Kinek több, kinek kevesebb. Nagy különbség van az erdélyi régiók átlagkeresete között
Fotó: Haáz Vince
Hatalmas különbségek vannak a tágabb értelemben vett Erdély különböző régiói között, ha az átlagbért vesszük górcső alá. Mint az Erdélystat friss adatsoraiból megtudhatjuk, miközben az összeg Közép-Erdélyben eléri a 3941 lejt, Székelyföldön 2672 lej, Partiumban pedig 2831 lej.
2021. június 15., 16:092021. június 15., 16:09
Erdélyben nőttek a régiók közötti kereseti különbségek, az alkalmazásban állók száma pedig márciusban még a tavalyi szint alatt maradt – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye rámutat
A megyei statisztikai hivatalok által publikált adatokat összesítve az Erdélystat elemzői megállapítják, hogy Erdélyben ennél valamivel kisebb mértékű, 0,2 százalékos egy év alatti csökkenést követően 1994,1 ezer főt tett ki az alkalmazásban állók száma márciusban. Az idei év január–márciusa között az alkalmazotti létszám enyhe emelkedése figyelhető meg, márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 7 ezerrel többen dolgoztak alkalmazottként.
A szolgáltatási szektorban alkalmazottak létszáma a tavalyi év márciusához viszonyítva mintegy 2,2 ezer fővel (–0,2 százalék), az ipari, építőipari foglalkoztatottság pedig 1,1 ezer fővel (–0,1 százalék) volt kevesebb. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás foglalkoztatottsága egy év alatt néhány fővel nőtt.
A jelentős arányban magyarlakta régiók közül Székelyföldön, Partiumban, valamint Közép-Erdélyben az erdélyi átlagnak megfelelő mértékben, 0,2 százalékkal apadt az alkalmazottak száma.
A bérek terén viszont már hatalmas különbségeket láthatunk. Romániában 2021 márciusában az országos egy főre jutó nettó átlagkereset 3547 lej volt, ami a 2020 azonos hónapjához képest 7,7 százalékos növekedést mutat, az ugyanebben az időszakban megfigyelt 3,1 százalékos pénzromlás mellett. Az országos átlaghoz képest valamelyest elmaradt a 3265 lej értékű erdélyi nettó átlagkereset, amelynek bővülése azonban átlag feletti volt: 8,7 százalék.
1300 lej volt a különbség a Központi Fejlesztási Régió egyes megyéiben jegyzett legnagyobb és legkisebb februári bruttó átlagbér között. Ez Szeben megyében volt a legmagasabb és Hargita megyében a legalacsonyabb – derül ki a gyulafehérvári regionális statisztikai hivatal (DRS) adataiból.
Az adatok értelmezéséhez az Erdélystat szakértői szerint fontos figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban nagyobb valószínűséggel olyanok – elsősorban szolgáltatásokban és iparban dolgozók – veszítették el munkájukat, akik alacsonyabb bérrel rendelkeztek, így korábban lefelé húzták az átlagkeresetet. Tovább torzíthatja a kereseti adatokat az is, hogy pont a válság alatt bezárt, tevékenységüket felfüggesztett cégektől sok esetben nem érkeztek be a statisztikai adatok. Így az elemzés szerint a kereseti statisztika kedvezőbb képet mutathat a valóságnál. A keresetek növekedéséhez ugyanakkor hozzájárult a minimálbér és az ételjegyek összegének év eleji emelése is.
2021 márciusában az összes alkalmazott 3265 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2793 lej), az ipart és építőipart (3102 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (3411 lej) volt a nettó átlagkereset. 2020 azonos hónapjához képest a nagyobb arányú keresetemelkedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektort jellemezte Erdélyben (14,1 százalék). A szolgáltatási és az ipari ágazatokban 8,5, illetve 8,8 százalékos volt a növekedés.
2021 márciusában Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemezte a legmagasabb nettó átlagkereset, 3941 lej, a szolgáltatási szektor a 4698 lejt is elérte, ezt követi az ipari szektor (3478 lej) és a mezőgazdaság (3007 lej). Ehhez képest a Partiumban 2831 lejt vitt haza átlagosan egy személy.
Székelyföldön 2672 lej volt a márciusi nettó átlagkereset, amely 593 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól, annak 82 százalékát tette ki.
Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.
A lemaradás az ipar és építőipar alkalmazottai esetében jelentős (az erdélyi átlag 79 százalékát teszi ki), a szolgáltatások esetében 84 százalék, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban pedig szintén 79 százalék ugyanez az arány. Székelyföld helyzete annyiban javult, hogy 2021 márciusában, bár csak minimális mértékben, de a nettó átlagkeresetek meghaladták az észak-erdélyit, az utóbbi régióban ugyanis az éves növekedés mértéke csupán 4,7 százalék volt.
A hivatalos statisztikák szerint Romániában a regisztrált munkanélküliek száma 291 ezer főt tett ki 2021 márciusában, ami 16 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.
(abszolút értékben ez 18,5 ezer főt jelent), ami jóval az országos átlag feletti. Az idei évben a regisztrált munkanélküliek számának februárig tartó növekedését követően márciusban enyhe csökkenésbe fordult, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 537 fővel kevesebben voltak regisztrálva munkanélküliként – derül ki az elemzésből.
Az előző év márciusához viszonyítva Erdély minden régiójában nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közép-Erdélyben 21,4 százalék, Székelyföldön 35,3 százalék, Partiumban 36 százalék volt a regisztrált munkanélküliek számának a növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.
Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.
A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3,3 százalékot mutatott 2021 márciusában. A tavalyi év azonos időszakához képest országos szinten 0,4 százalékponttal nagyobb a munkanélküliségi ráta. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték, 2,7 százalék, de a növekedés nagyobb (2020 márciusához képest 0,59 százalékpont). Erdélyen belül a legmagasabb, 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta a Székelyföldön volt, amely 1,2 százalékponttal nagyobb a tavalyi évhez viszonyítva – közölte az Erdélystat.
A PayU GPO Románia adatai szerint partnerkereskedőik több mint 1,15 millió tranzakciót bonyolítottak le a november 8-ai fekete pénteken, összesen 660 millió lej értékben; a legnagyobb értékű rendelés meghaladta a 75 000 lejt.
Brüsszeli elképzelések szerint az Európai Unió tagországaiban leállítanák az élőállat-exportot, ami az Európa második legnagyobb juhállományával rendelkező Románia esetében gazdasági gondokat okozna. Hatósági állatorvost kérdeztünk a kilátásokról.
Nemcsak Kolozsvárt vagy Temesvárt, hanem Debrecent is felülmúlja bizonyos téren Nagyvárad a Körös-parti megyeszékhely polgármesteri hivatala szerint.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest.
Idén szeptemberben augusztushoz képest 70 lejjel (1,4 százalékkal) 5228 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8553 lej volt szeptemberben, 110 lejjel több, mint az előző hónapban.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további 1000 kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke.
Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése hétfőn fél 12 körül azokra a várakozásokra, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök kedvező szabályozási környezetet alakít ki a kriptovalutáknak, ami erősíti jegyzéseiket.
Románia felkészült a télre, a földgáztárolók telítettebbek, mint tavaly ilyenkor, a töltöttségi szintjük meghaladta a 101 százalékot – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A román külkereskedelmi mérleg hiánya 15 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás