektorban dolgozóknak járó üdülési csekkek odaítélését támogató törvény elfogadása az adóterhek csökkentése mellett hozzájárulna a romániai turizmus és a kapcsolódó iparágak fellendüléséhez, és mindez elősegítené majd a román össztermék (GDP) jelentős növekedését.
Romániában az alkalmazottra jutó 40,85 százalékos adóterhek a legmagasabbak az Európai Unióban, az átlag 26–27 százalék. A magas adó alacsony behajtáshoz vezet, például a társadalombiztosítási hozzájárulás esetében, ahol a román állam a teljes összegnek alig a 80–85 százalékát szedi be” – húzta alá a törvénytervezet benyújtása nyomán kiadott közleményében a kedvezményezők részéről Eugen Țapu-Nazare.
„Ugyanakkor a jogszabályjavaslat elfogadása a két munkavállalói kategória – a köz- és a versenyszférában foglalkoztatottak – közötti megkülönböztetés felszámolásán kívül hozzájárulna a koronavírus-világjárvány okozta válság által leginkább érintett iparágak – a turizmus és a HoReCa-ágazat – újjáélesztéséhez. Emellett a kapcsolódó iparágak fejlődéséhez is vezetne, mint például az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem, a különböző szolgáltatások stb. Emellett csökkenti az egy munkavállalóra jutó adóköltséget, és a gazdaságban jelentkező közvetlen hatások növelik a bruttó hazai terméket” – szögezi le a román nemzeti liberális honatya.
A törvényhozó közleménye szerint a jogszabályjavaslatot első olvasatban Nicolae Ciucă miniszterelnöknek is bemutatták. Lapunk megkereste az előterjesztés ügyében Turos Lórándot, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
2 hozzászólás