2012. május 21., 08:262012. május 21., 08:26
„A tény, hogy az EU hétéves ciklusokban dolgozik, egyszerre jó és rossz” – véli Surján László. Hasznos azért, mert biztosít egyfajta kiszámíthatóságot, kontinuitást, a rossz oldala viszont az, hogy igen merevvé teszi az Unió intézményeinek működését. Nincsenek egyedi ötletek befektetésekre. Példaképpen az alelnök az európai műholdas helymeghatározó rendszert említette, amelynek kiépítése azért is történik ennyire lassan, mert a hétéves periódus elején még nem merült fel az ötlete.
Surján László az EU költségvetésének bevételi és kiadási oldalát is több ponton megreformálná. A változtatásokról már régóta szó van, ám az alelnök nem tartja valószínűnek, hogy hamarosan valóban megtörténnek. A bevételi oldal esetében Surján szerint a tranzakciós adó sokkal hasznosabb lenne a tagállamok számára, mint a mostani hozzájárulási rendszer. Az elképzelés szerint a lakosság által bonyolított apró pénzátutalásokat, például a mindennapos bankkártyahasználatot nem terhelné ez az adó, csak a nagy összegű tranzakciókat.
Az adó értéke ezreléknél is kisebb volna, a begyűlt pénz negyven százaléka pedig a tagállamban maradna, a maradék hatvan pedig levonódna az EU-nak fizetett tagdíjból, az államkasszának tehát mindenképp csak nyereséget jelentene – magyarázta Surján László. Hozzátette: a lisszaboni szerződés értelmében az EU-nak amúgy is saját bevételekből kellene finanszíroznia magát, a mostani, GNI-(bruttó nemzeti jövedelem) alapú hozzájárulás azonban nem számít annak.
Az Európai Unió kiadási oldala jelenleg két fő fejezetre épül, jelesül a felzárkóztatási, illetve a mezőgazdasági beruházások finanszírozására fordított összegek egyenlő arányban teszik ki a költségek nyolcvan százalékát. Surján László azt mondja, bár Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy a felzárkóztatási alapok megmaradjanak, fontos volna egy harmadik, ugyanilyen jelentős fejezetet is, mégpedig a kutatásra szánt összegekből. Meglátása szerint ugyanis Európa kutatás terén jelenleg Japánnal holtversenyben küzd a negyedik helyért, az Egyesült Államok, India és Kína után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok