2012. május 09., 08:452012. május 09., 08:45
„Az infláció az első negyedévben – ahogyan arra számítottunk – jelentősen, a célként kitűzött 3 százalék alá csökkent erőfeszítéseinknek köszönhetően. Áprilisban az éves átlagérték 4,3 százalékra emelkedett, az elmúlt 12 hónapban azonban az inflációs ráta alakulása jelentősen mérséklődött az azt megelőző egy év átlagához képest” – magyarázta a jegybankelnök.
A 2012 második felére jósolt enyhe emelkedés ellenére az első negyedévi jelentés alapján kijelenthető, hogy a Románia számára meghatározott célértékek hosszú távon is betarthatóak lesznek. A rövid távú gazdasági folyamatokat ugyanakkor a befektetői szándék, a nemzetközi, illetve európai uniós gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzések, az EU hitelintézetei által adott kölcsönök mértékének visszaesése befolyásolja.
A jegybankelnök szerint mindemellett figyelembe kell venni, hogy választási év következik, így nem kizárt a tőkemozgás változásának növekedése a következő időszakban.
Isărescu elmondta, a jelenlegi inflációs előrejelzés megegyezik a legutóbbi becslésekkel, 2014-re a már meglévő célérték stabilan tartását írták elő, ez év végére valamivel nagyobb, 3,2 százalékos, míg 2013-ra 3 százalékos értéket állapítottak meg az illetékesek. „Romániában első alkalommal fordul elő ennyire alacsony inflációs ráta, ez pedig nagyjából megegyezik az európai uniós normákkal” – fogalmazott a BNR vezetője. A jegybankelnök ugyanakkor figyelmeztetett, nem ajánlott túlságosan elbizakodni az alacsony inflációs ráta miatt, az értékek ugyanis a csökkent keresletnek tudhatók be.
Isărescu az inflációról szóló jelentésének tegnapi bemutatása során arra is kitért, hogy a lej továbbra is veszít értékéből. „Egy évvel ezelőtt a BNR mindent megtett annak érdekében, hogy a lej ne értékelődjön fel jelentős mértékben, ez ugyanis akadályozta volna az exportot, most azonban az árfolyam éppen az ellenkező véglet felé tart. A belföldi folyamatok nem változtak jelentősen az elmúlt időszakban, a nemzetközi piacokon azonban nagyfokú tőkeáramlás indult meg” – mutatott rá Isărescu.
Mint kifejtette, az elmúlt év tavaszán nagymértékű tőkebeáramlás zajlott Romániában és más kelet-európai államokban, ősztől ezzel szemben jelentős kiáramlás vette kezdetét, mindez pedig az árfolyamot és a valutapiac keresletének, illetve kínálatának arányát is befolyásolja.
A jegybankelnök szerint Romániában hasonló folyamat megy végbe, mint Csehországban, Lengyelországban, valamint Magyarországon, ahol a nemzeti pénznemek értéke jelentős mértékben ingadozott, a különbség csupán az, hogy a romániai jegybank megpróbálta elkerülni a nagyfokú eltéréseket.
„A lej a nemzetközi piaci körülmények miatt értékelődött le annak érdekében, hogy a hazai valutapiac minél jobban működhessen a cseh koronához, a lengyel zlotyhoz, valamint a magyar forinthoz hasonlóan” – mutatott rá a BNR vezetője. Isărescu emellett hangsúlyozta, a bankrendszer a hatékony gazdasági folyamatok legfőbb eleme, ennek érdekében pedig szükség van bizonyos döntések meghozatalára.
„A nemzeti bank – más államokkal ellentétben – egyetlen többletérmét sem vezetett be a rendszerbe” – magyarázta a jegybankelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok