Fotó: Jakab Mónika
Többletadót róna ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) az államfő fizetését meghaladó közalkalmazotti bérekre és a különnyugdíjakra, adókedvezményben részesítené a 4500 lejnél kevesebbet keresőket, és 0,5 százalékos „oktatási és egészségügyi hozzájárulás” befizetésére kötelezné a több mint 100 millió eurós éves bevétellel rendelkező vállalatokat.
2022. június 16., 17:582022. június 16., 17:58
2022. június 16., 18:012022. június 16., 18:01
Az alakulat közleményben ismertette csütörtökön az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó elképzeléseit. Meglátásuk szerint az adóügyi reformnak a társadalmi igazságosság és szolidaritás elveit kell szem előtt tartania, ennek megfelelően az alacsony jövedelműeknél kisebb, a magas jövedelműeknek nagyobb adót kell fizetniük – írja az Agerpres.
A PSD a következő javaslatokat készül a koalíciós partnerek elé terjeszteni: 40 százalékos többletadó bevezetése a román államfő fizetését meghaladó közalkalmazotti bérekre, a különnyugdíjak megadóztatása a következőképpen: 40 százalékos többletadó a 9 ezer lejt meghaladó összegre és 90 százalékos többletadó a 18 ezer lejt meghaladó összegre.
úgy, hogy a minimálbérnek 0 százalékos legyen az adója, illetve az éves forgalom 0,5 százalékának megfelelő oktatási és egészségügyi hozzájárulás befizetése a 100 millió eurós éves bevételt meghaladó vállalatok esetében – ez az intézkedés két évig lenne érvényes.
„Első szakaszban ez a küszöb nem lehet alacsonyabb 500 ezer eurónál, hogy az érintett vállalatok nagy része továbbra is élhessen a kedvezőbb adózási rendszer lehetőségével (az éves forgalmukra kivetett 1 százalékos adó), és ezáltal fejlődhessen” – érvelt a PSD, amely szerint jelenleg mintegy 100 ezer romániai kkv rendelkezik 67 ezer és 500 ezer euró közötti éves forgalommal.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön közölte, a kormánykoalíció úgy döntött, hogy 3 milliárd lejt különít el az alacsony és közepes keresetűek jövedelemadó-kedvezményére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Áprilisban 3,141 milliárd euróval nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!