Fotó: Pixabay.com
Ugyan a Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint 21 százalékkal bővült tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya, még mindig igen alacsony azoknak az aránya, akik hasonló kötvényeket kötnek. Döntő ok az alacsony vásárlóerő.
2018. április 13., 11:502018. április 13., 11:50
2018. április 13., 12:022018. április 13., 12:02
Valamivel több, mint ötödével, vagyis 21 százalékkal nőtt tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint. A szakemberek szerint azonban még
Kijelentésüket alátámasztja a statisztika is, ami szerint tavaly 24 százalékkal nőtt a hitelfelvételhez szükséges életbiztosítások állománya. Sokan döntenek ugyanakkor úgy, hogy egy befektetéssel egybekötött, úgynevezett unit linked típusú biztosítást kötnek meg – ezek száma 2017-ben 17 százalékkal bővült. Sokan határoztak ugyanakkor úgy, hogy kilépnek a hasonló konstrukcióból, 2016-hoz képest 40,53 százalékkal nőtt a visszavásárolt kötvények aránya.
A romániai biztosítási piac alig 25 százalékát teszik ki az életbiztosítások – jelentette ki tegnap a Krónika megkeresésére Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Mint magyarázta, a piacon 70-80 százalékos az általános biztosítások aránya, ennek is jelentős részét a kötelező biztosítások jelentik. A szakember meglátása szerint ez egy torz állapot, hiszen a nyugati országokban általában éppen fordítva alakulnak ezek az arányok. Ausztriában például tízszerese a biztosítási piac a romániainak, és ott éppen az életbiztosítások teszik ki a jelentős hányadát, meghaladva a 70 százalékot. Ez azt is jelentheti, hogy
„Amíg a középosztály, amely megengedheti magának, hogy az élete és a vagyona biztonságára gondoljon, nem izmosodik meg jobban, nem is számíthatunk ezen a téren látványos változásra” – szögezte le az ASF tagja.
Mint rámutatott, éppen amiatt, hogy szűk a piac, a biztosítótársaságok is nehezen találnak rést. Azok a társaságok, amelyek a kilencvenes évek derekán betörtek, ma is uralják a piacot, az utólag próbálkozók nem jártak sikerrel.
az országból. Biró Albin tapasztalatai szerint ebben az ágazatban az első öt évben általában nincs is nyereség, az első év bevételét például teljes egészében odaadják az ügynöknek. A szakértő szerint előrelépés volt, hogy az általános és az életbiztosítást teljesen különválasztották, még ha egy is a tulajdonos, két céget kell bejegyeztetnie a kétféle tevékenységre. Erre azért volt szükség, mert
„Ha a két tevékenység között van átjárhatóság, nagy a kísértés, hogy a sürgős, egy évre szóló kiadásokat ebből az alapból egészítsék ki, ezért kellett szétválasztani” – részletezte Biró Albin. Elmondta, a felügyelet az életbiztosításokkal történő adócsalást is sikeresen visszaszorította, korábban előfordult, hogy a cég átutalta a pénzt a megtakarításjellegű életbiztosítás-számlára, majd a kedvezményezett egy nap múlva ki is vette. Ennek úgy vetettek véget, hogy első körben egy évig, jelenleg hat hónapig kötelezően benn kell tartani a pénzt a számlán.
Biró Albin különben úgy látja, az életbiztosítások piacán visszafejlődött a klasszikus változat, amikor baj esetén fizet a biztosító nagyobb összeget, és erőre kapott a befektetésjellegű életbiztosítás, amikor az összeg egy részét különböző befektetésekkel kamatoztatják, és csak egy része fedezi a kockázatvállalást. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Krónikának Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Broker ügyvezetője. Mint ecsetelte,
Minél több kockázat szerepel a szerződésben, annál kevesebb pénz kerül a gyűjtőszámlára, ezt sokan nehezen értik meg, részletezte a bróker. Elmondta, amikor a szerződés lejártával visszavásárolják az összeget, sokan arra számítanak, hogy a teljes befizetett összeget visszakapják, holott a kockázatokat fedező rész nem kerül a befektetési alapba. Lőrincz Lehel kifejtette, a hiteligénylések növekedésével emelkedett az életbiztosítások száma is, hiszen nagyon sok hitelszerződés feltétele az érvényes életbiztosítás.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!