AZ IT-szektorban több tényező is tömeges elbocsátásokhoz vezet
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről, de több más ágazat számára sem rózsásak a kilátások a munkaerőpiaci viszonyokat követő szakemberek szerint. Úgy vélik, még legalábbi két ágazat megsínyli a magas költségvetési hiány és tetemes államadósság miatt megszorításokkal induló 2025-ös évet.
2025. január 28., 19:412025. január 28., 19:41
Nem titok, hogy az IT-ipar nehéz időket él át, az elbocsátások és a költséghatékonyság dominál, miközben a technológia folyamatosan bővül. Az ágazat annál is inkább sebezhető, mivel sok elbocsátás igazságtalan, egyik napról a másikra vagy akár kompenzáció nélkül történt. A leépítések leginkább a nagyvállalatokat és az őket kiszolgáló helyi kiszervező cégeket sújtották – irányítja rá a figyelmet a cseppet sem derűs valóságra a Wall-street.ro friss elemzése.
A szakemberek emlékeztetnek: a egyes projektek lezárása és elbocsátások különböző hullámai nyugtalanságot okoztak az ágazatban dolgozók, valamint az elbocsátottak és az álláskeresők körében.
Az elemzés szerint fontos megjegyezni, hogy
„A technológiai újítások arra késztethetik a vállalatokat, hogy optimalizálják munkaerő-állományukat, ami egyes alkalmazottak elbocsátásához vezethet, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörökben. A folyamatok automatizálása szintén csökkentette a munkaerő-szükségletet bizonyos területeken” – nyilatkozta a gazdasági portál megkeresésére Sorina Faier, az Elite Searchers munkaerő-toborzással foglalkozó cég ügyvezető partnere.
Vagyis a technológia fejlődésével egyre valószínűbbé válik, hogy
De mi lesz az utcára kerülőkkel, képes a munkaerőpiac befogadni őket? – merül fel a kérdés.
Sorina Faier úgy véli, kiemelkedően fontos a munkaadók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatási programok kidolgozásában. Ezen túlmenően a vállalatoknak fontolóra kell venniük az átképzési programokba való befektetést is, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a megváltozott követelményekhez.
Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy európai autóalkatrész-beszállítóknál 2024-re több mint kétszeresére nő az elbocsátások száma, mivel a kontinens autóiparának lassulása az ellátási lánc teljesítményére is hatással van. Az Európai Autóipari Beszállítók Szövetségének (Clepa) a Financial Times számára készített elemzése szerint 2024-ben több mint 30 000 munkahely szűnt meg az iparágban, szemben a 2023-as alig több mint 15 000-rel.
Az autóiparban a kihívások 2025-ben is fennmaradnak, és elemzők véleménye szerint a nagy szereplők romániai leányvállalatai sem ússzák meg szárazon.
„Az autóipar, amelyet az elektromos és fenntartható járművekre való átállás alakít, a gyártósorok átértékelése előtt áll. Ez az átállás megköveteli a munkavállalók átképzését, ami ideiglenes vagy végleges elbocsátásokhoz vezethet” – fogalmazta meg sommásan Sorina Faier.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Bár a textilipar fontos ágazat a román gazdaságban, nagyban megérzi a termelési költségek és a nemzetközi verseny nyomását. Ez a helyzet számos vállalatot arra kényszerít, hogy csökkentse a munkaerő-állományát, vagy alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező országokba helyezze át a gyárakat –
A textilipart sem kerülik el a tömeges elbocsátások
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor az elemzés szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a textiliparban dolgozóknak a legalacsonyabbak a fizetéseik Romániában. 2024 novemberében – az utolsó hónapban, amelyre vonatkozóan az Országos Statisztikai Intézetnek nyilvános adatai vannak – a nettó átlagbér ebben az ágazatban 3058 lej volt, ami jóval alacsonyabb, mint az ugyanebben a hónapban regisztrált nettó átlagbér (5388 lej).
Több tucatnyi dolgozójától kénytelen megválni egy udvarhelyi textilipari cég. Noha a bizonytalanság leginkább a textiliparban állandósult, a Hargita megyei adatok romló gazdasági helyzetre utalnak: az alkalmazások száma csökken, a munkanélküliség nő.
A Tarom kevesebbet repült a tavalyi év első felében, ami az állami támogatásnak hála nyereséggel zárult ugyan, a vállalat vezetői azonban úgy vélik, hogy több pénzre van szükség, de új finanszírozást nehéz szerezni.
Nem tetszik a Dacia vezetőjének, hogy tavaly tovább nőtt a 20 évesnél öregebb autók aránya a romániai utakon, ezért az új személygépkocsik támogatását célzó roncsautóprogramok mellé kéri a környezetszennyező „csotrogányok” különadóját.
Tömeges elbocsátásokat vonhat maga után a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet – hívta fel a figyelmet szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Románia a fizetésképtelenség zónájába kerülhet, ha nem hoz intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, a szenátus elnöke a B1 Tv kedd esti műsorában.
Néhány banival csökkentették a benzin és a gázolaj árát kedden a romániai kőolajipari társaságok, amelyek azonban idén már hétszer drágítottak. Borítékolható viszont, hogy a közeljövőben ismét drágulni fog az üzemanyag.
Románia idén mintegy 800 millió eurós támogatást fog kérni az Európai Bizottságtól a 2014–2020-as költségvetési időszakhoz kapcsolódó beruházási tervek megvalósításához. Erről kedden fogadott el memorandumot a kormány.
Alapjaiban forgatta fel a mesterséges intelligencia (MI) nagy cégeinek és beszállítóinak értékelését egy kínai startup megjelenése a piacon.
Továbbra is az „oroszveszélytől” tart Sebastian Budruja román energiaügyi miniszter, ezért ellenzi, hogy a magyar MVM átvegye a német E.ON romániai földgázüzletágát.
A Standard & Poor's hitelminősítő pénteken késő este stabilról negatívra módosította Románia hiteltörlesztési kilátását, amivel az ország besorolása az utolsó ajánlott befektetési fokozatra csökkent, és egy lépésre került a bóvli kategóriától.
Változások várhatók idén Románia egyik legnépszerűbb állami támogatási konstrukciójában, az új autók vásárlását ösztönző roncsprogramokban.
szóljon hozzá!