Kinek több, kinek kevesebb. Nagy különbség van az erdélyi régiók átlagkeresete között
Fotó: Haáz Vince
Hatalmas különbségek vannak a tágabb értelemben vett Erdély különböző régiói között, ha az átlagbért vesszük górcső alá. Mint az Erdélystat friss adatsoraiból megtudhatjuk, miközben az összeg Közép-Erdélyben eléri a 3941 lejt, Székelyföldön 2672 lej, Partiumban pedig 2831 lej.
2021. június 15., 16:092021. június 15., 16:09
Erdélyben nőttek a régiók közötti kereseti különbségek, az alkalmazásban állók száma pedig márciusban még a tavalyi szint alatt maradt – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye rámutat
A megyei statisztikai hivatalok által publikált adatokat összesítve az Erdélystat elemzői megállapítják, hogy Erdélyben ennél valamivel kisebb mértékű, 0,2 százalékos egy év alatti csökkenést követően 1994,1 ezer főt tett ki az alkalmazásban állók száma márciusban. Az idei év január–márciusa között az alkalmazotti létszám enyhe emelkedése figyelhető meg, márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 7 ezerrel többen dolgoztak alkalmazottként.
A szolgáltatási szektorban alkalmazottak létszáma a tavalyi év márciusához viszonyítva mintegy 2,2 ezer fővel (–0,2 százalék), az ipari, építőipari foglalkoztatottság pedig 1,1 ezer fővel (–0,1 százalék) volt kevesebb. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás foglalkoztatottsága egy év alatt néhány fővel nőtt.
A jelentős arányban magyarlakta régiók közül Székelyföldön, Partiumban, valamint Közép-Erdélyben az erdélyi átlagnak megfelelő mértékben, 0,2 százalékkal apadt az alkalmazottak száma.
A bérek terén viszont már hatalmas különbségeket láthatunk. Romániában 2021 márciusában az országos egy főre jutó nettó átlagkereset 3547 lej volt, ami a 2020 azonos hónapjához képest 7,7 százalékos növekedést mutat, az ugyanebben az időszakban megfigyelt 3,1 százalékos pénzromlás mellett. Az országos átlaghoz képest valamelyest elmaradt a 3265 lej értékű erdélyi nettó átlagkereset, amelynek bővülése azonban átlag feletti volt: 8,7 százalék.
1300 lej volt a különbség a Központi Fejlesztási Régió egyes megyéiben jegyzett legnagyobb és legkisebb februári bruttó átlagbér között. Ez Szeben megyében volt a legmagasabb és Hargita megyében a legalacsonyabb – derül ki a gyulafehérvári regionális statisztikai hivatal (DRS) adataiból.
Az adatok értelmezéséhez az Erdélystat szakértői szerint fontos figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban nagyobb valószínűséggel olyanok – elsősorban szolgáltatásokban és iparban dolgozók – veszítették el munkájukat, akik alacsonyabb bérrel rendelkeztek, így korábban lefelé húzták az átlagkeresetet. Tovább torzíthatja a kereseti adatokat az is, hogy pont a válság alatt bezárt, tevékenységüket felfüggesztett cégektől sok esetben nem érkeztek be a statisztikai adatok. Így az elemzés szerint a kereseti statisztika kedvezőbb képet mutathat a valóságnál. A keresetek növekedéséhez ugyanakkor hozzájárult a minimálbér és az ételjegyek összegének év eleji emelése is.
2021 márciusában az összes alkalmazott 3265 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2793 lej), az ipart és építőipart (3102 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (3411 lej) volt a nettó átlagkereset. 2020 azonos hónapjához képest a nagyobb arányú keresetemelkedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektort jellemezte Erdélyben (14,1 százalék). A szolgáltatási és az ipari ágazatokban 8,5, illetve 8,8 százalékos volt a növekedés.
2021 márciusában Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemezte a legmagasabb nettó átlagkereset, 3941 lej, a szolgáltatási szektor a 4698 lejt is elérte, ezt követi az ipari szektor (3478 lej) és a mezőgazdaság (3007 lej). Ehhez képest a Partiumban 2831 lejt vitt haza átlagosan egy személy.
Székelyföldön 2672 lej volt a márciusi nettó átlagkereset, amely 593 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól, annak 82 százalékát tette ki.
Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.
A lemaradás az ipar és építőipar alkalmazottai esetében jelentős (az erdélyi átlag 79 százalékát teszi ki), a szolgáltatások esetében 84 százalék, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban pedig szintén 79 százalék ugyanez az arány. Székelyföld helyzete annyiban javult, hogy 2021 márciusában, bár csak minimális mértékben, de a nettó átlagkeresetek meghaladták az észak-erdélyit, az utóbbi régióban ugyanis az éves növekedés mértéke csupán 4,7 százalék volt.
A hivatalos statisztikák szerint Romániában a regisztrált munkanélküliek száma 291 ezer főt tett ki 2021 márciusában, ami 16 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.
(abszolút értékben ez 18,5 ezer főt jelent), ami jóval az országos átlag feletti. Az idei évben a regisztrált munkanélküliek számának februárig tartó növekedését követően márciusban enyhe csökkenésbe fordult, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 537 fővel kevesebben voltak regisztrálva munkanélküliként – derül ki az elemzésből.
Az előző év márciusához viszonyítva Erdély minden régiójában nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közép-Erdélyben 21,4 százalék, Székelyföldön 35,3 százalék, Partiumban 36 százalék volt a regisztrált munkanélküliek számának a növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.
Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.
A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3,3 százalékot mutatott 2021 márciusában. A tavalyi év azonos időszakához képest országos szinten 0,4 százalékponttal nagyobb a munkanélküliségi ráta. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték, 2,7 százalék, de a növekedés nagyobb (2020 márciusához képest 0,59 százalékpont). Erdélyen belül a legmagasabb, 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta a Székelyföldön volt, amely 1,2 százalékponttal nagyobb a tavalyi évhez viszonyítva – közölte az Erdélystat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás