2011. július 22., 08:372011. július 22., 08:37
Moderátorként Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz. Megállapította, jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak. Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését. Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint többféle válság van.
Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, most viszont már egy másikról, az államok válságáról beszélhetünk – tette hozzá, emlékeztetetve: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni, hogyan lábal ki ebből Európa, túléli-e az euró. Az államtitkár szerint Magyarország megpróbál saját lábra állni, arra törekedve, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott az európai pénzügyi helyzet alakulásának. Szatmáry elmondta, a magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb iránya a saját piac visszaszerzése. Hozzáfűzte azonban, hogy ez komolyan sérti bizonyos államok, nemzetközi cégek érdekeit. „Most kell megfizetni az ingyen ebéd árát” – mondta Christopher P. Ball, az amerikai Quinnipac Egyetem tanára, aki országa utóbbi években tapasztalt gazdasági folyamatait összegezte.
Elmondta, jelentősen megnőtt az államadósság, miközben az alacsony kamatra felvett lakáskölcsönöket sokan nem tudják fizetni. Szerinte kedvez Közép-Európának, hogy Kínában növekedtek a munkaerő- és termelési költségek. Eközben – ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Japán – most Kína fekteti be a gazdasági növekedésből felhalmozott vagyonát külföldön. Az egyetemi tanár ezért is jónak tartja, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket keres Kínával. Juhász Jácint, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese szerint a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a viszsza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában.
Egyetértettek abban a közép-európai energiapolitikai kihívások tárgyában tartott vita előadói, hogy a közép-európai országoknak össze kell hangolniuk energiastratégiájukat, hogy versenyképesek maradhassanak az energiapiacon. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára elmondta: várhatóan szeptemberben az Országgyűlés is elfogadja Magyarország középtávú energiastratégiáját. A stratégia egy-két évtized alatt próbálja majd egyesíteni az energiaellátás biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát szem előtt tartó koncepciókat. A stratégiát úgy alkották meg, hogy az olyan váratlan eseményekre is választ tudjon adni, amilyen a Japánt sújtó földrengés, vagy az „arab tavasz” volt. |
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
szóljon hozzá!