A Tarom-járatok megszüntetése ellen szólalt fel kedden a képviselőház plénumában Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki önkényesnek nevezte azt az intézkedést, hogy az állami légitársaság hétvégétől nem indít több járatot Bukarestből Marosvásárhelyre, Nagyszebenbe és Suceavára.
2013. október 22., 19:132013. október 22., 19:13
Borbély felhívta a figyelmet, hogy a döntés hárommillió erdélyi utast érint, ezért az intézkedéssel a Tarom biztosan nem éri el a fennmaradáshoz szükséges utasforgalom növekedését. A légitársaság illetékesei azzal indokolták a járatok megszüntetését, hogy a kevés utas miatt veszteséges ezek működtetése. „Elfogadhatatlan, hogy egy privát menedzsment, rendelkezzen bármekkora állami függetlenséggel, ilyen fontos stratégiai kérdésekben egyedül döntsön” – fogalmazott Borbély. Hozzátette: a vásárhelyi repülőtér esetében az elmúlt években folyamatosan emelkedett mind a közlekedő légi járművek, mind a jegyet váltó utasok száma. A politikai alelnök szerint a Tarom úgy viselkedik, mint állam az államban, ezért Borbély felszólította a közlekedésügyi minisztérium képviselőit, hogy foglaljanak állást az ügyben. „A Tarom arra hivatkozik, hogy a vásárhelyi repülőtéren járatonként 600 dolláros veszteséggel kell elszámolnia, ez azonban nem olyan döntés, amelyet néhány könyvelő pár számadat alapján meghozhat” – szögezte le Borbély.
Feszültség a Tarom élén
Lemondott kedden a Tarom légitársaság ügyvezető igazgatói tisztségéről Nicolae Demetriade, mert szerinte “csak illúzió” volt, hogy az állami vállalat élére a magánszférából neveztek ki menedzsereket. A közlekedésügyi minisztériumhoz közeli források szerint Demetriadet és Dan Pascariut, a légitársaság vezetőtanácsának elnökét a szaktárca szólította fel lemondásra, az érintettek ugyanis nem akarták meghosszabítani Christian Heinzmann Tarom-vezérigazgató november 19-én lejáró mandátumát. Demetriade az Agerpres hírügynökségnek megerősítette: azért távozik tisztségéből, mert a közlekedésügyi tárca beleavatkozott a magánszférából érkező ügyvezetők tevékenységébe. Pascariu ugyanakkor elmondta: nem mondott le vezetőtanácsi pozíciójáról, szerinte ugyanis hamarosan a szaktárca fogja visszahívni tisztségéből. A források szerint Heinzmann újabb négy éves mandátumot kap a Tarom élén. Ramona Mănescu közlekedésügyi miniszter ugyanakkor úgy nyilatkozott: a vezetőtanácsnak és az ügyvezető igazgatónak bizonyos kérdésekben kompromisszumot kell kötnie, Demetriade lemondása pedig azt mutatja, hogy váltásra volt szükség a vezetőségben, hogy a Tarom “visszanyerhesse a régióban elfoglalt fontos piaci szerepét.”
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
szóljon hozzá!