Tovább mélyítette a válság az erdélyi megyék közötti bérszakadékot

Erdélyben nőttek a régiók közötti kereseti különbségek, az alkalmazásban állók száma pedig márciusban még a tavalyi szint alatt maradt – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye rámutat

az alkalmazásban állók száma Romániában 2021 márciusában 4951 ezer főt tett ki, ami az előző év azonos időszakához képest 0,5 százalékos, 24,9 ezer fős csökkenést jelent.

A megyei statisztikai hivatalok által publikált adatokat összesítve az Erdélystat elemzői megállapítják, hogy Erdélyben ennél valamivel kisebb mértékű, 0,2 százalékos egy év alatti csökkenést követően 1994,1 ezer főt tett ki az alkalmazásban állók száma márciusban. Az idei év január–márciusa között az alkalmazotti létszám enyhe emelkedése figyelhető meg, márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 7 ezerrel többen dolgoztak alkalmazottként.

Csaknem 40 százalékkal magasabb az átlagbér a közszférában, mint a magánszektorban

Mintegy 16,2 milliárd lejjel, vagyis 18,8 százalékkal nőttek tavaly az állam bérkiadásai az előző évhez mérten, a 2016-os szinthez viszonyítva pedig nagyjából 45,8 milliárd lejes, azaz 79,5 százalékos növekedésről beszélhetünk – derül ki a Pénzügyi Tanács frissen nyilvánosságra hozott adatsoraiból.

Erdélyben az alkalmazottak 56,9 százaléka a szolgáltatási ágazatokban, 40,7 százaléka az iparban és építőiparban, 2,4 százaléka a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban volt foglalkoztatva a márciusi adatok szerint.

A szolgáltatási szektorban alkalmazottak létszáma a tavalyi év márciusához viszonyítva mintegy 2,2 ezer fővel (–0,2 százalék), az ipari, építőipari foglalkoztatottság pedig 1,1 ezer fővel (–0,1 százalék) volt kevesebb. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás foglalkoztatottsága egy év alatt néhány fővel nőtt.

A jelentős arányban magyarlakta régiók közül Székelyföldön, Partiumban, valamint Közép-Erdélyben az erdélyi átlagnak megfelelő mértékben, 0,2 százalékkal apadt az alkalmazottak száma.

A bérek terén viszont már hatalmas különbségeket láthatunk. Romániában 2021 márciusában az országos egy főre jutó nettó átlagkereset 3547 lej volt, ami a 2020 azonos hónapjához képest 7,7 százalékos növekedést mutat, az ugyanebben az időszakban megfigyelt 3,1 százalékos pénzromlás mellett. Az országos átlaghoz képest valamelyest elmaradt a 3265 lej értékű erdélyi nettó átlagkereset, amelynek bővülése azonban átlag feletti volt: 8,7 százalék.

Az erdélyi átlagkeresetnek az országostól való elmaradását a bukaresti nettó átlagkereset (4748 lej) magyarázza, amely kiemelkedően magas Románia többi részéhez viszonyítva, így felfele téríti a romániai átlagot.

Négy számjegyű a különbség a központi régió megyéinek legnagyobb és legkisebb februári átlagbérei között

1300 lej volt a különbség a Központi Fejlesztási Régió egyes megyéiben jegyzett legnagyobb és legkisebb februári bruttó átlagbér között. Ez Szeben megyében volt a legmagasabb és Hargita megyében a legalacsonyabb – derül ki a gyulafehérvári regionális statisztikai hivatal (DRS) adataiból.

Az adatok értelmezéséhez az Erdélystat szakértői szerint fontos figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban nagyobb valószínűséggel olyanok – elsősorban szolgáltatásokban és iparban dolgozók – veszítették el munkájukat, akik alacsonyabb bérrel rendelkeztek, így korábban lefelé húzták az átlagkeresetet. Tovább torzíthatja a kereseti adatokat az is, hogy pont a válság alatt bezárt, tevékenységüket felfüggesztett cégektől sok esetben nem érkeztek be a statisztikai adatok. Így az elemzés szerint a kereseti statisztika kedvezőbb képet mutathat a valóságnál. A keresetek növekedéséhez ugyanakkor hozzájárult a minimálbér és az ételjegyek összegének év eleji emelése is.

2021 márciusában az összes alkalmazott 3265 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2793 lej), az ipart és építőipart (3102 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (3411 lej) volt a nettó átlagkereset. 2020 azonos hónapjához képest a nagyobb arányú keresetemelkedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektort jellemezte Erdélyben (14,1 százalék). A szolgáltatási és az ipari ágazatokban 8,5, illetve 8,8 százalékos volt a növekedés.

Az elemzés ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az elmúlt évben a nagyobb arányban magyarlakta erdélyi régiók között nőttek a kereseti különbségek: Székelyföldön 6,1 százalék, Partiumban 8,9 százalék, Közép-Erdélyben pedig 10,4 százalék volt a bővülés.

2021 márciusában Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemezte a legmagasabb nettó átlagkereset, 3941 lej, a szolgáltatási szektor a 4698 lejt is elérte, ezt követi az ipari szektor (3478 lej) és a mezőgazdaság (3007 lej). Ehhez képest a Partiumban 2831 lejt vitt haza átlagosan egy személy.

Székelyföldön 2672 lej volt a márciusi nettó átlagkereset, amely 593 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól, annak 82 százalékát tette ki.

Bulgáriában, Romániában és Magyarországon a legalacsonyabb az átlagbér az Európai Unióban

Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.

A lemaradás az ipar és építőipar alkalmazottai esetében jelentős (az erdélyi átlag 79 százalékát teszi ki), a szolgáltatások esetében 84 százalék, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban pedig szintén 79 százalék ugyanez az arány. Székelyföld helyzete annyiban javult, hogy 2021 márciusában, bár csak minimális mértékben, de a nettó átlagkeresetek meghaladták az észak-erdélyit, az utóbbi régióban ugyanis az éves növekedés mértéke csupán 4,7 százalék volt.

A hivatalos statisztikák szerint Romániában a regisztrált munkanélküliek száma 291 ezer főt tett ki 2021 márciusában, ami 16 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.

Erdélyben a regisztrált munkanélküliek száma 84,3 ezer fő volt, amely az előző év azonos időszakához képest 28,1 százalékkal emelkedett

(abszolút értékben ez 18,5 ezer főt jelent), ami jóval az országos átlag feletti. Az idei évben a regisztrált munkanélküliek számának februárig tartó növekedését követően márciusban enyhe csökkenésbe fordult, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 537 fővel kevesebben voltak regisztrálva munkanélküliként – derül ki az elemzésből.

Az előző év márciusához viszonyítva Erdély minden régiójában nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közép-Erdélyben 21,4 százalék, Székelyföldön 35,3 százalék, Partiumban 36 százalék volt a regisztrált munkanélküliek számának a növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.

Bulgáriában, Romániában és Magyarországon a legalacsonyabb az átlagbér az Európai Unióban

Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.

Említésre méltók az elemzők szerint a nemek közötti eltérések: míg a férfiak körében „csak” 22,4 százalékkal, addig a nők esetén 34,2 százalékkal nőtt márciusra a regisztrált munkanélküliek száma az előző év márciusához képest.

A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3,3 százalékot mutatott 2021 márciusában. A tavalyi év azonos időszakához képest országos szinten 0,4 százalékponttal nagyobb a munkanélküliségi ráta. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték, 2,7 százalék, de a növekedés nagyobb (2020 márciusához képest 0,59 százalékpont). Erdélyen belül a legmagasabb, 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta a Székelyföldön volt, amely 1,2 százalékponttal nagyobb a tavalyi évhez viszonyítva – közölte az Erdélystat.