2012. június 19., 09:202012. június 19., 09:20
A felmérés során a szakemberek a hazai piacon található 10 legfontosabb szupermarket termékeit vizsgálták, ugyanakkor a vállalatok környezetvédelmi politikáját is tanulmányozták. „A nagy üzletláncok egyre nagyobb mértékben uralják a piacot, a közeljövőben monopolhelyzet is kialakulhat. Ilyen körülmények között meg kell kérdőjeleznünk a bevásárlóközpontok által vállalt társadalmi szerepet, hiszen a szupermarketek politikájától függ több ezer helyi termelő és kisebb vállalkozás, valamint egész iparágak” – fogalmazott Csibi Magor.
Az elemzés következtetései szerint a nagy üzletláncok tevékenysége átláthatatlan, a cégek pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a hazai termelőket. Ugyanakkor elméleti elképzeléseik ellenére gyakorlatban nem fordítanak elég hangsúlyt a környezet védelmére. „A különböző felhívások nem elegendőek a vállalatok felelősségre vonásához, ehhez olyan törvényekre lenne szükség, amelyek a helyi termelőket támogatják. Ugyanezek a szupermarketek például brüsszeli kirendeltségeikben külön polcokat tartanak fenn a hazai, illetve környezetbarát termékek számára” – mutatott rá Daciana Sârbu, az Európai Parlament környezetvédelmi és egészségügyi bizottságának tagja.
A WWF szakemberei pontrendszer szerint rangsorolták az üzletláncokat, amelyek közül egyik sem érte el a maximális pontszám 50 százalékát. Első helyen a Mega Image végzett közel 43 százalékkal, a vállalatot a Billa (39 százalék), a Lidl (33 százalék) és a Kaufland (28 százalék) követi. Az Auchan és a Carrefour 17 százalékot ért el, a Cora 15-öt, a Real közel 14-et, a Profi pedig 10 százalékot. A lista utolsó helyét a Penny Market foglalja el 8,5 százalékkal. A felmérés során a tejtermékek, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint halfélék mellett a papírtermékek és mosószerek beszerzését kísérték figyelemmel, ugyanakkor az érintett cégek környezetvédelmi politikája alapján is pontoztak a tanulmány készítői. A felmérést április 18. és május 18. között készítették.
Mint kiderült, a bevásárlóközpontok a tojás 99 százalékát hazai termelőktől szerzik be, így ez lett a legzöldebb kategória, a tej esetében pedig a gazdák az üzletláncok által megvásárolt mennyiség 67 százalékát biztosítják. Ezzel szemben a polcokon lévő zöldségek és gyümölcsök mindössze 26,8 százaléka terem Romániában. A tízes lista egyetlen tagja sem forgalmaz környezetbarát gazdaságból származó zöldséget vagy gyümölcsöt, és mindössze kettőben lehet környezetvédelmileg is elismert mosószereket vásárolni. A szakemberek ugyanakkor három szupermarket polcain találtak a tengergazdálkodási tanács (MSC) által is elismert fagyasztott halat, konzervet.
Daciana Sârbu kifejtette, az Európai Unión belüli adásvétel elsősorban politikai alapon történik. „Ha te megveszed a kávémat, én neked adom a sajtomat – leginkább ez az elv érvényesül a gazdaságban, hiszen minden arra megy ki, hogy ki mennyit nyer az üzletből. Ugyanakkor sikerült megakadályozunk több egészségkárosító importot, például az Egyesült Államokban mesterségesen előállított hústermékek behozatalát” – magyarázta a környezetvédelmi bizottság tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok