Sokan kerülhetnek utcára. Tömeges elbocsátásoktól tartanak a szakszervezetek
Fotó: Haáz Vince
Tömeges elbocsátásokat vonhat maga után a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet – hívta fel a figyelmet szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
2025. január 29., 13:592025. január 29., 13:59
A BNS Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet egyik „pusztító hatása”, hogy lehetővé teszi a fő hitelutalványozók számára az álláshelyek számának csökkentését, ami az alkalmazottak egy részének elbocsátását vonja maga után „anélkül, hogy megfelelő garanciákat nyújtanának a védelmükre”.
„Az intézkedés destabilizálja a munkaerőpiacot, mélyen érinti a munkahelyek biztonságát és sérti a munkavállalók alapvető jogait” – fogalmaztak.
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről. Még legalábbi két ágazat is bajban van elemzők szerint.
A bejegyzésben ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a BNS petícióval fordult az ombudsmanhoz, kérve, támadja meg az alkotmánybíróságon a szerintük alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmazó salátarendeletet.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
A BNS Agerpres által idézett szakemberei szerint a 2024/156-ös sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésével sérülnek a társadalmi párbeszéd elvei és az állami tulajdonú vállalatok alkalmazottainak kollektív jogai, sérül továbbá a szerződési szabadság és a kollektív tárgyalások autonómiája, a tisztességes munkakörülményekhez való alapvető jog és a munkához való jog. Az intézkedések ugyanakkor munkaügyi konfliktusok kirobbanásához és tömeges elbocsátásokhoz fognak vezetni – hívták fel a figyelmet.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
szóljon hozzá!