A Tarom-járatok megszüntetése ellen szólalt fel kedden a képviselőház plénumában Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki önkényesnek nevezte azt az intézkedést, hogy az állami légitársaság hétvégétől nem indít több járatot Bukarestből Marosvásárhelyre, Nagyszebenbe és Suceavára.
2013. október 22., 19:132013. október 22., 19:13
Borbély felhívta a figyelmet, hogy a döntés hárommillió erdélyi utast érint, ezért az intézkedéssel a Tarom biztosan nem éri el a fennmaradáshoz szükséges utasforgalom növekedését. A légitársaság illetékesei azzal indokolták a járatok megszüntetését, hogy a kevés utas miatt veszteséges ezek működtetése. „Elfogadhatatlan, hogy egy privát menedzsment, rendelkezzen bármekkora állami függetlenséggel, ilyen fontos stratégiai kérdésekben egyedül döntsön” – fogalmazott Borbély. Hozzátette: a vásárhelyi repülőtér esetében az elmúlt években folyamatosan emelkedett mind a közlekedő légi járművek, mind a jegyet váltó utasok száma. A politikai alelnök szerint a Tarom úgy viselkedik, mint állam az államban, ezért Borbély felszólította a közlekedésügyi minisztérium képviselőit, hogy foglaljanak állást az ügyben. „A Tarom arra hivatkozik, hogy a vásárhelyi repülőtéren járatonként 600 dolláros veszteséggel kell elszámolnia, ez azonban nem olyan döntés, amelyet néhány könyvelő pár számadat alapján meghozhat” – szögezte le Borbély.
Feszültség a Tarom élén
Lemondott kedden a Tarom légitársaság ügyvezető igazgatói tisztségéről Nicolae Demetriade, mert szerinte “csak illúzió” volt, hogy az állami vállalat élére a magánszférából neveztek ki menedzsereket. A közlekedésügyi minisztériumhoz közeli források szerint Demetriadet és Dan Pascariut, a légitársaság vezetőtanácsának elnökét a szaktárca szólította fel lemondásra, az érintettek ugyanis nem akarták meghosszabítani Christian Heinzmann Tarom-vezérigazgató november 19-én lejáró mandátumát. Demetriade az Agerpres hírügynökségnek megerősítette: azért távozik tisztségéből, mert a közlekedésügyi tárca beleavatkozott a magánszférából érkező ügyvezetők tevékenységébe. Pascariu ugyanakkor elmondta: nem mondott le vezetőtanácsi pozíciójáról, szerinte ugyanis hamarosan a szaktárca fogja visszahívni tisztségéből. A források szerint Heinzmann újabb négy éves mandátumot kap a Tarom élén. Ramona Mănescu közlekedésügyi miniszter ugyanakkor úgy nyilatkozott: a vezetőtanácsnak és az ügyvezető igazgatónak bizonyos kérdésekben kompromisszumot kell kötnie, Demetriade lemondása pedig azt mutatja, hogy váltásra volt szükség a vezetőségben, hogy a Tarom “visszanyerhesse a régióban elfoglalt fontos piaci szerepét.”
Miközben már a múlt héten kiderült, hogy csak azért nem haladta még meg az 5 lejes lélektani határt a lej–euró-árfolyam, mert a BNR devizatartalékokat adott el, hétfőn a váltóknál 5 lej feletti árfolyamon kínálták az eurót.
A tömbházlakók villanyszámlájának jelentős csökkenését eredményezheti az energiaügyi minisztérium által kezdeményezett Urban Up program.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP 0,4 százalékkal nőtt az euróövezetben és az EU-ban 2024 harmadik negyedévében az előző három hónaphoz képest, a legjelentősebb visszaesést Magyarországon, Lettországban és Romániában jegyezték.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) lefelé módosította az idei harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatozó előrejelzését, miután előző jelentésében úgy becsülte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) stagnálni fog az előző negyedévhez képest.
A Penny Market üzletlánc friss gazdasági eredményei arra világítanak rá, hogy a Romániában működő külföldi áruházláncok ádáz versenyében az a nyerő, amelyik egyre több helyi terméket, hazai előállítású élelmiszert tud kínálni a fogyasztók számára.
A pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület csütörtöki bejelentése szerint a nagyfokú politikai bizonytalanság miatt novemberben az előző hónaphoz képest csökkent a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Az idei év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 8,7 százalékkal, szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte a statisztikai intézet.
Tizenöt éve nem dolgozott annyi közalkalmazott Romániában, mint most: számuk átlépte az 1,3 milliót. Az állami intézményekben dolgozók annak ellenére vannak egyre többen, hogy a kormány régóta karcsúsításokat ígér.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
szóljon hozzá!