Amikor a műsorvezető emlékeztette arra, hogy Daniel Zamfir PSD-s honatya szerint a 87 milliárd mégiscsak túlzás, és a liberálisoknak le kellene állniuk, Cîţu leszögezte: „nem is értem, hiszen ismertettük a költségvetési hiányt, a deficitet – amelyet a parlament elfogadott – pedig finanszírozni kell valahonnan”. „Nincs itt semmi titok” – vallja a pénzügyminiszter.

A hiányt okozó kiadások közül példaként említette, hogy meghaladja a havi 10 milliárd lejt a nyugdíjakra és szociális segélyekre fordítandó összeg, a közszféra fizetései további 9 milliárd lej körüli összeget emésztenek fel, gyógyszerekre, eszközökre, szolgáltatásokra is kell havi 4 milliárd lej. „Ez néhány fejezet, amit havonta fizetünk. A költségvetési bevételek nem jönnek havonta” – fogalmazta meg Cîţu. Kiemelte egyúttal:

Annak kapcsán, hogy ez a 87 milliárd lejesre tervezett hitel mégiscsak messze meghaladja a Romániába 2008-ban begyűrűzött gazdasági válság után az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott 12,5 milliárd eurós gyorshitelt, a pénzügyminiszter úgy vélekedett, „ez ma már más gazdaság”. Ismételten emlékeztetett ugyanakkor, hogy az előző kormány nagyon sok adósságot halmozott fel, ezért jutott az ország abba a helyzetbe, hogy hitelre szorul, hogy ne szabaduljon el még jobban a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöböt így is meghaladó hiány.

Vésztartalék, vagy kell az egész?

A liberális kormány valószínűleg nehezen tartja megvalósíthatónak a költségvetés sarokszámait, ezért amikor hitelt szerződtek le, beterveztek egy vésztartalékot – értékelte a helyzetet a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Felidézte: a 87 milliárd lejes kölcsönről parlamenti vita zajlik, firtatják, hogy az sok vagy kevés, ám a  számítások azt mutatják, hogy Florin Cîţu pénzügyminiszter meghagyott egy vésztartalékot, hiszen ez az összeg a betervezettnél valamivel nagyobb költségvetési hiány finanszírozását  teszi lehetővé. Ez pedig azt is mutatja, nem biztos, hogy tartani tudják az idei költségvetésben a hiánycélt. Králik Lóránd ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a  pénzügyminiszter kijelentette, ha nem lesz rá szükség, nem fogják a teljes összeget igénybe venni, hiszen ez az összeg gyakorlatilag egy virtuális finanszírozási keret.

Másrészt az elmúlt év utolsó részében az ország 41 milliárd lej hitelt vett fel, hogy finanszírozza a 4,6 százalékos költségvetési deficitet. „Ha ezeket az összegeket összeadjuk, már a majdnem a 87 milliárd lejnél tartunk. Ez a GDP 8 százaléka körül van, de nem azt jelenti, hogy ennyivel nő Románia közadóssága, hanem csak a felével, tehát mintegy 4 százalékkal” – ecsetelte a szakértő.

Meglátása szerint amúgy elkerülhetetlen az, hogy az ország eladósodottsági szintje emelkedjék, a jelenlegi 35–38 százalékhoz hozzáadódik a többletadósság, így az év végére megközelíti a 40 százalékot. Mint a szakember emlékeztetett, ez viszont azzal jár, hogy

„Jelenleg ez még viszonylag kedvező körülmények között zajlik, a hosszú távú finanszírozási költség csökkent, de ez év közben még növekedhet” – hívta fel a figyelmünket Králik Lóránd, megjegyezve: mindezt a költségvetés mindenkori helyzete, az ország és a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások mellett a világgazdasági tendenciák is befolyásolják.