Bűnbakkeresés. A pénzügyminiszter szerint az előző kormány nagyon sok adósságot halmozott fel, ezért jutott az ország abba a helyzetbe, hogy hitelre szorul
Fotó: 123RF
Románia több hitelt vesz fel az idei év folyamán, mint a gazdasági válság idején – kongatták meg a vészharangot a napokban gazdasági és pénzügyi elemzők, valamint az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyái. Florin Cîţu pénzügyminiszter azzal magyarázza a 87 milliárd lejes kölcsön szükségességét, hogy törleszteni kell az előző kormányok által felvett hiteleket, amelyek összege összesen meghaladja a 40 milliárdot.
Továbbra is zajlik az egymásra mutogatás a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai között az ország gazdasági helyzetét és kilátásait illetően, jelenleg egyebek mellett arról folyik a szópárbaj, hogy Románia több hitelt vesz fel az idei év folyamán, mint a gazdasági válság idején. A PSD megálljt kiált, a liberálisok viszont váltig állítják, hogy az elődeik által hátrahagyott állapotok miatt kénytelenek ekkora összegű kölcsönt felvenni.
Florin Cîţu pénzügyminiszter a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti műsorában azzal magyarázta a 87 milliárd lejes (mintegy 17–18 milliárd eurós) kölcsön szükségességét, hogy
Amikor a műsorvezető emlékeztette arra, hogy Daniel Zamfir PSD-s honatya szerint a 87 milliárd mégiscsak túlzás, és a liberálisoknak le kellene állniuk, Cîţu leszögezte: „nem is értem, hiszen ismertettük a költségvetési hiányt, a deficitet – amelyet a parlament elfogadott – pedig finanszírozni kell valahonnan”. „Nincs itt semmi titok” – vallja a pénzügyminiszter.
A hiányt okozó kiadások közül példaként említette, hogy meghaladja a havi 10 milliárd lejt a nyugdíjakra és szociális segélyekre fordítandó összeg, a közszféra fizetései további 9 milliárd lej körüli összeget emésztenek fel, gyógyszerekre, eszközökre, szolgáltatásokra is kell havi 4 milliárd lej. „Ez néhány fejezet, amit havonta fizetünk. A költségvetési bevételek nem jönnek havonta” – fogalmazta meg Cîţu. Kiemelte egyúttal:
Annak kapcsán, hogy ez a 87 milliárd lejesre tervezett hitel mégiscsak messze meghaladja a Romániába 2008-ban begyűrűzött gazdasági válság után az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott 12,5 milliárd eurós gyorshitelt, a pénzügyminiszter úgy vélekedett, „ez ma már más gazdaság”. Ismételten emlékeztetett ugyanakkor, hogy az előző kormány nagyon sok adósságot halmozott fel, ezért jutott az ország abba a helyzetbe, hogy hitelre szorul, hogy ne szabaduljon el még jobban a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöböt így is meghaladó hiány.
A liberális kormány valószínűleg nehezen tartja megvalósíthatónak a költségvetés sarokszámait, ezért amikor hitelt szerződtek le, beterveztek egy vésztartalékot – értékelte a helyzetet a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Felidézte: a 87 milliárd lejes kölcsönről parlamenti vita zajlik, firtatják, hogy az sok vagy kevés, ám a számítások azt mutatják, hogy Florin Cîţu pénzügyminiszter meghagyott egy vésztartalékot, hiszen ez az összeg a betervezettnél valamivel nagyobb költségvetési hiány finanszírozását teszi lehetővé. Ez pedig azt is mutatja, nem biztos, hogy tartani tudják az idei költségvetésben a hiánycélt. Králik Lóránd ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyminiszter kijelentette, ha nem lesz rá szükség, nem fogják a teljes összeget igénybe venni, hiszen ez az összeg gyakorlatilag egy virtuális finanszírozási keret.
Nehéz tartani. Az elmúlt év utolsó részében az ország 41 milliárd lej hitelt vett fel, hogy finanszírozza a 4,6 százalékos költségvetési deficitet.
Fotó: 123RF
Másrészt az elmúlt év utolsó részében az ország 41 milliárd lej hitelt vett fel, hogy finanszírozza a 4,6 százalékos költségvetési deficitet. „Ha ezeket az összegeket összeadjuk, már a majdnem a 87 milliárd lejnél tartunk. Ez a GDP 8 százaléka körül van, de nem azt jelenti, hogy ennyivel nő Románia közadóssága, hanem csak a felével, tehát mintegy 4 százalékkal” – ecsetelte a szakértő.
Meglátása szerint amúgy elkerülhetetlen az, hogy az ország eladósodottsági szintje emelkedjék, a jelenlegi 35–38 százalékhoz hozzáadódik a többletadósság, így az év végére megközelíti a 40 százalékot. Mint a szakember emlékeztetett, ez viszont azzal jár, hogy
„Jelenleg ez még viszonylag kedvező körülmények között zajlik, a hosszú távú finanszírozási költség csökkent, de ez év közben még növekedhet” – hívta fel a figyelmünket Králik Lóránd, megjegyezve: mindezt a költségvetés mindenkori helyzete, az ország és a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások mellett a világgazdasági tendenciák is befolyásolják.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
szóljon hozzá!