A Tarom-járatok megszüntetése ellen szólalt fel kedden a képviselőház plénumában Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki önkényesnek nevezte azt az intézkedést, hogy az állami légitársaság hétvégétől nem indít több járatot Bukarestből Marosvásárhelyre, Nagyszebenbe és Suceavára.
2013. október 22., 19:132013. október 22., 19:13
Borbély felhívta a figyelmet, hogy a döntés hárommillió erdélyi utast érint, ezért az intézkedéssel a Tarom biztosan nem éri el a fennmaradáshoz szükséges utasforgalom növekedését. A légitársaság illetékesei azzal indokolták a járatok megszüntetését, hogy a kevés utas miatt veszteséges ezek működtetése. „Elfogadhatatlan, hogy egy privát menedzsment, rendelkezzen bármekkora állami függetlenséggel, ilyen fontos stratégiai kérdésekben egyedül döntsön” – fogalmazott Borbély. Hozzátette: a vásárhelyi repülőtér esetében az elmúlt években folyamatosan emelkedett mind a közlekedő légi járművek, mind a jegyet váltó utasok száma. A politikai alelnök szerint a Tarom úgy viselkedik, mint állam az államban, ezért Borbély felszólította a közlekedésügyi minisztérium képviselőit, hogy foglaljanak állást az ügyben. „A Tarom arra hivatkozik, hogy a vásárhelyi repülőtéren járatonként 600 dolláros veszteséggel kell elszámolnia, ez azonban nem olyan döntés, amelyet néhány könyvelő pár számadat alapján meghozhat” – szögezte le Borbély.
Feszültség a Tarom élén
Lemondott kedden a Tarom légitársaság ügyvezető igazgatói tisztségéről Nicolae Demetriade, mert szerinte “csak illúzió” volt, hogy az állami vállalat élére a magánszférából neveztek ki menedzsereket. A közlekedésügyi minisztériumhoz közeli források szerint Demetriadet és Dan Pascariut, a légitársaság vezetőtanácsának elnökét a szaktárca szólította fel lemondásra, az érintettek ugyanis nem akarták meghosszabítani Christian Heinzmann Tarom-vezérigazgató november 19-én lejáró mandátumát. Demetriade az Agerpres hírügynökségnek megerősítette: azért távozik tisztségéből, mert a közlekedésügyi tárca beleavatkozott a magánszférából érkező ügyvezetők tevékenységébe. Pascariu ugyanakkor elmondta: nem mondott le vezetőtanácsi pozíciójáról, szerinte ugyanis hamarosan a szaktárca fogja visszahívni tisztségéből. A források szerint Heinzmann újabb négy éves mandátumot kap a Tarom élén. Ramona Mănescu közlekedésügyi miniszter ugyanakkor úgy nyilatkozott: a vezetőtanácsnak és az ügyvezető igazgatónak bizonyos kérdésekben kompromisszumot kell kötnie, Demetriade lemondása pedig azt mutatja, hogy váltásra volt szükség a vezetőségben, hogy a Tarom “visszanyerhesse a régióban elfoglalt fontos piaci szerepét.”
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A kolozsvári metróterv halmozta fel a legnagyobb késést az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) romániai projektjei közül – jelentette ki az európai beruházásokért felelős miniszter.
Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Az állami költségvetés bevételeinek növelése érdekében elengedhetetlen az adóhatóság digitalizációja; az intézmény a mesterséges intelligenciát is használni fogja, mert „senki sem dolgozik már tollal” – nyilatkozta kedd este a miniszterelnök.
Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók.
A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!